Novemberben, az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek az ipari termelői árak – írja a KSH, és bár egyhavi adatból még korai lenne messzemenő következtetést levonni, az ipari termelői árak tartós csökkenése kedvező előjel lenne az infláció tetőzése szempontjából.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Az ipari termelői árak 2022 novemberében átlagosan 37,0 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor októberhez viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek – fogalmaz a Központi Statisztikai Hivatal.
„Kisebbfajta meglepetés látszik a mai adatokban. Bár az ipari termelői árak éves alapon továbbra is jelentősen, 37,0 százalékkal nőttek novemberben,
Bár egyhavi adatból még korai lenne messzemenő következtetést levonni,
az infláció tetőzése szempontjából” – értékeli a friss adatokat Regős Gábor.
A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a havi alapú mérséklődés ugyanakkor egyelőre csak az exportárakra vonatkozik, amelyek 2 százalékkal csökkentek, miközben a belföldi árak 1,6 százalékkal növekedtek. A két mutató közötti eltérést egyrészt okozhatja az energiaipar nagyobb súlya a belföldi értékesítésben, másrészt a forint októberről novemberre bekövetkező 3 százalékos erősödése.
Ehhez szükséges a már elkezdődött pozitív tendenciák folytatódása: az energiaárak mérséklődése, illetve a forint további érdemi erősödése, valamint szükség lenne az élelmiszerárak konszolidációjára is” – mutat rá Regős Gábor.
A KSH adatai szerint a belföldi értékesítés árai átlagosan 63,7 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 35,6, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosítása következtében – 131 százalékkal emelkedtek.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 82,9, a beruházási javakat gyártókban 16,2, a fogyasztási cikkeket előállítókban 39,4 százalékkal nőttek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 23,4 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,6, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 59,0 százalékos volt a drágulás.
A nyitókép forrása: Pixabay.com
Jackson Hole története tele van olyan pillanatokkal, amikor egyetlen beszéd évekre meghatározta a világgazdaság irányát. Rajan figyelmeztetése, Bernanke fordulata, Draghi jelzése vagy Powell paradigmaváltása mind új korszakot indított. A múlt üzeneteit felidézve próbáljuk megérteni, mit jelenthet a mostani a jövő számára. Sebestyén Géza írása.
Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Az egyik friss felmérés szerint Szlovákiában a munkavállalók 67 százaléka nehezen jön ki a fizetéséből. De nem ez az egy gond.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kijelentette, „a gazdaságpolitika sikeréhez elengedhetetlen a pontos adatok ismerete és korrekt kommunikációja”.
Hiába lassul az infláció, egyes termékek és szolgáltatások ára továbbra is az egekben jár.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
John Rudat a kórházi ágyáról adott interjújában azt állította, hogy az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Európának – különösen Németországnak – komoly bevándorlási problémája van.
Friedrich Merz azt mondta, most más (a helyzet), mint amiről Trump elnök és Putyin elnök megállapodott a múlt héten, amikor mindketten ott voltak Washingtonban.
