Többek között a Volkswagen és a BASF vegyipari vállalat is arra kényszerül, hogy idomuljon az aggasztó német nagyipari helyzethez – van aki még reménykedik és van, aki már nem lát más kiutat, mint elhagyni Európát. Amennyiben Németország nem cselekszik, súlyos következményekkel számolhat a későbbiekben.
Ahogyan a Makronóm több ízben is írt róla, veszélybe került a német ipar, a vállalatok sorban költöznek ki az országból a magas energiaárak miatt. Ennek negatív hatásait a világ egyik legnagyobb német autógyártó vállalata, a Volkswagen is érzi.
A Volkswagen az év elején bejelentette, hogy 2030-ra hat akkumulátorgyárat tervez üzembe helyezni az EU-ban, ennek megfelelően 2022 júniusában a PowerCo akkumulátorgyártó vállalat meg is kezdte a németországi üzem építését. Azonban nem megy minden zökkenőmentesen, hiszen a háború és az Oroszországot célzó szankciócsomagok hatása erősen hat a németországi vállalatokra, főként az energiaárak elszállása miatt.
Magyarország rövidesen akkugyártó nagyhatalom lesz, így a hír közvetve minket is érint, bár a Volkswagen csoport egyelőre magyar akkugyártó beruházást nem jelentett be.
Thomas Schaefer, a Volkswagen vezérigazgatója azonban nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Németországban – és emellett az egész EU-ban – már nem éri meg új projektekbe belefogni, mivel az ottani „politikai döntéshozók képtelenek hosszú távon kordában tartani a horribilis energiaárakat.”
„Ha nem sikerül gyorsan és tartósan csökkenteni az energiaárakat Németországban és Európában, akkor megvalósíthatatlan lesz bárminemű beruházás az energiaigényes termelésbe, beleértve az új akkumulátorcella gyárakat is” – írta Schaefer a LinkedIn-en november végén.
Schaefer emellett erősen bírálta a német állami támogatási szabályokat is, „elavultnak és bürokratikusnak” nevezve azokat.
„Nincs vesztegetni való időnk. Az EU-nak új eszközökre van szüksége ahhoz, hogy elhárítsa az alattomos dezindusztrializációt, és megőrizze Európa vonzerejét a vállalatok számára” – mondta Schafer.
A BASF vegyipari vállalat ludwigshafeni központja mondhatni a világ legnagyobb integrált vegyipari komplexuma, Európa egyik legnagyobb szennyvíztisztító telepével, saját kórházzal és tűzoltósággal is rendelkezik.
Ludwigshafen éltető eleme a földgáz, hiszen ez működteti az erőműveket és alapanyaga a vegyi folyamatoknak – így hát a neves BASF vegyipari óriásvállalatot is fájdalmasan érinti a kialakult németországi energiahelyzet.
A BASF először úgy reagált a gáz árának emelkedésére, hogy leállította ammóniaüzemét, és csökkentette acetilén üzemének teljesítményét.
„A magas földgázárak miatt az ammónia behozatala a tengerentúlról olcsóbb volt, mint előállítani”
– árulta el Uwe Liebelt, a BASF európai telephelyeinek vezetője.
Októberre a vállalat arra a következtetésre jutott, hogy a magasabb energiaköltségek olyannyira aláásták Európa versenyképességét, hogy az egész üzletágát át kell alakítania.
Martin Brudermüller vezérigazgató bejelentette, hogy a BASF „a lehető leggyorsabban és véglegesen” leépít Európában. A legtöbb leépítés várhatóan a ludwigshafeni telephelyen várható.
Az előbbiekben említett két vállalat csupán egy kis szelete azoknak a cégeknek, akik kivonulnak Németországból az olcsóbb gáz reményében.
Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institution amerikai és európai központjának igazgatója szerint Németország a kölcsönös függőség mellett döntött – és most megissza döntésének a levét – fogalmazott a szakértő.
„Európa biztonságát kiszolgáltatta az USA-nak, exportvezérelt növekedését Kínának, energiaszükségletét pedig Oroszországnak” – írta Stelzenmüller, még júniusban.
Borítókép: MTI/EPA/Filip Singer
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Két éve posztolt mémeket és szatirikus bejegyzéseket kértek rajta számon.
Reméljük, Orbán hamarosan megfékezi a sátáni, önpusztító gonoszságot.
A „békés” tiszás aktivisták megrongálták stábunk kameráját és még rendőrt is hívtak Móna Márkékra.
A házelnök szerint ami áprilisban Magyarországon történik, annak európai politikai, illetve geopolitikai jelentősége lesz. Interjú esélyekről, régi-új kihívókról és a voksolás tétjéről.
Az ukrajnai háború kezdete óta a magyar külpolitika az egyik legtöbbet bírált irányt képviseli Európában.
Tizenéves fejjel azt hittem, hogy rejtőzik a könyvtárban valami, valami titok, amit meg kell fejtenem, aminek a végére kell járnom.
