Minél több felől kaphatunk áramot, annál biztosabb a helyzetünk! Ezt felismerve napokon belül új, stratégiai szerződést köthet Magyarország kormánya. Szlovénia után várhatóan Azerbajdzsánnal is összekötjük villamosenergia-hálózatunkat.
Sokan kérdezik, hogy miért nem elegendő a hazai zöldáram? Erre több, pontosabban többszintű szakmai válasz létezik, de a legfontosabb az, hogy az elektromos energiát ma csak igen drágán lehet tárolni, és természetesen nagyon sok energiára nem akkor van szükség, amikor éppen süt a nap vagy fúj a szél, ezért Magyarország elemi érdeke, hogy a lehető legtöbb forrásból, a legtöbb lehetőség mentén juthassunk hozzá áramhoz. Lehetőleg persze zöld (azaz fenntartható módon megtermelt) áramhoz, méghozzá jó áron.
A fentiek miatt kifejezetten üdvözlendő, szakmai szempontból is, az a közeljövőben, gyakorlatilag még az ünnepek előtt létrejövő új szerződés, amely szerint Szlovénia után várhatóan Azerbajdzsánnal is összekötjük villamosenergia-hálózatunkat – jelentette be néhány nappal ezelőtt Szijjártó Péter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetőjére hivatkozva a kormányzat megerősítette: a háború és a szankciók energiaválságba sodorták Európát. „Negatív hatásait Magyarországon úgy tudjuk mérsékelni, ha minél több forrásból, minél több útvonalon és minél több típusú energiahordozót tudunk importálni” – szól a kormányzat álláspontja.
E stratégiai megközelítést pedig megállapodásokra is váltja a kormányzat. Ami azt jelenti, hogy a várható azeri-georgiai-román-magyar áramvezeték megállapodás révén Magyarország energiaellátása még kiegyensúlyozottabbá válik. A megállapodás aláírására – a friss hírek szerint – december 17-én sor is kerül.
– erősítette meg a minap a Magyar Távirati Irodának Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az erről szóló romániai sajtóhíreket.
Nézzük először a direktebb, közvetlen összefüggéseket.
Ahogyan november végén a Makronóm már megírta: olyannyira szorító az energiaválság, hogy a Kaszpi-tengertől a Fekete-tenger alatt egészen a Balkánig, sőt Magyarországra is érdemessé vált áramvezetéket építeni. Déli szomszédunk, Szerbia is kér ebből az új lehetőségből. Szerbia mellett Magyarország is várhatóan Törökországon és Bulgárián keresztül kapja majd az áramot Azerbajdzsántól.
Érdekes szál a történetben, hogy déli szomszédunk esetén szóba került a földgázellátás diverzifikációjának lehetősége is. Ugyanis a Szerbia-Bulgária gázvezeték elkészültével Szerbiábak lehetősége nyílik majd arra, hogy a Bulgária és Görögország közti interkonnektoron keresztül csatlakozzon az úgynevezett Déli Gázfolyosóhoz.
Ezen keresztül pedig Szerbia az azerbajdzsáni Shah Deniz gázmezőről kaphat földgázt. Mint az illetékes szerb miniszter rámutatott, ezáltal Szerbia még fontosabb tranzitútvonallá válik, és tovább növeli az ország, de a régió és Európa többi részének energiastabilitását és biztonságát. (Ez pedig már önmagában is kihat a magyar energiahelyzet javulására, ha csak közvetve is.)
Helyezzük el azonban nagyobb összefüggésekben is azt, hogy Magyarország igyekszik alternatív energiaforrásokat találni, így diverzifikálva orosz- és nyugat-európai energiafüggőségét. Látható ugyanis, hogy nem csak a járvány, de az orosz-ukrán háború kitörése is új korszakot jelez.
Ahogyan a Makronóm már nyáron figyelmeztetett: az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
Ebben az újjáalakuló világgazdasági és globális helyzetben Magyarország nagy valószínűséggel akkor jár a legjobban, hogyha
hiszen egy új világban, új konfliktusok és törésvonalak mentén, sőt azok ellenére is az a legfontosabb, hogy országunk energiaellátása számos, egymástól lehetőleg független irányból is megoldható legyen.
Gondoljunk csak arra, hogy például Ukrajna ismert (igaz a háború miatt bekövetkezett) súlyos áramellátási gondjai más, szomszédos országra is kihatnak.
Ám még közvetlenül háború sem kell a gondokhoz, hiszen Európa nagy részén béke van, mégis hatalmas országok iparának, illetve lakosságának energiaellátása vált bizonytalanná az elmúlt hónapokban az elhibázott szankciók okán.
Ugyanis sok helyütt gázmotoros kis- és közepes erőművek (is) segítik az áramellátás biztonságát. A gáz pedig nem csak megdrágult elhibázott szankciók miatt, de sok országban ősszel egy időre hiánycikké vált, miközben mi betáraztunk az értékes nyersanyagból.
Nyitókép: Baku, Azerdajdzsán fővárosa, Forrás:123rf.hu
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
Pénteken fél tíz előtt új történelmi csúcsra emelkedett Magyarország áramfogyasztása.
Eláraszthatják Európát az olcsó dél-amerikai élelmiszerek.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Belgrád közölte, hogy megállapodás hiányában az állam átveszi a NIS irányítását az ellátásbiztonság érdekében.
Gyerekek, egy kis munkát, kreativitást, energiát tegyetek már bele a melóba, mert ez már nekem kellemtelen.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
