A pénzügyek egyik legalapvetőbb összefüggése, hogy magasabb kockázattal általában nagyobb nyereséget lehet elérni. A bitcoin esetében azonban manapság már nem működik ez a régi igazság.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A kockázatot nem szeretik a befektetők. Ha két azonos hozammal kecsegtető lehetőség közül kell választani, ám az egyik biztonságosabban, stabilabban adja ezt a hozamot, akkor – legalábbis a racionális döntéshozók – mindenképpen ezt, azaz a kisebb kockázatú befektetést fogják választani.
Ezek az összefüggések ugyanakkor természetesen csak áltagos értelemben, jellemzően hosszú időtávon működnek. Egy nagyon kockázatos befektetés értéke is zuhanhat egy nap alatt. Hosszú évek tekintetében azonban jellemzően jobban fog teljesíteni a biztonságosabb alternatíváknál.
Kérdés persze, hogy mit tekinthetünk hosszú távnak. Tapasztalt pénzügyi befektetők erre jellemzően valahol 3 és 8 év közötti időszakkal válaszolnak. Számos elemzés pedig az öt évet használja hüvelykujj szabályként, mint a hosszú befektetések időtávját. A továbbiakban mi is így teszünk.
A részvényeket, mint ismert, a magasabb kockázatú befektetések között tartjuk számon. Az elmúlt években azonban megjelent egy, még a részvényeknél is nagyságrendekkel kockázatosabb pénzügyi eszközcsoport, a kriptopénzek.
A bitcoin és más kriptodevizák, és a mögöttük álló blokklánc techonlógia alapjairól közérthetően olvashatnak ebben a minap közzétett cikkünkben.
A hatalmas kockázattal szemben azonban ezen befektetések esetében is ott volt a csillagászati nyereség esélye. Legalábbis sokan ezt gondolják, még mind a mai napig.
Ahogyan azt az 1. ábra megmutatja, az amerikai tőzsdeindex, az S&P 500, valamint a vezető kriptopénz, a bitcoin árfolyama is megjárta a maga hullámvasútját az elmúlt öt évben. A két eszköz kockázata közötti különbség a grafikonokra tekintve is nyilvánvaló.
Az 500 legnagyobb amerikai vállalat tőzsdei mozgását követő S&P 500 komolyan zuhant a koronavírus-járvány kitörésekor, és az elmúlt egy évben is egyértelműen a medve piac dominálta, azaz jellemzően veszített értékéből. A grafikon ingadozása azonban még így is sokkal kisebb, mint a bitcoin esetében.
A BTC/USD (a BTC a bitcoin hárombetűs rövidítése) görbéje tehát egy bitcoin árának alakulását mutatja amerikai dollárban kifejezve az alsó diagramon. A COVID-19 negatív hatása itt is megfigyelhető. Emellett további párhuzam az is, hogy az elmúlt egy évben a kriptopiacokon is a medve volt az úr, azaz az árfolyamesés eléggé drámai volt az elmúlt évek csúcsaihoz képest. A virtuális valuta azonban 2018-ban is meglehetősen rossz évet zárt, szemben a teljes évre nullszaldó környékén hozó részvénypiaccal.
Ezt igazolják a számok is. Az S&P 500 napi loghozamának éves szórása 21,8 százalék volt, míg a bitcoin esetében ugyanezen érték 74,6 százalékot mutatott. A nagyobb érték nagyobb ingadozást, így nagyobb kockázatot jelent.
Hasonló képet mutat a legnagyobb veszteségek és nyereségek összevetése is. Az amerikai tőzsdeindex legrosszabb napja az elmúlt öt évben 2020. március 16-a volt, amikor 12,8 százalékos negatív hozamot realizált a piac. Ezzel szemben a bitcoin pár nappal korábban, 2020. március 12-én 46,5 százalékos negatív hozamot produkált. A legnagyobb napi veszteség tehát jóval jelentősebb volt a virtuális valuta esetében.
Az elmúlt öt év legjobb napja az amerikai tőkepiacokon a fenti dátumokhoz nagyon közel, 2020. március 24-én következett be, amikor 9 százalékos hozammal erősödött a tőzsdeindex értéke. A bitcoin legjobb napja – összhangban a magasabb kockázatával – ennél jóval magasabb pozitív hozamot, 20,3 százalékot hozott 2019. május 13-án.
A két eszköz közül tehát egyértelműen a bitcoin a kockázatosabb. Ezt mutatja a fenti grafikon. Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is. Azt várnánk tehát, hogy az ötéves időszakra számított áltagos hozama is jobb lesz a kriptopénznek.
Különösen a legutóbbi hetek, hónapok eseményeinek tükrében vannak most gondban azok, akik elvesztették bizalmukat a kripto iránt, és most kell kivenniük pénzüket, vagy akár az egyik legnagyobb, a közelmúltban igen látványosan összeomló kriptotőzsdén, az FTX-en tartották digitális vagyonukat, vagy annak egy részét. Érdemes e témában elolvasni az óriási összeomlás körülményeit, amit a Makronóm is alapos, elemző cikkben dolgozott fel.
Ez a hozamprémium azonban – öt éves távlatban – nem létezik.. Míg az S&P 500 ezen öt év tekintetében éves átlagban 7,77 százalékos hozamot produkált, addig a bitcoin átlagos éves hozama csupán ennek kevesebb mint tizede, 0,66 százalék volt. A magasabb kockázat tehát nem járt együtt magasabb hozammal.
Ezt mutatja a 2. ábra is. Az, aki egymillió dollárt fektetett az 500 legnagyobb amerikai vállalatba öt évvel ezelőtt, ma körülbelül másfél millió dollárral rendelkezik (pontosabban 1 479 096 dollárral). Aki viszont ugyanezt az összeget bitcoin vásárlására fordította, annak ma alig van több pénze, mint akkor (vagyonának értéke mindössze 1 034 024 dollár).
A magasabb kockázat persze abból is látszik, hogy a csúcson kiszállva jobban járt volna a kriptopénzt vásárló befektető, hiszen 2021 novemberének elején négyszer annyi pénze lett volna, mint kezdetben. Ezzel szemben a részvényeket vásárló társa 2022 januárjában csupán nagyjából 80 százalékkal lett volna vagyonosabb, mint induláskor.
Az átlagos befektetők azonban ritkán tudnak a csúcson eladni. Sőt, a tipikus befektető inkább vásárolni szokott ilyenkor, jellemzően ez is az oka az extrém magas áraknak (az óriási kereslet). Így a hozamok összevetésénél nincs értelme a csúcsokat figyelembe venni. Sokkal objektívebb egy fix, kiválasztott időtávra kiszámítani a nyereségeket.
Ha ezt az időtávot a szokásos öt évnek választjuk, akkor kijelenthetjük, hogy a bitcoin a magasabb befektetési kockázatát nem tudta nagyobb átlagos befektetési hozammal kompenzálni. A kockázatvállalás a kriptopiacon így nem volt kifizetődő. Hozzá kell tenni persze, hogy a bitcoin első igazi árszáguldása éppen öt évvel ezelőtt történt; így hát érdemes lehet egy vagy két év múlva újra kiszámolni a fentieket.
(Fotó: Pixabay)
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza sokatmondó statisztikát osztott meg, amelynek adatai az Európai Bizottságtól származnak.
Magyarország mögött Lengyelország, Ausztria, Csehország, és még Horvátország is.
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
Kritikus lesz a következő két hónap – mutatott rá a Fidesz politikusa.
