Az éves inflációs adat novemberben 22,5 százalékos volt, de a havi alapú 1,8 százalékos árnövekedés már némi lassulást mutatott.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Az infláció novemberben a vártnál magasabban alakult, éves alapon 22,5, míg havi bázison 1,8 százalékot tett ki – derül ki a KSH ma közzétett friss adataiból.
A havi alapú áremelkedés lassult, ám sajnos a vártnál kisebb mértékben tudott csak lassulni – értékeli a mai friss KSH adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Suppan Gergely, Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője aláhúzza, hogy összességében a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt az infláció novemberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott – jegyzi meg Suppan Gergely.
Regős Gábor szintén az élelmiszerek árnövekedését emeli ki, amelyek ára havi alapon átlagosan 3,6 százalékkal nőtt, míg az éves drágulás 43,8 százalékot tett ki. Ezzel az élelmiszer termékcsoport drágulása az infláció több mint feléért felelős. (Szerencsére e termékkörökben a kormányzati árstop visszafogja, illetve tompítja a drágulást, enyhít a rászorulók terhein is.) Sajnos mindeközben az éves alapú drágulás csak a tartós fogyasztási cikkek esetében mérséklődött, 14,9 százalékról 14,4 százalékra.
Az infláció mértékét a magas világpiaci energiaárak mellett a gyenge forintárfolyam és a mérsékelt mezőgazdasági teljesítmény határozzák meg. Ugyanakkor jelenleg az inflációs várakozások is magasak, amely szintén az infláció emelkedésének irányába hat – teszi hozzá Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a decemberi inflációs adatot meghatározza az üzemanyagok ársapkájának eltörlése, melynek nyomán a pénzromlás üteme 25 százalék fölé gyorsulhat. Becsléseik szerint az infláció így 2022-ben átlagosan 14,6 százalék lesz. Jövőre a pénzromlási ütem fokozatosan mérséklődhet, a tetőzés idejét nagyban meghatározza majd az év eleji áremelések mértéke. A jövő évi infláció tekintetében is nagy jelentősége lesz a forintárfolyam és a világpiaci energiaárak alakulásának.
A Magyar Bankholding szakértője szerint a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, a számos – elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó – átárazás, valamint a hatósági üzemanyagárak kivezetése miatt a Magyar Bankholding inflációs várakozásai kismértékben nőnek. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy a várakozások idén 14,6 százalékra nőnek, azonban a jövő évi várakozásaik jelentősen, 17,5 százalékra nőnek.
Suppan Gergely szerint a kedvezményes üzemanyagárak megszüntetése önmagában mintegy 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációt, azonban a jövő év során az üzemanyagárak fokozatos mérséklődésével számolunk, egyrészt a gyenge globális kereslet, másrészt a forint várakozásunk szerinti mérsékelt erősödése miatt. A gázolajárak azonban magasak maradhatnak a szűkös európai kapacitások és az orosz gázolaj jövő év februártól való szankcionálása miatt.
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljes körűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézségeket okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően.
Suppan hozzáteszi: igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció. Decemberben 26 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől a bázishatások miatt már eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult.
Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.
Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70 százalékkal ugrottak meg, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon.
A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódhat, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
A német kabinet belső konfliktusai, a gazdasági nehézségek és az AfD erősödése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a berlini vezetésre.
Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulást sem tartanak kizártnak – figyelmeztet a FruitVeb.
Az iráni konfliktus, a lassan begyűrűző energiaválság és az árrésstopok tervezett kivezetése mind hatással lehetnek a hazai infláció alakulására.
A 2000 kg feletti autókra a hajtás módjától függetlenül kétszeres parkolási díjat kell majd fizetni jövőre.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
