Új, havonta megjelenő gazdasági monitorral jelentkezik a Makronóm Intézet, melyben a világ, Európa és Magyarország gazdasági helyzetét és kilátásait elemző nemzetközi és hazai gazdasági kutatásokat és prognózisokat foglalnak össze és látnak el szakmai kommentárral objektív, hiteles és közérthető formában. A Makronóm Intézet havi gazdasági monitorjának célja, hogy segítse a mindennapokban is érzékelhető gazdasági fejlemények, hatások pontosabb megértését.
Ma közzétette január havi gazdasági monitorját a Makronóm Intézet.
A 2023. január havi gazdasági monitor legfontosabb megállapításai
Nemzetközi elemzők és közgazdászok szerint bár nagy a bizonytalanság, a világgazdaságot az előrejelzések szerint nem fenyegeti jelentős visszaesés az idei évben. Az USA elkerülheti, míg az IMF szerint az Európai Unió fele recesszióban lesz 2023-ban. A legtöbb régióban növekedett az üzleti bizalom az elmúlt hónapban, elsősorban a jövőre vonatkozó kilátások javulásának köszönhetően, de még mindig jellemzően negatív tartományban van.
A Makronóm Intézet januári gazdasági monitorja elemzi a Federal Reserve Bank of New York által létrehozott indexet, mely szerint az utóbbi hónapokban enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon, a korábbi szintre történő visszatérés azonban hosszabb folyamat lehet. Mindez azért lehet kedvező fejlemény, mert a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási lánc töredezettsége mind érdemben járultak és járulnak hozzá az infláció növekedéséhez az egész világon, így Magyarországon is.
A gazdasági monitor idézi a Makronóm Intézet nemrégiben közzétett számításait is, mely szerint Magyarország az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít 2023-ban. Ugyanakkor ez még mindig kedvezőbb, mint amennyit a magyar gazdaság alapvetően a háború és a szankciók miatt veszítene. Az Intézet szakértői becslése szerint ugyanis a kormány célzott támogatásai a 2022-es GDP-növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják.
A januári gazdasági monitorban a Makronóm Intézet pontokba szedte, milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve eloszlatnak számos, a témában keringő tévhitet.
Az Intézet hat pontot azonosított, melyek közül az első kettő közel kétharmad arányban járult hozzá a magas inflációs rátához:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások.
2. Az energiaárak drasztikus emelkedése.
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége.
4. A hazánkat különösen sújtó aszály.
5. Árfolyamhatás.
6. Piaci szereplők agresszív árazása.
A magyar munkaerőpiaci helyzetképpel kapcsolatban a Makronóm Intézet felidézi a KSH januárban közzétett statisztikáit. Eszerint az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását:
a magyar foglalkoztatási ráta már megelőzi az EU-átlagot, és zárkózik fel a német szinthez.
A foglalkoztatási ráta 2022. III. negyedévében 74,5 százalékra emelkedett, megközelítve a németországi szintet (77,1 százalék),
továbbra is alacsony szinten áll a magyar munkanélküliségi ráta, EU-s szinten az ötödik legalacsonyabb volt 2022 októberében.
A Makronóm Intézet a makrogazdasági elemzéseken és prognózisokon túl havi rendszerességgel tematikus felmérést is folytat a hazai vállalatok körében. Legutóbbi kutatásában a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, jó hír viszont, hogy tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi.
A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások.
A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.
A Makronóm Intézet január havi teljes gazdasági monitorja innen érhető el.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
