Annak ellenére, hogy Európa az idei tél előtt sikeresen feltöltötte gáztárolóit, az energiaválság még messze nem ért véget. A jövő télen, amikor az orosz gázszállítás a legjobb esetben is csak csordogálni fog, Európa helyzete még rosszabbra fordulhat.
Az európai háztartások és vállalkozások összes energiaköltsége már most ezer milliárd euróval emelkedett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közzétett Bruegel európai gazdasági agytröszt becslései szerint. A Bruegel elemzői szerint, ha az európai kormányok nem tesznek semmi mást, csak pénzügyi támogatást nyújtanak, és fedezik az áremelkedéseket, akkor ez az összeg kiteszi majd az EU éves GDP-jének 6 százalékát, ami már szinte elviselhetetlen terhet jelentene a kontinens gazdaságának.
"A masszív kormányzati támogatás késleltetheti az új áregyensúlyhoz való alkalmazkodást, és további, még több támogatás szükségét teremtheti meg"
– vélik a Bruegel szakértői.
Szerintük az EU-nak egy „nagy alkura” van szüksége, amely egyszerre ösztönzi a megtakarításokat és növeli a kínálatot.
Úgy tűnik, sorsdöntő év elé nézünk 2023-ban, ugyanis a következő 12-24 hónapban fog eldőlni, hogy Európa képes lesz-e megbirkózni az energiaválsággal anélkül, hogy kötelező gázadagoláshoz kellene folyamodnia, vagy, hogy túlságosan elveszítené az ipar a versenyképességét.
Európa energiarendszerei ebben a hónapban már kiállták az első igazi próbát, amikor a sarkvidéki szélvihar végigsöpört Északnyugat-Európa nagy részén, fagypont alatti hőmérsékletet és havazást hozva Nagy-Britanniában, Németországban pedig erős széllökéseket.
A Gas Infrastructure Europe szerint december 17-én a tárolók 84 százalékos töltöttséget mutattak. Bár a készletek magasabbak, mint tavaly ilyenkor, de az igazi próbatétel Európa számára a jövő év lesz, amikor a 2023/2024-es téli kereslet kielégítéséhez kellően fel kellene tölteni a földgáztárolókat.
A tervezés itt válik bonyolultabbá, attól függően, hogy az idei tél után mennyire csökkennek le a készletek. Vajon az EU rendelkezik-e majd elegendő kapacitással ahhoz, hogy továbbra is rekordmennyiségű LNG-t szállítson be, továbbra is túllicitálja Ázsiát, különösen, ha a szigorú Covid-korlátozások elengedését követően Kínában újra megélénkül a kereslet.
Az alacsonyabb gázfogyasztás és a csővezetékeken keresztül áramló kevesebb orosz gáz mennyisége miatt csökkent Oroszország részesedése az európai gázpiacból:. míg az ukrajnai orosz inváziót megelőzően Oroszország részesedése mintegy 40 százaléka volt a teljes EU-s gázimportnak, a szeptemberi adatok szerint ez az arány kevesebb, mint 9 százalékra csökkent.
Fontos látnunk azonban, hogy idén csak júniustól következett be az orosz gázszállítások jelentős csökkenése, tehát a 2023 telére történő “betárazás” már jelentős újratervezést igényel.
Az idei év első felében viszonylag stabilnak volt nevezhető az orosz import. Moszkva csak júniusban kezdte fokozatosan csökkenteni az Északi Áramlaton keresztül érkező mennyiséget, majd szeptember elején a terrortámadás után végleg leállította a vezetéket.
A 2023/2024-es télen Európa már nem igazán fog jelentős mennyiségben orosz gázt importálni – vagy rosszabb esetbensemennyit, ha Oroszország leállítja a szállítást az Ukrajnán és a TurkStream-en keresztül működő egyetlen összeköttetésen keresztül.
A hiány megelőzése érdekében az Európai Bizottság minimális célértékeket határozott meg a készletekre vonatkozóan. Február 1-jére a tárolóknak legalább 45 százalékban kell -ban töltöttnek maradniuk, hogy a fűtési szezon végére ne merüljenek ki. Ha a tél enyhe lesz, a cél 55 százalékos szintre módosul.
Az Európába irányuló LNG-behozatal rekordszintű, miközben Németországban új úszó terminálok nyílnak az energiahordozó fogadására. A kormány által támogatott vásárlások segítették Európát abban, hogy Kínától elcsábítsa a szállítmányokat, de az ázsiai hidegebb időjárás és Peking Covid-korlátozásának enyhítése utáni esetleges erős gazdasági fellendülés ezt megnehezítheti.
Nem Kína Európa egyetlen problémája. Más ázsiai országok is igyekeznek több gázt beszerezni. Japán, a világ idei legnagyobb LNG-importőre, még egy stratégiai tartalék létrehozását is fontolgatja, és a kormány a vásárlások támogatását is tervezi.
Az Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben kiadott jelentése szerint, ha az orosz gázellátás nullára csökkenne, és a kínai LNG-kereslet – a Covid-lezárások megszüntetését követően – visszaállna a 2021-es szintre, akkor
2023-ban az EU-ban 27 milliárd köbméteres gázellátási-keresleti rés keletkezhet, ami a teljes éves gázimport mintegy 8 százalékának felel meg.
„Az orosz vezetékes gázszállítások visszaesésével Európának jövőre »hatalmas mennyiségű« LNG-re lesz szüksége. A jövőre nézve arra számítunk, hogy a gáz- és LNG-piacok továbbra is változékonyak maradnak” – írta a Trafigura a szeptember 30-ig tartó évre vonatkozó éves jelentésében.
Szerintük az európai földgázáraknak magasan kell maradniuk, hogy a kontinens továbbra is vonzani tudja a legtöbb LNG-szállítmányt a többi kulcsfontosságú keresleti központtal versenyezve. Ezért arra számítanak, hogy Európa prioritásként kezeli majd az ellátás biztonságát a következő télen és azon is túl.
Az időjárással kapcsolatos óriási bizonytalanságok és az, hogy az EU képes lesz-e versenyezni az ázsiai LNG-kereslet esetleges növekedésével, meghatározzák majd, hogy Európa hogyan boldogul a jövő télen.
Így tehát elindult a versenyfutás az EU földgázkészleteinek 2023 októberére kielégítő szintre történő feltöltéséért, miközben az első negyedév hatalmas bizonytalansága és legalább 12 hónapos „eladói piac” áll Európa előtt.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Több országban rendkívüli riasztások léptek életbe, a közlekedés és az energiaellátás is akadozik.
Az Unian szerzője úgy véli, a kérdés már csak az, mennyire lesz „forró” és mekkora léptékű konfliktus jön.
Brüsszelben tovább tombol a háborús pszichózis, de a patrióták erősödése 2026-ban is új reménnyel kecsegtet.
„A magyar fizetések reálértékének javulása világszinten is az élmezőnybe tartozik” – állapította meg Szalai Piroska.
Brüsszel szócsöve azonban egészen sajátosan értelmezi Európa fogalmát.
Brandenburg tartomány miniszterelnöke kongatta meg a vészharangot.
Egy ponton már abba akarta hagyni, ehelyett most a gólkirályi címért küzd, berobbant a válogatottba, és még a Fradi is vinné...
A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
