Az ellátásbiztonság érdekében vége a benzinárstopnak

Egészen a falig

December 5-én életbe léptek a brüsszeli szankciók az orosz olajra. Az éjjel rendkívüli Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató az üzemanyagokra vonatkozó hatósági ár eltörlését. A kormány az utolsó pillanatig fenntartotta az intézkedést, a jelenlegi helyzetben pedig szó szerint elment a falig, ám a helyzet a napokban egy nagyon súlyos, azonnal megoldandó kérdéssé „egyszerűsödött”:

A választ a körülmények és a kényszer döntötte el. Hernádi szerint a benzinkutak negyedénél teljesen elfogyott az üzemanyag, az ellátásbiztonság az elhibázott brüsszeli szankciók miatt gyakorlatilag összeomlott. Beindult a pánikvásárlás is, így az elmúlt napok forgalma a tavalyi duplájára nőtt, a nagykereskedelmi rendelésekből 871-et kellett visszautasítani. „A MOL az idén 2,2 milliárd liternyi üzemanyagot értékesített, míg tavaly 1,5-öt. Csak az elmúlt napokban több mint 500 millió liter üzemanyagot adott el”  – mondta Hernádi, ez pedig azt jelentette, hogy

Az ellátáshiány felülírta a szándékot, így a Kormányinfót követően a benzin ára azonnal 641 forintra, míg a dízelé 699 forintra ugrott. Megkezdődhet az import, amely néhány héten belül stabilizálni fogja a helyzetet, és megszünteti a benzinkutaknál kialakult állapotokat.

Mentőöv

A tavaly november 15-én bevezetett benzinárstop magyar családok százezreinek nyújtott megfizethető, rögzített áras üzemanyag-ellátást. A 480 forinton maximalizált ár – amelyet jellegénél fogva május 27-től már csak a magyar rendszámú gépkocsik tulajdonosai vehettek igénybe – jóval, időnként 50 százalékkal is alatta maradt az európai piaci áraknak, mind a gázolaj, mind a 95-ös benzin esetében.

Ahogyan arról már hosszabban írtunk, az európai benzinárak júliusi kilövése idején egy hazai (heti egyszeri) tankolás 14 500 forinttal került kevesebbe, mint a külföldi. Ugyanez a benzinkúti kitérő a dízelesek esetében októberben volt a legelőnyösebb, ekkor 14 482 forinttal volt olcsóbb a magyarországi ár az európaiénál. 

ami az egész Európában elszabaduló háborús infláció és a szankciók következtében kialakuló energiaellátási zűrzavar közepette abszolút egyedülállónak nevezhető. A benzinárstop bevezetése több százezer forintos megtakarítást eredményezett a magyar családoknak, amelyeknek az infláció miatt egyébként is megnövekedett kiadásaik mellett nem kellett megküzdeniük az európai szankciós politika következményeként kialakult üzemanyagár-hullámvasút hányingerével.

Ha van rajta sapka... 

Az idő múlásával persze a problémák is elkezdték éreztetni hatásukat: az ellátás folyamatossága döcögni kezdett, néhány töltőállomás mennyiségi plafont vezetett be, és hozzá kellett nyúlni a kedvezményezettek köréhez is, ami azt jelentette, hogy a cégautók és a vállalkozások egy része kikerült belőle – ezzel egyébként tovább növelve a magyar családok részére biztosított kedvezményes árú üzemanyag mennyiségét. 
 
Az elmúlt napokban, hetekben kialakult üzemanyaghiány, a benzinkutaknál kígyózó sorok már előrevetítették a drasztikus beavatkozás törvényszerűségét. A 95-ös benzin hiánya olyan méreteket kezdett ölteni, amelyet

Miért?

A globális hiány miatt a készletek eleve rendkívül alacsony szinten álltak, az árak emiatt folyamatosan nőttek. Utóbbi hatásaitól védte a kormány a hazai fogyasztókat, ám a hatósági ár jótékony burkán kívül a helyzet egyre csak romlott. 

Abszurd és fájdalmas, de a mostani csapda egyik oka valóban maga az ársapka volt. A külföldi szállítókat ugyanis cseppet sem érdekli a magyar kormány családokat támogató szándéka, ezért az ársapka bevezetése után a termékimport egyre növekvő ütemben lassulni kezdett. Gazdasági szempontból érthető a dolog: egyetlen cégnek sem érdeke Magyarországon piaci ár alatt üzemanyagot értékesíteni.

Ez azonban azt eredményezte, hogy

az pedig borítékolható volt, hogy ezt a végtelenségig – az import és logisztikai kapacitások határai miatt – képtelen lesz csinálni. A magyar üzemanyagpiac elszigetelődött, az importőrök visszahúzódását a hazai energiavállalat pedig csak átmenetileg volt képes ellensúlyozni. 

A szankciós átok és a vezetékveszély

A december 5-től érvénybe lépett szankció az orosz kőolaj behozatali tilalmáról (Magyarország a vezetékes szállítás miatt ez alól felmentést kapott), egy hazánk szempontjából sokkal súlyosabb következményekkel járó kitétellel, az orosz olajból készült finomított termékek exporttilalmával bővül február 5-től. Ez azt jelenti, hogy a hazai benzinfogyasztás, amelynek majdnem 15 százaléka, és a gázolajfogyasztás, amelynek 30 százaléka importból származik, óriási bajba kerül, miután a MOL ennek nagy részét a pozsonyi regionális finomítóból szerezte be. Ez a mennyiség tehát az agresszív szankciók miatt kiesik, amelynek hatását még ecsetelni sem kell különösebben. Az egyetlen lehetőség – az ársapka kivezetésével – az importőrök lehetőségeit újra kiaknázni, ezzel pedig garantálni az ország ellátásbiztonságát.

Tovább rontottak a helyzeten a Barátság kőolajvezeték részleges leállásai is. Az Északi Áramlat vezetékek elleni – minimum gyanús körülmények között és utasításra elkövetett – támadások kristálytisztán mutattak rá a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségére, ráadásul a kőolajvezetékes szállítás esetleges akadályoztatását sem a MOL, sem a kormány nem tudja bekalkulálni az előzetes tervekbe. Egy hosszabb kimaradás katasztrofális következményekkel járhatna a hazai üzemanyag-ellátásra nézve.

Nem tudtuk, mi hiányzott még

Az ellátásbiztonság szempontjából újabb csapás volt a Mol százhalombattai finomítójának karbantartása. Amikor már úgy tűnt, hogy minden rendben, egy nyomáspróbánál kiderült, hogy van egy addig nem észlelt csőrepedés, így az üzembe állítással újabb napokat kellett várni.

ami természetesen súlyosbító tényező volt a Mol ellátási láncának hatékonyságát tekintetve. A kormány a helyzet ellenére minden erejével azon volt, hogy fenn tudja tartani az ársapkát, olyannyira, hogy még a biztonsági tartalékokhoz is hozzányúlt, de ez a megoldás sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy hosszabb távon orvosolni tudja a problémát.

Lengyel barátaink

A szankcióktól teljesen megrészegült Lengyelország a háború kitörése óta brüsszelibb a brüsszelieknél, így nem meglepő, hogy még azelőtt bejelentették az orosz olajimport megszüntetését az év végéig, hogy gondolkodni kezdtek volna arról: finomítóik hosszú távú szerződéseket kötöttek Oroszországgal, így 2025-ig akkor is ki kell fizetniük Moszkva fekete aranyát, ha egy cseppet sem hajlandóak felhasználni belőle. Azért ragaszkodtak annyira a Barátság kőolajvezeték északi vezetékének szankcionálásához, mert az kibúvót jelent a szerződések kötelezettségvállalásai alól. Ezzel egy időben arra is rájöttek, hogy saját piacrombolásuk miatt a vezetékrendszer déli szakasza – amely Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba szállít – óriási előnyt jelent az onnan vásárlók számára, ezért azzal az ötlettel rukkoltak elő, hogy emelt büntetővámot szabjanak ki az olajútvonal ezen szakaszára. 

Drágább lesz az életed

Hernádi Zsolt és Gulyás Gergely elég világosan fogalmazott a Kormányinfón. Az ársapka azonnali eltörlésével az üzemanyagárak piaci alapon működnek tovább – tegyük hozzá, hogy a jelenlegi hazai ár még mindig az európai alsó harmadba tartozik. 

A piacot természetesen nem érdekli a kabinet magyar családok érdekében tett erőfeszítése, a globális kereskedelem függetleníti magát ettől, ami önmagában teljesen természetes. Az érzelmi és ideológiai indulatoktól fűtött gazdasági szankciók ész nélküli alkalmazása azonban éppen ezért volt az egyik legsúlyosabb hiba, amit Brüsszel az utóbbi évtizedekben elkövetett. A kormány a benzinárstoppal az egyik legfájóbb mellékhatást próbálta elkerülni. 

Jó volt. Működött. De tovább nem lehetett tartani.

Címlapfotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.
MTI/Balogh Zoltán