Az energiaválság ellenére a magyar gazdaság elkerülheti a recessziót, és év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció

Ma közzétette január havi gazdasági monitorját a Makronóm Intézet.

Javuló üzleti bizalom, de növekvő geopolitikai kockázat

Nemzetközi elemzők és közgazdászok szerint bár nagy a bizonytalanság, a világgazdaságot az előrejelzések szerint nem fenyegeti jelentős visszaesés az idei évben. Az USA elkerülheti, míg az IMF szerint az Európai Unió fele recesszióban lesz 2023-ban. A legtöbb régióban növekedett az üzleti bizalom az elmúlt hónapban, elsősorban a jövőre vonatkozó kilátások javulásának köszönhetően, de még mindig jellemzően negatív tartományban van.

A Makronóm Intézet januári gazdasági monitorja elemzi a Federal Reserve Bank of New York által létrehozott indexet, mely szerint az utóbbi hónapokban enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon, a korábbi szintre történő visszatérés azonban hosszabb folyamat lehet. Mindez azért lehet kedvező fejlemény, mert a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási lánc töredezettsége mind érdemben járultak és járulnak hozzá az infláció növekedéséhez az egész világon, így Magyarországon is.

A gazdasági monitor idézi a Makronóm Intézet nemrégiben közzétett számításait is, mely szerint Magyarország az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít 2023-ban. Ugyanakkor ez még mindig kedvezőbb, mint amennyit a magyar gazdaság alapvetően a háború és a szankciók miatt veszítene. Az Intézet szakértői becslése szerint ugyanis a kormány célzott támogatásai a 2022-es GDP-növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják.

Év végére egy számjegyűre csökkenthet az infláció

A januári gazdasági monitorban a Makronóm Intézet pontokba szedte, milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve eloszlatnak számos, a témában keringő tévhitet. 

Rekordszinten a foglalkoztatás

A magyar munkaerőpiaci helyzetképpel kapcsolatban a Makronóm Intézet felidézi a KSH januárban közzétett statisztikáit. Eszerint az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását: 

a magyar foglalkoztatási ráta már megelőzi az EU-átlagot, és zárkózik fel a német szinthez.

A foglalkoztatási ráta 2022. III. negyedévében 74,5 százalékra emelkedett, megközelítve a németországi szintet (77,1 százalék),
továbbra is alacsony szinten áll a magyar munkanélküliségi ráta, EU-s szinten az ötödik legalacsonyabb volt 2022 októberében. 

A magyar kkv-kat súlyosan érinti az energiaválság, de működésük befejezését nem tervezik 

A Makronóm Intézet a makrogazdasági elemzéseken és prognózisokon túl havi rendszerességgel tematikus felmérést is folytat a hazai vállalatok körében. Legutóbbi kutatásában a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, jó hír viszont, hogy tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi.

A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások.

A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.

A Makronóm Intézet január havi teljes gazdasági monitorja innen érhető el.