Amerikából nézve egészen máshogy fest Európa jövője, sőt benne Magyarországé. A gazdaságkutatással foglalkozó, neves amerikai portál a newgeography.com friss elemzése szerint először is nem annyira a jelen problémái a lényegesek, hanem az, hogy a következő években, évtizedekben mely országok fognak felemelkedni. Egy mondatban összefoglalva: azok, amelyek élen járnak a tudásalapú munkahelyek, a tudásalapú gazdaság megteremtésében, illetve megerősítésében.
A tudásalapú gazdaság szerencsére kiemelten megjelenik a kormányzat gazdaságfejlesztési és innovációs stratégiájában is. Érdemes az alábbi írásban felvázolt gazdaságpolitika 3., 5., 8., valamint 9. számú pillérével összevetni az amerikai nézőpontot.
Európa az USA-ból nézve a következő növekedési ciklus idején
Igaz, hogy jelenleg Európa nehéz időket él át, háború dúl, infláció nehezíti a mindennapokat, és nemrégiben csitult el a világjárvány több hulláma. Ugyanakkor jelentős elmozdulásnak is tanúi vagyunk a gazdasági fejlődésben Európán belül, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, hogyan fog alakulni a gazdasági térkép a következő globális növekedési fázisban – kezdi kifejezetten a tudásalapú gazdaságra fókuszáló elemzését a Newgeography.com két szerzője, Nima Sanandaji (az European Centre for Entrepreneurship and Policy Reform igazgatója) és Klas Tikkanen (a Nordic Capital ügyvezetője).
A lényeg, hogy Európa a korábbinál egységesebb képet mutat, mivel a XXI. század vadonatúj, digitalizált és tudásintenzív világában nem csak az EU, de Nagy-Britannia, Svájc, Izland és más, földrajzilag közeli gazdaságok is lényegében egybeforrtak, azaz az USA-nak ma már teljesen egységes piacnak érdemes tekintenie Európát, különösen a tudásgazdaság terén, a szellemi, illetve fehérgalléros munka (és vállalkozások) világában.
A tudásalapú társadalom témájáról ebben a megközelítésben a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe, a HNI is számot ad, lényegét tekintve hasonló eredményre jutva. Erről az indexről ebben az írásunkban olvashat.
Mit jelent a fehérgalléros munka?
Egy rövid kitérő: a fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti. Az elnevezés onnan ered, hogy Amerikában a jellemzően irodai munkát végző alkalmazottak inggallérja eredetileg fehér volt. Ide tartoznak azok, akik a modern gazdaságok igazi húzóágazataiban, bármely digitalizált vagy technológiai területen, az innovatív projektekben, kutatás-fejlesztésben vagy bármilyen olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez szellemi tudástőke szükséges.
Tágabb értelemben természetesen az oktatás, az adminisztráció, a pénzügyi rendszer, az infokommunikáció, sőt az ipar, a logisztika és a kereskedelem szellemi munkahelyei, továbbá minden olyan szolgáltatás ide sorolható, ahol a munka jellege a fentiek megfelel. (A hivatkozott amerikai cikkben részletezett növekedési mutatók elsősorban a nagyvállalati, az ipari-kereskedelmi-logisztikai-energetikai, illetve a technológiai és a digitalizációs területekre fókuszálnak, igaz, végső soron a statisztikákban inkább tágan értelmezve használják a szellemi munkahelyek fogalmát. A tanulmányban elsődlegesen a technológiai szektorok, az IKT, a fejlett szolgáltatások és a kreatív szakmák területén foglalkoztatott felnőttek arányát vették alapul – a szerk.)
Egy rövid kitérő: a fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti. Az elnevezés onnan ered, hogy Amerikában a jellemzően irodai munkát végző alkalmazottak inggallérja eredetileg fehér volt. Ide tartoznak azok, akik a modern gazdaságok igazi húzóágazataiban, bármely digitalizált vagy technológiai területen, az innovatív projektekben, kutatás-fejlesztésben vagy bármilyen olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez szellemi tudástőke szükséges.
Tágabb értelemben természetesen az oktatás, az adminisztráció, a pénzügyi rendszer, az infokommunikáció, sőt az ipar, a logisztika és a kereskedelem szellemi munkahelyei, továbbá minden olyan szolgáltatás ide sorolható, ahol a munka jellege a fentiek megfelel. Nyugat- és Észak-Európa helyett itt, a régiónkban van a jövő kulcsa!
A tudásalapú munkahelyek nagyrészt Dél-Európában és Kelet-Közép-Európában nőnek ki a földből gomba módra – állapítja meg az amerikai tanulmány. Abban a két régióban, amely korábban jelentősen elmaradt az északi és nyugati régiótól – teszik hozzá. Az olyan helyek, mint Stockholm és London továbbra is vezető tudásközpontok maradnak, ugyanakkor ma már
három kelet-közép-európai fővárosi régió, Pozsony, Budapest és Prága az, ahol a legnagyobb a tudásmunkások koncentrációja.