A friss adatok szerint még most is csúcson van a magyar foglalkoztatottság: a munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. Tavaly novemberben a 15–74 éves népesség 66,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon.
Elemző: Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint továbbra is csúcson van a magyar foglalkoztatottság: az elsődleges munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. (Közben a közfoglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 16 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest.)
Így szeptember–november átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,713 millió fő volt. A legutolsó hónapban
a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,1 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66,7 százalékos szinttel szemben.
Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta mindössze 3,8 százalék volt. (Ez csak leheletnyivel több, mint az előző havi 3,6, illetve az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalék.)
A Makronóm Intézet pár hete a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta kutatásában, amelyből – a mai friss adatokkal egybecsengő módon – az is kiderült, hogy magas szinten a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és az energiaválság ellenére is tartják a munkavállalókat a cégek.
Azaz bár a Makronóm Intézet által megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi.
Tavaly novemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 233,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is igen alacsony szint. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték 9 ezer fővel kevesebb.
Novemberben 27,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya mindössze 10,5 százalékot tett ki. Az új belépők száma így – az előző év azonos időszakához képest – 1,7 százalékkal csökkent.
Az óesztendő novemberében a munkaadók 15,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 86,9 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 65,4 ezer maradt betöltetlen az előző havi 67,1 ezer után.
A múlt év III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban ezer, a feldolgozóiparban 3 ezer, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac továbbra is a korábbihoz hasonló stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a foglalkoztatottságra – az aktivitás még havi alapon is emelkedett –, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeznek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiacil feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, és ez az óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről.
A jelenlegi legaktuálisabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Azt azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági, illetve pénzpiaci változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is látványos munkaerő-kereslet egyben erősíti az aggodalmakat a még mindig erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje, illetve a pénzromlást lekövetni igyekvő évközi fizetésemelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyagköltségekhez, erősítve a vállalatok további áremelési szándékát.
Látványos munkanélküliség-növekedésre a Magyar Bankholding nem számít a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac.
Így a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költségek megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami örvendetes fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából. Várakozásunk szerint 2022 egészében 3,7 százalék lehetett az éves munkanélküliség, az idén pedig 3,9 százalék lehet az átlagos ráta, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Komoly ellenszélben jelent meg az első dokumentum.
Az utóbbi hetekben két meghatározó politikai esemény is zajlott az Európai Unióban, amely tökéletesen rávilágít az integrációban kezdetektől meglévő belső feszültségekre. Dornfeld László írása.
Az 56-os programok, illetve az elmúlt napok csak megerősítették, ismét kétpólusú lehet a hazai közélet. Hogy ez mennyire tartós, az még kérdéses.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A Kossuth-díjas zeneszerző 81 éves korában hunyt el szombaton.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
