Kis lépésnek tűnik, mégis nagy ugrás az áramellátás biztonságáért

Sokan kérdezik, hogy miért nem elegendő a hazai zöldáram? Erre több, pontosabban többszintű szakmai válasz létezik, de a legfontosabb az, hogy az elektromos energiát ma csak igen drágán lehet tárolni, és természetesen nagyon sok energiára nem akkor van szükség, amikor éppen süt a nap vagy fúj a szél, ezért Magyarország elemi érdeke, hogy a lehető legtöbb forrásból, a legtöbb lehetőség mentén juthassunk hozzá áramhoz. Lehetőleg persze zöld (azaz fenntartható módon megtermelt) áramhoz, méghozzá jó áron.

A fentiek miatt kifejezetten üdvözlendő, szakmai szempontból is, az a közeljövőben, gyakorlatilag még az ünnepek előtt létrejövő új szerződés, amely szerint Szlovénia után várhatóan Azerbajdzsánnal is összekötjük villamosenergia-hálózatunkat – jelentette be  néhány nappal ezelőtt Szijjártó Péter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetőjére hivatkozva a kormányzat megerősítette: a háború és a szankciók energiaválságba sodorták Európát. „Negatív hatásait Magyarországon úgy tudjuk mérsékelni, ha minél több forrásból, minél több útvonalon és minél több típusú energiahordozót tudunk importálni” – szól a kormányzat álláspontja.

E stratégiai megközelítést pedig megállapodásokra is váltja a kormányzat. Ami azt jelenti, hogy a várható azeri-georgiai-román-magyar áramvezeték megállapodás révén Magyarország energiaellátása még kiegyensúlyozottabbá válik. A megállapodás aláírására – a friss hírek szerint – december 17-én sor is kerül.

– erősítette meg a minap a Magyar Távirati Irodának Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az erről szóló romániai sajtóhíreket.

De miről is szól ez az energiapiaci diverzifikációs stratégia?

Nézzük először a direktebb, közvetlen összefüggéseket. 

Érdekes szál a történetben, hogy déli szomszédunk esetén szóba került a földgázellátás diverzifikációjának lehetősége is. Ugyanis a Szerbia-Bulgária gázvezeték elkészültével Szerbiábak lehetősége nyílik majd arra, hogy a Bulgária és Görögország közti interkonnektoron keresztül csatlakozzon az úgynevezett Déli Gázfolyosóhoz. 

Ezen keresztül pedig Szerbia az azerbajdzsáni Shah Deniz gázmezőről kaphat földgázt. Mint az illetékes szerb miniszter rámutatott, ezáltal Szerbia még fontosabb tranzitútvonallá válik, és tovább növeli az ország, de a régió és Európa többi részének energiastabilitását és biztonságát. (Ez pedig már önmagában is kihat a magyar energiahelyzet javulására, ha csak közvetve is.)

Helyezzük el azonban nagyobb összefüggésekben is azt, hogy Magyarország igyekszik alternatív energiaforrásokat találni, így diverzifikálva orosz- és nyugat-európai energiafüggőségét. Látható ugyanis, hogy nem csak a járvány, de az orosz-ukrán háború kitörése is új korszakot jelez.

Ebben az újjáalakuló világgazdasági és globális helyzetben Magyarország nagy valószínűséggel akkor jár a legjobban, hogyha 

hiszen egy új világban, új konfliktusok és törésvonalak mentén, sőt azok ellenére is az a legfontosabb, hogy országunk energiaellátása számos, egymástól lehetőleg független irányból is megoldható legyen. 

Gondoljunk csak arra, hogy például Ukrajna ismert (igaz a háború miatt bekövetkezett) súlyos áramellátási gondjai más, szomszédos országra is kihatnak.

Ám még közvetlenül háború sem kell a gondokhoz, hiszen Európa nagy részén béke van, mégis hatalmas országok iparának, illetve lakosságának energiaellátása vált bizonytalanná az elmúlt hónapokban az elhibázott szankciók okán.

Ugyanis sok helyütt gázmotoros kis- és közepes erőművek (is) segítik az áramellátás biztonságát. A gáz pedig nem csak megdrágult elhibázott szankciók miatt, de sok országban ősszel egy időre hiánycikké vált, miközben mi betáraztunk az értékes nyersanyagból.
 

Nyitókép: Baku, Azerdajdzsán fővárosa, Forrás:123rf.hu