Nyolc szankciós csomagot követően úgy tűnik, hogy a hírhedt „európai szolidaritás” repedés jeleit mutatja – hangsúlyozza a Georgetown-i Egyetem (University of Georgetown) friss elemzésében. A washingtoni székhelyű intézmény rámutat, hogy az utóbbi időben az öreg kontinens magas – és úgy tűnik, hogy tartós – áraktól, az energiával kapcsolatos bizonytalanságtól, komoly belső vitáktól is szenved, ami a közös gazdasági és politikai döntéshozatalt illeti.
Az orosz-ukrán konfliktus által generált válságot nagymértékben érzékeli az Európai Unió is, amelynek „szolidaritásán” komoly repedés jelei látszanak, áll a Georgetown-i Egyetem (University of Georgetown) biztonsági tanulmányok tanszékének friss közleményében. Az intézet rámutat, hogy az Európai Unión belül a fogyasztók rekordmagas inflációval küszködnek – amely ráadásul úgy tűnik, hogy nem lassul – míg a tél közeledtével az energiaválság egyre jobban fenyegeti a háztartásokat, ahogyan a vállalatokat is.
Mindeközben egyre több EU-tagállam kezdi újragondolni a szankciók bevezetésének hatékonyságát a növekvő belföldi elégedetlenség fényében, a kormányokon pedig fokozódik a nyomás, hogy megfelelő válaszokat találjanak a gazdasági és energetikai válságra, ami az EU egyes szorosabb együttműködésének, sőt akár az államszövetség felbomlásához is vezethet – figyelmeztet az amerikai intézet. A washingtoni székhelyű egyetem szerint három tényező az, ami egyértelműen káoszba sodorja a már 27 államból álló blokkot.
A Georgetown-i Egyetem közleményében rámutat, hogy az októberi infláció rekordmagasságot ért el az eurózóna 19 országában – Németországban 11,6, Olaszországban 12,8, Franciaországban pedig 7,1 százalékra ugrott.
Az inflációra reagálva az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy kamatot emel
– ami a hitelfelvételi költségek növekedéséhez vezetett – nyomást gyakorolva ezáltal a vállalkozások beruházási hajlandóságára és a magas adóssággal rendelkező uniós tagországokra, mint például Olaszországra.
Annak ellenére, hogy az EU bruttó hazai terméke (GDP) 0,2 százalékos növekedést mutatott a harmadik negyedévben, a közgazdászok azt jósolják, hogy akár mély recesszió is közeledhet – áll a közleményben.
Az amerikai egyetem szerint a legutóbbi nagy válság, amellyel az EU szembesült, előrevetítheti az elkövetkező eseményeket: márpedig a 2008-as pénzügyi válság során az eurózóna majdnem összeomlott.
A valutaövezet déli tagországai megszorító „mentőcsomagokat” kényszerültek elfogadni, ami azon túlmenően, hogy hosszú éveken át akadályozta az uniós együttműködést, rekordszintre emelte ezen államok adósságának szintjeit.
Az intézet rámutat, hogy egy hasonló válság megismétlődése tovább feszítené a déli gazdaságok nem túl jó viszonyát a „gazdagabb”, „nyugati” EU-tagokkal, mint például Németországgal. Brüsszelben azonban úgy tűnik, hogy felismerték ezt a veszélyt, ezért is engedékenyebb, kevésbé szigorú megközelítést alkalmaznak a gazdasági fellendülés érdekében.
Ahogyan azt a Makronóm is megírta, az Európai Bizottság módosította az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum (Stability and Growth Pact) irányelveit, amelynek eredményeképpen nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok a költségvetésük és adósságuk kiigazítására.
A Georgetown-i Egyetem továbbá rámutat arra is, hogy az EU eddig nyolc szankciós csomagot hagyott jóvá Oroszország ellen a konfliktus kitörése óta. Ám a tagországok kormányai kezdik kifejezésrekifejezére juttatni kétségeiket a szankciók jövőbeni hatásaival kapcsolatban, miközben a növekvő belföldi elégedetlenség veszélyezteti a jelenlegi szankciók tartósságát.
Görögország, Ciprus és Málta például a legutóbbi szankciós körrel – az orosz olajszállítási korlátozásokkal kapcsolatban – nem értett egyet, azzal érvelve, hogy azok aránytalanul érinthetik gazdaságukat. Olaszországban pedig komoly nézeteltérés alakult ki az új koalíciós kormány kulcsfontosságú tagjai között az ország szankciókkal kapcsolatos megközelítését illetően – jelenik meg az elemzésben.
Emellett Csehországban is több kormányellenes tüntetés történt, amelyekben a nyugatbarát kormány lemondását követelték a tüntetők, főképp a szankciók támogatása és a magas energiaárakkal kapcsolatos tétlensége miatt. Hasonlóképpen Németország keleti részén is sokan utcára vonultak, akik azt követelték a német kormánytól, hogy szüntesse meg Oroszország elleni szankcióit, mutat rá az amerikai intézet.
Viszont nemcsak a kormányok és az állampolgárok fejezték ki aggodalmukat a szankciókkal kapcsolatban: számos európai ipari szövetség is sürgette az EU-t, hogy vesse el az orosz alumínium elleni szankciókat, figyelmeztetve, hogy ezzel uniós vállalatok ezreit tehetik tönkre.
Ahogyan arról már a Makronóm beszámolt, az elhúzódó energiaválság következményeképpen egyre több cég fontolgatja, hogy Európán kívül érdemesebb vállalkozni – ráadásul nem kevés vállalat már el is költözött. Ezzel viszont súlyos veszély fenyegeti az öreg kontinenst: a termelés soha nem térhet vissza!
Az egyetem elemzése rámutat, hogy a gazdasági helyzet romlása, a tüntetések és az energiaválság elhúzódása Európa jövőjének hírnökei lehetnek: a kormányok tétlenségükkel az euroszkeptikus pártok újjáéledését kockáztatják, amelyek a 2008-as pénzügyi válság után egyre népszerűbbek lettek, miközben csak idő kérdése, hogy a közvélemény elégedetlensége olyan mértékűvé váljon, hogy az EU-tagországok kormányait fenyegesse, figyelmeztet az amerikai intézet.
Végül az elemzés aláhúzza, hogy az unió vezető gazdasági hatalmának, Németországnak a hozzáállása is fenyegeti az Európai Unió egységét, míg kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a blokk képes-e kollektív választ adni a gazdasági válságra.
Ahogyan azt a Makronóm még korábban megírta, a gazdasági és energiai vészhelyzetre reagálva a Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy – általunk is többször megírt – botrány tört ki Európában: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Magyarország egyaránt elítélte a német „segélycsomagot”.
A Georgetown-i Egyetem közleményében kiemeli, hogy ez a döntés negatív hatással lehet a blokk egységes piacára, míg az EU-tagok aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a hitelcsomag tisztességtelen előnyhöz juttathatja Németországot.
Olaszországban például elhangzott, hogy Németország pénzügyi erejét gazdasága fellendítésére használja, a többi, szenvedő tagország kárára. Több olasz politikus figyelmeztetett arra, hogy a „német önzőség” rendkívüli negatív hatással lehet a blokk belső piacára – áll a közleményben.
A franciák is egy „közös uniós hitelfelvételt” és a gázárakra kivetett ársapkát szorgalmazták a növekvő energiaköltségek kezelésére, viszont a kezdeményezés nem nyerte el a német döntéshozók tetszését.
Az amerikai intézet figyelmeztet, hogy a francia-német szakadás különösen fontos, mivel az uniós politika ritkán jön létre mindkettőjük támogatása nélkül, és úgy tűnik, hogy kapcsolatuk nem fog érdemben javulni egyhamar.
Ahogyan arra Robert Kuttner is – az amerikai Brandeis Egyetem professzora – rámutat friss írásában, a válságok közepette az európaiak rádöbbennek arra, hogy az európai szolidaritásról szóló bátor kijelentések ellenére az igazi hatalom Németországé és bizonyos mértékig Franciaországé – ők irányítják a döntéshozatalt.
Azonban Németország egyoldalú fiskális politikai döntése, továbbá a franciák által javasolt EU-s összehangolt gazdaságpolitika ellenzése, valamint a többi EU-tag reakciója komoly aggályokat vet fel az blokk gazdasági uniójának jelenlegi és jövőbeli helyzetével kapcsolatban – von konklúziót az amerikai elemzés...
(Fotó: 123RF)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Évtizedek után kikerül eltávolíttatta az elnöki palotából az 1989-es rendszerváltást jelképező kerekasztalt.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Folyamatban van a büntetőeljárás.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
