Bizonyos hírforrásokat olvasgatva könnyen gondolhatjuk azt, hogy a magyar kkv szektor valahol a XVIII. században ragadt. Az Eurostat statisztikái azonban egészen más képet mutatnak.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A magyar gazdaság legnagyobb foglalkoztatói a nagyvállalatok mellett a mikro-, illetve kis- és középvállalatok, azaz a kkv-k. Ahogyan az 1. ábra is mutatja, 2020-ban valamivel több mint egymillió honfitársunk dolgozott legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozásnál, míg kicsivel kilencszázezer felett volt a nagyvállalatok munkavállalóinak száma. A 50-249 főt alkalmazó középvállalatok pedig további négyszázhúszezer főnek adnak munkát.
A GDP előállítása tekintetében azonban már kicsit más sorrendet kapunk. A gazdasági teljesítmény jelentős részét a legnagyobb vállalatok termelik meg. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, a legalább 250 főt alkalmazó cégek a magyar GDP 45 százalékáért felelnek. A legnagyobb foglalkoztatónak tekinthető mikrovállalatok azonban ennél lényegesen kevesebbet, a teljes gazdasági hozzáadott érték mindössze 21 százalékát teremtik elő.
Az 50-249 fős vállalkozások a magyar GDP 17 százalékát, a 20-49 fős cégek 10 százalékát, míg a 10-19 fős vállalatok 7 százalékát termelték meg a 2020-as adatok alapján.
Ha a vállalati szektor hatékonyságára vagyunk kíváncsiak, akkor az egyik legfontosabb mérőszám a fenti értékek hányadosaként adódik. Ez a mutató az egy főre eső hozzáadott érték.
A 3. ábrán pontosan ezen mutató egy évtizedes alakulását olvashatjuk le. A grafikon összhangban van azzal az általános közgazdasági alapelvvel, hogy a növekedés a mérethatékonyság emelkedésén keresztül segíti a hatékonysági mérőszámok alakulását.
Ahogyan a grafikonról is leolvashatjuk, a magyar gazdaságban is teljesül a közgazdasági tankönyvek által megjósolt összefüggés. A mikrovállalkozások hatékonysága a legalacsonyabb, míg a legnagyobb vállalatok dolgozói állítják elő a legnagyobb hozzáadott értéket egy főre lebontva. A cégméret és a hatékonyság közötti pozitív kapcsolat egyértelmű.
A fenti ábráról azonban egy másik érdekes folyamat is leolvasható. Az előző évtizedben ugyanis jelentősen csökkent a nagyvállalatok előnye a magyar gazdaság többi szereplőjéhez képest.
Ahogyan azt a 4. ábra mutatja, az egyes méretkategóriák nagyvállalatokhoz képest relatív hatékonysági mutatója sokat emelkedett 2010 és 2020 között. Az 50-249 fős vállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke például 70 százaléka volt a nagyvállalatok hasonló értékének 2010-ben, ám 2020-ra ez az arány 82 százalékra növekedett, azaz mintegy 12 százalékpontot emelkedett.
A 20-49 fős vállalkozások esetében emelkedett a legnagyobb mértékben a relatív mutató. A 2010-es 55 százalékos érték 2020-ra már 73 százalékot mutatott, ami 18 százalékpontos emelkedést jelent.
A 10-19 fős cégeknél 2010-ben 50 százalékot, 2020-ban pedig már 61 százalékot mutatott a relatív indikátor. Mindez 11 százalékpontos javulást jelent egy évtized alatt.
Végül a 0-9 fős vállalkozások esetében 33-ról 40-re növekedett a vizsgált ráta. Itt a legfrissebb adatok sem tekinthetőek kedvezőnek, ám a pozitív trend ez esetben is egyértelmű, bár a javulás mértéke csak 8 százalékpont volt.
A magyar mikro-, kis- és középvállalatok hatékonysága jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben. A 0-9 fős vállalkozások esetében kifejezetten nagyot, 40 százalékot emelkedett az egy főre eső hozzáadott érték, 10-19 fős cégek esetében is hasonló növekedéssel, 36 százalékkal lett magasabb. Mi több, ez a mutató a 20-49 embert alkalmazó vállalatoknál 49 százalékot javult, a 50-249 főt alkalmazó cégeknél pedig szintén jelentős mértékben, 31 százalékkal emelkedett. Eközben a legalább 250 fős nagyvállalatok esetében az összes közül a legalacsonyabb, mindössze 13 százalékkal lett magasabb a fenti hatékonysági mutató.
A legnagyobb növekedést a 20-49 fős vállalkozások esetében mérhetjük.
Mindezek folyományaként minden méretkategóriában közeledett a cégek hatékonysági mutatója a legnagyobb vállalatok számértékéhez. Azaz az elmúlt 10 évben a hazai kkv-szektor hatékonyság tekintetében egyértelműen nagyobbat tudott előre lépni, mint a magyar nagyvállalatok.
(Fotó: 123rf.com)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Olyan listákat vezet Svédország, melyeken senki sem akar első lenni. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem mindennapi jelenetek.
