A BASF vegyipari vállalatnak is össze kell húznia a nadrágszíjat
A BASF vegyipari vállalat ludwigshafeni központja mondhatni a világ legnagyobb integrált vegyipari komplexuma, Európa egyik legnagyobb szennyvíztisztító telepével, saját kórházzal és tűzoltósággal is rendelkezik.
Ludwigshafen éltető eleme a földgáz, hiszen ez működteti az erőműveket és alapanyaga a vegyi folyamatoknak – így hát a neves BASF vegyipari óriásvállalatot is fájdalmasan érinti a kialakult németországi energiahelyzet.
A BASF először úgy reagált a gáz árának emelkedésére, hogy leállította ammóniaüzemét, és csökkentette acetilén üzemének teljesítményét.
„A magas földgázárak miatt az ammónia behozatala a tengerentúlról olcsóbb volt, mint előállítani”
– árulta el Uwe Liebelt, a BASF európai telephelyeinek vezetője.
Októberre a vállalat arra a következtetésre jutott, hogy a magasabb energiaköltségek olyannyira aláásták Európa versenyképességét, hogy az egész üzletágát át kell alakítania.
Martin Brudermüller vezérigazgató bejelentette, hogy a BASF „a lehető leggyorsabban és véglegesen” leépít Európában. A legtöbb leépítés várhatóan a ludwigshafeni telephelyen várható.
Az előbbiekben említett két vállalat csupán egy kis szelete azoknak a cégeknek, akik kivonulnak Németországból az olcsóbb gáz reményében.
Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institution amerikai és európai központjának igazgatója szerint Németország a kölcsönös függőség mellett döntött – és most megissza döntésének a levét – fogalmazott a szakértő.
„Európa biztonságát kiszolgáltatta az USA-nak, exportvezérelt növekedését Kínának, energiaszükségletét pedig Oroszországnak” – írta Stelzenmüller, még júniusban.
Borítókép: MTI/EPA/Filip Singer