Igor Matovič szlovák pénzügyminiszter egy új adót vezetne be, amely a gyakorlatilag magyar tulajdonú Slovnaft finomítót is érintené. Az extraadó idén 524 millió euró (több mint 214 milliárd forint!) elvonást jelent. A Slovnaft a MOL-csoport tagjaként azt válaszolta, hogy minden jogi lehetőséget megvizsgálnak arra, hogy elkerüljék ezt a kötelezettséget.
Hosszú hónapok óta húzódik az Igor Matovič (volt szlovák kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter) által felvetett ötlet az orosz olaj megadóztatására, ami idén 73 millió euró (közel 30 milliárd forint), jövőre pedig már csak 31 millió euró (12,7 milliárd forint) extra bevételt jelentene az államkasszának. Ez volt a Pénzügyi Politikai Intézet (a szlovák pénzügyminisztérium háttérintézménye) nyári becslése, pedig Matovič eleinte többet szeretne volna kipréselni.
Matovič azonban először az akkori koalíciós partner, az SaS (azaz a Szabadság és Szolidaritás párt, amely szeptemberben kilépett a kormányból) ellenállásába ütközött. Persze a finomítónak sem tetszett az adó. Nyilatkozták is, ha az adó átmegy a parlamenten, akkor drágább lesz a tankolás is. Az adóztatásról a hónap elején kellett volna tárgyalni, de a képviselők november végére halasztották. A parlamenti folyosókon arra számítottak, hogy az orosz nyersanyagokra vonatkozó európai embargó életbe lépésével az adó értelmét veszti, és a minisztérium majd új javaslattal áll elő.
A kormány szerdán megerősítette, hogy Matovič pénzügyminiszter új javaslatot nyújtott be, amit „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezett el.
Nemcsak az olaj feldolgozására vonatkozna, hanem az olaj-, gáz- és szénkitermelésre is.
Alig két nappal az elektromos áramot termelő vállalatok többletnyereségére kivetett 90 százalékos adó kormányzati jóváhagyása után Matovič olyan javaslattal áll elő, amely más energiaóriásokat is érint. Szerinte a módosítás összhangban van az Európai Unió Tanácsa magas energiaárak kezelése érdekében hozott rendkívüli beavatkozásról szóló rendeletével.
A szén-, gázbányászatot és a kőolajtermék-előállítókat érinti az adó. Valószínűleg érintettek lesznek olyan cégek, mint a Slovnaft, a gázkitermeléssel foglalkozó Nafta vagy a felsőnyitra-vidéki szénbányák. Az illetéknek idén 663 millió eurót (271 milliárd forint) kellene hoznia az államkasszába. Ugyanakkor ennek következtében 139 millió euróval kevesebb társasági adót szednének be tőlük. Ebből az államkincstár így is 524 millió euróval járna jobban. A parlamentben gyorsított eljárásban tárgyalnák, hogy január elsejével életbe léphessen.
Persze az már valószínűleg alkotmánybírósági kérdés lesz, hogy miképp lehet visszamenőleg adóztatni.
A Slovnaft tudomásul vette a kormány szerdai döntését a 70 százalékos szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről. A társaság azonban kijelentette, hogy „a 33 százalékos uniós tanácsolt ajánláshoz képest a ráta több mint kétszeresre való emelését a versenykörnyezetben diszkriminatívnak és rendkívül hátrányosnak érzik, ami negatív hatással lesz az ország gazdaságára, az energiabiztonság, a szlovák gazdaság és végső soron az állami költségvetés jövőbeli bevételeire.”
Felhívták a figyelmet arra is, hogy Szlovákia és a közép-európai régió energiabiztonságának biztosítása (áttérés a közel-keleti kőolajra) több százmillió eurós beruházást igényel,
A társaság szerint a kormány a vonatkozó elemzések és számítások nélkül aránytalanul magas szolidaritási hozzájárulást vezet be éppen akkor, amikor az alternatív olajellátás biztosításának segítésére kellene koncentrálnia, különösen a szállítási kapacitások és a tarifák szempontjából.
„A Slovnaft és a MOL-csoport minden jogi lehetőséget megvizsgál, többek közt a Szlovákia és Magyarország közötti kölcsönös támogatási és befektetésvédelmi megállapodás kapcsán is” – tette hozzá a Slovnaft.
Tavaly a Finstat adatai szerint a Slovnaft majdnem 4,3 milliárd eurós (1759 milliárd forintos) árbevétel mellett csaknem 253 millió eurós (103 milliárd forintos) nyereséget ért el.
A Slovnaft álláspontja szerint még mindig igaz, hogy az orosz kőolaj alacsonyabb ára az üzemanyagárakban is megmutatkozott. A szlovákiai fogyasztók észrevehették, hogy
Adókat leszámítva pedig az áraik a legalacsonyabbak között vannak Európában.
A Slovnaft arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz olajra kivetett adó rontja a vállalat beruházási képességét, hiszen a finomítónak 200 millió dollár értékű technológiai beruházást kell fedeznie, hogy sikeresen tudjon átállni részben a más összetételű közel-keleti kőolajra.
A Slovnaft az elmúlt hetekben többnapos kísérletet végzett a közel-keleti kőolaj feldolgozására. A feldolgozás sikeres volt, azonban a vállalat nem közölt gazdasági számításokat. Így nem tudni, hogy a drágább közel-keleti alapanyag, illetve az abból kinyert származékok aránya mit is hoz, vagy inkább mit is visz majd a konyháról.
A gond ott van, hogy
Míg a MOL magyarországi finomítási kapacitása lényegében a magyar piac kiszolgálására van méretezve, addig a pozsonyi finomító kapacitásának 40 százaléka exportra kerül. Így az orosz nyersanyagembargó miatt februártól nem tudna értékesíteni az exportpiacokon. Amennyiben csak a szlovák piacra termelne, akkor a finomító az úgynevezett technológiai minimumon üzemelhetne csak, ami rögtön megkérdőjelezné a tevékenységük jövedelmezőségét. Tehát nincs más lehetősége, minthogy jövőre a nyersanyag 60 százalékát Oroszországból, a többit pedig más területekről, nevezetesen a Közel-Keletről dolgozza fel.
Matovič többször bejelentette, hogy csökkenteni kívánja a drága energiaárak hatását. Különböző támogatási modelleket jelentett be a vállalkozásoknak és a háztartásoknak. Legutóbbi bejelentése szerint a háztartásoknak az elektromos energia ára nem emelkedne (ezt megteheti, hiszen Szlovákia jelentős atom- és vízenergia kapacitásokkal bír), illetve a gáz és a távhő ára csak 15 százalékkal emelkedne a 2023-as évre. Minderre a jövő évi költségvetésben 3,4 milliárd eurós tartalékot képzett a kabinet, amihez Matovič az üzleti életből is szeretne több forráshoz jutni. Az energiacégek többletadóztatása mellett a szabályozott iparágak, a bankok, a biztosítók és a távközlési szektor különadó emelésére is javaslat van a parlamentben. A pártjának műhelyjavaslata szerint az országok közötti gáztranzitot is megadóztatnák.
Azonban
Tehát könnyen lehet, hogy hiába a beterjesztett költségvetés, az nem kerül elfogadásra, így az ország költségvetési provizórium alapján gazdálkodhatna. Ez azt jelenti, hogy ez előző évi sarokszámok alapján költekezhetne, tehát nem valósulhatnának meg Matovič javaslatai.
Hogy a vezetői válság tökéletes legyen,
amihez megnyerte Peter Pellegrinihez hű független képviselőket is. Amennyiben ez átmenne, akkor borítékolható az előrehozott választás, illetve az is, hogy jó pár hónapig a szlovákiai társadalom, a vállalkozások, illetve a háztartások semmiféle védelmet nem kapnak az elszabadult energiaárak elleni küzdelemben.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
Hosszú ideig dolgoztak a hazacsábításán.
22 milliárd dollár lehet a tét.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
