Novemberben, az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek az ipari termelői árak – írja a KSH, és bár egyhavi adatból még korai lenne messzemenő következtetést levonni, az ipari termelői árak tartós csökkenése kedvező előjel lenne az infláció tetőzése szempontjából.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Az ipari termelői árak 2022 novemberében átlagosan 37,0 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor októberhez viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek – fogalmaz a Központi Statisztikai Hivatal.
„Kisebbfajta meglepetés látszik a mai adatokban. Bár az ipari termelői árak éves alapon továbbra is jelentősen, 37,0 százalékkal nőttek novemberben,
Bár egyhavi adatból még korai lenne messzemenő következtetést levonni,
az infláció tetőzése szempontjából” – értékeli a friss adatokat Regős Gábor.
A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a havi alapú mérséklődés ugyanakkor egyelőre csak az exportárakra vonatkozik, amelyek 2 százalékkal csökkentek, miközben a belföldi árak 1,6 százalékkal növekedtek. A két mutató közötti eltérést egyrészt okozhatja az energiaipar nagyobb súlya a belföldi értékesítésben, másrészt a forint októberről novemberre bekövetkező 3 százalékos erősödése.
Ehhez szükséges a már elkezdődött pozitív tendenciák folytatódása: az energiaárak mérséklődése, illetve a forint további érdemi erősödése, valamint szükség lenne az élelmiszerárak konszolidációjára is” – mutat rá Regős Gábor.
A KSH adatai szerint a belföldi értékesítés árai átlagosan 63,7 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 35,6, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosítása következtében – 131 százalékkal emelkedtek.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 82,9, a beruházási javakat gyártókban 16,2, a fogyasztási cikkeket előállítókban 39,4 százalékkal nőttek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 23,4 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,6, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 59,0 százalékos volt a drágulás.
A nyitókép forrása: Pixabay.com
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
