A 2020-as évtized végére a németek 15 millió e-autót szerettek volna forgalomban látni. Úgy tűnik, ebből sem lesz semmi. Nézzük a mögöttes okokat.
Tavaly, még az év végén a német kormány merész eltökéltséggel bejelentette, hogy 2030-ra a német utakon már 15 millió elektromos jármű fog közlekedni. Az átállással sokat nem lehet vacillálni, miután az EU 2035-re jelentette be az európai motorfétis alkonyát, onnantól tehát nincs gyönyörűen agresszív dorombolás és bőgés, csupán az akkumulátorok tündezümmögése.
A németeknek különösen fontos az e-autós átmenet zökkenőmentessége. Az autóipar és speciális szegmensei a gazdaságilag erős ország GDP-jének nem kevesebb, mint 5 százalékáért felelnek, nem beszélve arról a 800 ezer emberről, aki ezen a területen dolgozik.
Az elektromos járművek gyártására történő átállás tehát nemzetgazdaságilag is élet-halál kérdése. Angela Merkel exkancellár már tíz évvel ezelőtt derűs optimizmussal jelentette ki: 2020-ra egymillió tisztán elektromos hajtással működő autó lesz Németországban. Jelenleg 840 ezer van belőlük, erre jön rá nagyjából 700 ezer hibrid hajtású jármű, ami ebben az esetben nem játszik, hiszen a többségük nem tölthető hálózatról, illetve, ha tölthető is, nem akkora a kapacitásuk, hogy az összképet érdemben befolyásolja.
A kormány ígérete a 15 millióról jelenleg inkább a vágyálom kategóriájába tartozik. A szakértők több olyan pontra is rámutattak, ami alapján kivitelezhetetlennek látják a cél elérését. A Duisburgi Autóipari Kutatóközpont vezetője, Ferdinand Dudenhöffer szerint óriási szerencse kellene a Scholzék által kijelölt táv leküzdéséhez. A realitások szintjén maradva: a 15 millió helyett nagyjából 7,2 millió eladott e-autó lesz Németországban 2030-ra. „Az elektromos autókra vonatkozó új finanszírozási szabályokkal, a magas energiaárakkal és az akkumulátorköltségek növekedésével a következő években inkább a piac jelentős lassulása várható” – mondta.
Az alapproblémák jól ismertek: az infláció és az ellátási láncok összeomlása, az e-akkumulátorokhoz szükséges alapanyagok hiánya már önmagában lassításra készteti a projektet, erre azonban rájön néhány olyan kisebbgátló tényező, ami további újraszámolásra késztetheti a döntéshozókat. A villamosenergia folyamatosan emelkedő ára miatt kezd megbicsaklani az e-autók üzemeltetési olcsóságáról szóló mítosz, az elektromos töltőhálózat kiépítése igencsak hagy kívánnivalót maga után. Az pedig végképp nem kedvez az eladási mutatóknak, hogy a kormány az eddigi 6000-ről – eléggé nagy mértékben – 4500 euróra csökkenti az e-autók vásárlásához nyújtott támogatás összegét.
Tegyük hozzá, a Scholz-kabinet a németek trükközése miatt hozta meg ezt a lépést. Rengetegen vették igénybe ugyanis az állami támogatást, és vásároltak elektromos autót csupán azért, hogy utána külföldön villámgyorsan eladhassák azt.
Csak 2022-ben mintegy negyedmillió jármű jutott erre a sorsa, tragikomikus módon mutatva rá a német közhangulatra az egész átállással kapcsolatban. A kormány egyszerűen megunta a cseles pénzszerzési manővereket, és a támogatási összeg csökkentése mellett arra is kötelezte a tulajdonosokat, hogy minimum egy évig nem adhatják el a frissen vásárolt autóikat.
A hivatalos kormánystatisztikák szerint az Unió más országaival összhangban az e-autók eladási mutatói teljesen rendben vannak: 2021-ben 355 961 darabot értékesítettek belőlük, ami az egy évvel azelőtti mennyiséghez képest erős emelkedést, több mint 83 százalékos növekedést jelent. Idén januártól szeptember végéig 273 101 autót értékesítettek, ami pedig 15 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi hasonló időszakban volt.
Az elemzők nem is a vásárlási kedv növekedését vitatják, pusztán azt, hogy ezzel a növekedési ütemmel elérhető lenne 2030-ra a 15 milliós cél. Matthias Schmidt autópiaci elemző sokkal optimistábban nyilatkozott, mint fentebb idézett kollégája, de az ő „ha minden jól alakul” becslése szerint is mindössze 11 millió darabra növekedhet majd az évtized végére az elektromos autók száma.
A kormány az árnyaltabb jövőelemzések ellenére is a végletekig optimista, és továbbra is kitart amellett, hogy minden a tervek szerint zajlik. A gazdasági tárca szerint a cél nem változott, és minden adott ahhoz, hogy azt el is érjék.
Most már csak a német átlagembereket kellene megkérdezni arról, ők hogyan akarják csinálni.
Fotó: BMW Vision CirCular elektromos autó a müncheni Nemzetközi Autószalonon
(MTI/EPA/Sascha Steinbach)
„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni” – jelentette ki Lázár János miniszter a Mandiner teltházas Klubestjén. A miniszter egy Lázárinfóval is megörvendeztette a megjelenteket.
Ettől függetlenül mégis tett egy próbát Takács Péter.
A földkerekség egyetlen transzatlanti Wizz Air járatával.
Sikerült egyetlen mondattal az összes liberális toposzt a földbe döngölnie Kármán Andrásnak amellett, hogy nyilvánvalóvá tette: a magyar gazdaság húzná a rövidebbet, ha a Tisza nyer.
„Hogy miként került ez a lista hozzájuk, azt mindenkinek a fantáziájára bízom” – fogalmazott a Tisza Párttal szimpatizáló Ruff Bálint.
Én már ‘99-ben tudtam, hogy ez egy önimádó, nagyképű, buta és műveletlen hülye – jellemezte Magyart Kocsis Máté.
A hír igaz: valóban volt érdeklődés a Paris Saint-Germain részéről.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
