Európa túlélheti a telet, de az igazi energiaválság még csak most kezdődik

Az európai háztartások és vállalkozások összes energiaköltsége már most  ezer milliárd euróval emelkedett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közzétett Bruegel európai gazdasági agytröszt becslései szerint. A Bruegel elemzői szerint, ha az európai kormányok nem tesznek semmi mást, csak pénzügyi támogatást nyújtanak, és fedezik az áremelkedéseket, akkor ez az összeg kiteszi majd az EU éves GDP-jének 6 százalékát, ami már szinte elviselhetetlen terhet jelentene a kontinens gazdaságának.

Még több támogatás szükséges

– vélik a Bruegel szakértői.

Szerintük az EU-nak egy „nagy alkura” van szüksége, amely egyszerre ösztönzi a megtakarításokat és növeli a kínálatot.

Úgy tűnik, sorsdöntő év elé nézünk 2023-ban, ugyanis a következő 12-24 hónapban fog eldőlni, hogy Európa képes lesz-e megbirkózni az energiaválsággal anélkül, hogy kötelező gázadagoláshoz kellene folyamodnia, vagy, hogy túlságosan elveszítené az ipar a versenyképességét.

Európa energiarendszerei ebben a hónapban már kiállták az első igazi próbát, amikor a sarkvidéki szélvihar végigsöpört Északnyugat-Európa nagy részén, fagypont alatti hőmérsékletet és havazást hozva Nagy-Britanniában, Németországban pedig erős  széllökéseket.

A Gas Infrastructure Europe szerint december 17-én a tárolók 84 százalékos töltöttséget mutattak. Bár a készletek magasabbak, mint tavaly ilyenkor, de az igazi próbatétel Európa számára a jövő év lesz, amikor a 2023/2024-es téli kereslet kielégítéséhez kellően fel kellene tölteni a földgáztárolókat.

Kérdés: mennyire csökkennek a készletek?

A tervezés itt válik bonyolultabbá, attól függően, hogy az idei tél után mennyire csökkennek le a készletek. Vajon az EU rendelkezik-e majd elegendő kapacitással ahhoz, hogy továbbra is rekordmennyiségű LNG-t szállítson be, továbbra is túllicitálja Ázsiát, különösen, ha a szigorú Covid-korlátozások elengedését követően Kínában újra megélénkül a kereslet.

Az alacsonyabb gázfogyasztás és a csővezetékeken keresztül áramló kevesebb orosz gáz mennyisége miatt csökkent Oroszország részesedése az európai gázpiacból:. míg az ukrajnai orosz inváziót megelőzően Oroszország részesedése  mintegy 40 százaléka volt a teljes EU-s gázimportnak, a szeptemberi adatok szerint ez az arány kevesebb, mint 9 százalékra csökkent.

Az idei év első felében viszonylag stabilnak volt nevezhető az orosz import. Moszkva csak júniusban kezdte fokozatosan csökkenteni az Északi Áramlaton keresztül érkező mennyiséget, majd szeptember elején a terrortámadás után végleg leállította a vezetéket.

A 2023/2024-es télen Európa már nem igazán fog jelentős mennyiségben orosz gázt importálni – vagy rosszabb esetbensemennyit, ha Oroszország leállítja a szállítást az Ukrajnán és a TurkStream-en keresztül működő egyetlen összeköttetésen keresztül.

A hiány megelőzése érdekében az Európai Bizottság minimális célértékeket határozott meg a készletekre vonatkozóan. Február 1-jére a tárolóknak legalább 45 százalékban kell -ban töltöttnek maradniuk, hogy a fűtési szezon végére ne merüljenek ki. Ha a tél enyhe lesz, a cél 55 százalékos szintre módosul.

Az Európába irányuló LNG-behozatal rekordszintű, miközben Németországban új úszó terminálok nyílnak az energiahordozó fogadására. A kormány által támogatott vásárlások segítették Európát abban, hogy Kínától elcsábítsa a szállítmányokat, de az ázsiai hidegebb időjárás és Peking Covid-korlátozásának enyhítése utáni esetleges erős gazdasági fellendülés ezt megnehezítheti.

Verseny az LNG-ért

Nem Kína Európa egyetlen problémája. Más ázsiai országok is igyekeznek több gázt beszerezni. Japán, a világ idei legnagyobb LNG-importőre, még egy stratégiai tartalék létrehozását is fontolgatja, és a kormány a vásárlások támogatását is tervezi.

Az Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben kiadott jelentése szerint, ha az orosz gázellátás nullára csökkenne, és a kínai LNG-kereslet – a Covid-lezárások megszüntetését követően – visszaállna a 2021-es szintre, akkor

„Az orosz vezetékes gázszállítások visszaesésével Európának jövőre »hatalmas mennyiségű« LNG-re lesz szüksége. A jövőre nézve arra számítunk, hogy a gáz- és LNG-piacok továbbra is változékonyak maradnak” –  írta a Trafigura a szeptember 30-ig tartó évre vonatkozó éves jelentésében.

Szerintük az európai földgázáraknak magasan kell maradniuk, hogy a kontinens továbbra is vonzani tudja a legtöbb LNG-szállítmányt a többi kulcsfontosságú keresleti központtal versenyezve. Ezért arra számítanak, hogy Európa prioritásként kezeli majd az ellátás biztonságát a következő télen és azon is túl.

Az időjárással kapcsolatos óriási bizonytalanságok és az, hogy az EU képes lesz-e versenyezni az ázsiai LNG-kereslet esetleges növekedésével, meghatározzák majd, hogy Európa hogyan boldogul a jövő télen. 

Így tehát elindult a versenyfutás az EU földgázkészleteinek 2023 októberére kielégítő szintre történő feltöltéséért, miközben az első negyedév hatalmas bizonytalansága és legalább 12 hónapos „eladói piac” áll Európa előtt.