Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az USA azt fontolgatja, hogy a felperzselt föld stratégiáját követi: egy kínai invázió esetén hatástalanítja vagy megsemmisíti a tajvani félvezető-gyárakat. Ez éles változás az eddigi sündisznó-stratégiához képest, ami további kérdéseket vet fel a sziget védelmére vonatkozó képességekkel és elkötelezettséggel kapcsolatban.
A múlt hónapban a Richard Nixon Alapítvány nagy stratégiai csúcstalálkozóján Robert O'Brien volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, nagykövet azt javasolta, hogy az USA kínai invázió esetén esetleg semmisítse meg Tajvan félvezető gyárait, amint arról az Army Technology beszámolt.
– mondta O'Brien.
A világ félvezetőinek mintegy 55 százalékát gyártja a TSMC, amelyeket a mobiltelefonoktól kezdve a számítógépeken át a kifinomult katonai fegyverekig és felszerelésekig mindenbe beépítenek világszerte.
Hogy a gondolat már régebben megszületett, arról a Bloomberg októberi cikke is tanúskodik, miszerint egy kínai invázió esetén az USA a szigetország félvezetőmérnökeinek esetleges evakuálását tervezi. A Bloomberg szerint, már megtették az előkészületeket egy olyan akciótervre, amely alapján a legrosszabb forgatókönyv esetén az ilyen szakképzett személyzetet egyszerűen az Egyesült Államokba evakuálnák.
Az Asia Times portál szerint, O'Brien megjegyzései és a Bloomberg jelentése összhangban van az amerikai hadsereg hadi főiskolája által 2021-ben közzétett tanulmányával, amely alapján Amerika és Tajvan a felperzselt föld stratégiáját vetnék be, megsemmisítenék a tajvani félvezető gyártó vállalat gyártási létesítményeit.
A kínai invázió esetén a TSMC elvesztése több mint ezer milliárd amerikai dollár értékű zavart okozhatna a világgazdaságban, ami körülbelül kétszerese a teljes félvezetőipar éves globális forgalmának.
Ha az evakuálás megvalósítható is lenne, a TSMC által Tajvanon létrehozott infrastruktúra újraépítése máshol éveket, ha nem évtizedeket venne igénybe, több tízmilliárd dollárba kerülne, és nem, vagy alig enyhítené a gyárak elvesztésének a világgazdaságra gyakorolt hatását.
A tanulmány szerint a TSMC létesítményeinek megsemmisítése megbénítaná Kína háborús erőfeszítéseit, és az ebből eredő gazdasági károk komolyan veszélyeztetnék a Kínai Kommunista Párt legitimitását.
A tanulmány javasolja a tajvani kormánynak, hogy világosan jelentse ki: nem engedi, hogy ezek a létesítmények Kína kezébe kerüljenek. Emellett automatikus önmegsemmisítő rendszereket telepíthetnének a félvezetőgyárakba.
A tanulmány azt is megállapítja, hogy az USA-nak és szövetségeseinek fel kell készülniük arra, hogy menedéket nyújtsanak a tajvani félvezetőipari tudósoknak és mérnököknek, hogy megőrizzék a sziget félvezetőiparának humán erőforrásait.
Úgy tűnik a kínaiakat is meglepte a felperzselt föld stratégia, ami jelentősen eltér a tajvani és amerikai védelmi tisztviselők által eddig hangoztatott sündisznó- stratégiától, azaz a mindenáron való védekezéstől. Ahelyett, hogy elfogadhatatlan veszteségek kilátásba helyezésével riasztaná el a kínai inváziót, a felperzselt föld stratégiával Tajvan stratégiai és gazdasági értékét lehetne megsemmisíteni, hogy Kínát ezzel tántorítsák el az erőszakos katonai újraegyesítésre való törekvéstől.
Az Asia Times korábban megjegyezte, hogy Tajvan ingadozik az aszimmetrikus sündisznó-stratégia és a Kína elleni frontális harc között, mivel még mindig olyan nagy horderejű, nagy költségű és nagy presztízsű eszközökbe fektet be, mint a tengeralattjárók, fregattok és vadászgépek.
Viszont azt is kiemelik, hogy Kína gyors katonai modernizációja és az Egyesült Államok hagyományos elrettentő erejének relatív csökkenése hozzájárulhat a Tajvannal kapcsolatos felperzselt föld stratégia elfogadásához.
Már amerikai szakértők is figyelmeztetnek, hogy Kína növekvő rakéta arzenálja lehetővé teszi számára, hogy egy invázió első pillanataiban lebirkózza Tajvan Patriot rakétavédelmét, működésképtelenné tegye haditengerészetét, illetve földre kényszerítse vagy megsemmisítse légierejének nagy részét.
A Pentagon és a kínai elemzők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok nem nyerhet a Tajvani-szorosban
Kína műholdas lefedettsége a Csendes-óceán nyugati részén 2018 óta megduplázódott – jelentette ki a Pentagon november végén, a kínai hadseregről szóló éves értékelésében.
Ez lehetővé teszi Kína számára hogy érzékelje az amerikai hajókat, repülőgép-hordozókat, és 2000 szárazföldi rakétájukat a mozgó célpontokra irányítsák.
Kínaiak kis műholdjaik könnyűek és olcsók, és alacsony pályán is működőképesek. Kína még nem rendelkezik globális ISR-képességgel (űr-alapú hírszerzés, megfigyelés és felderítés), de a helyi lefedettséget sikerült elérniük.
Az amerikai rakétaelhárító rendszerek, mint az Aegis vagy a Patriot, nem hatékonyak a magas pályáról befutó rakétákkal szemben. A kínai DF-21 és más hajóelhárító rakétákat úgy tervezték, hogy a sztratoszférába emelkedjenek és függőlegesen csapjanak le. A hagyományos rakéták hatalmas készlete mellett
Kína hiperszonikus sikló rakétákat is kifejlesztett, amelyek ellen egyelőre nincs kifejlesztve védekezés.
A rakétaerőn kívül Kína mintegy 800 darab, negyedik generációs vadászgépet és közel 200 darab ötödik generációs (lopakodó) vadászgépet telepített Tajvanhoz közeli partjaihoz. A Pentagon jelentése megjegyzi, Kína kijavította hazai harci repülőgép gyártásának legfontosabb hiányosságát, nevezetesen a sugárhajtóművek termelését is beindította.
Az Asia Times persze kihangsúlyozza, hogy ezen túlmenően Amerika stratégiai kétértelműsége megnehezíti Tajvan fentebb már vázolt sündisznó-stratégiáját, ugyanis bizonytalanságban tartja Tajvan katonai modernizációs terveit.
Ha nem, Tajvannak fejlesztenie kell az ellencsapás képességeit, de az egyik fejlesztésére fordított kiadások aláássák a másik hatékonyságát.
Emellett ez a stratégiai kétértelműség egyszerűen azt sem veszi figyelembe, hogy a legtöbb tajvani nem fogja tudni megemészteni a gondolatot, hogy szeretett országa, Tajvan végül felperzselt földként végzi.
Továbbá nyilvánvalóan a tajvani vezetők sem szeretnék tönkretenni a sziget félvezető-iparát, hiszen az erős ütőkártyát jelent az Egyesült Államok és Kína összetett érdekeinek kezeléséhez. A tajvani félvezetőipar stratégiai jelentőséggel bír Amerika és szövetségesei számára, és a Kína – önállóságra való törekvése ellenére – még mindig függ Tajvantól ezen a téren.
Így az USA hagyományos elrettentő erejének eróziója, Kína katonai modernizációja és a stratégiai kétértelműség buktatói arra utalnak, hogy
Ráadásul a felperzselt föld stratégiája nem biztos, hogy visszatartja Kínát attól, hogy a Tajvannal való újraegyesítést szorgalmazza, mivel a tajvani félvezetőipar tönkretétele csak átmeneti visszaesést jelenthet Kína számára.