Hatással a jövedelmekre
Az Európai Unió (EU) 2008-as világgazdasági válságra reagáló megszorító politikái eredményeképpen az övezetben élő polgárok évente 3 000 euróval (1,22 millió forinttal) rosszabb helyzetbe kerülnek, derül ki a New Economics Foundation (NEF) brit kutatóközpont és a Finance Watch nevű gazdasági civil szervezet közös kutatásából.
A hírhedt 2008-as pénzügyi válság kitörése után ugyanis az EU intézményei szigorú fiskális szabályokat vezettek be, amelyek korlátozták az állami hitelfelvételt és kiadásokat, azzal a céllal, hogy csökkentsék az államadósság szintjét – ennek keretében az európai kormányok béreket és nyugdíjakat csökkentettek, adókat emeltek, néhány esetben pedig munkaerőt is elbocsátottak – emlékeztet a kutatás.
– a megszorító politikák a bevételek tartós visszaeséséhez, ezáltal pedig a bruttó hazai termék (GDP) alacsony növekedéséhez vezettek, ami szintén a kormányok adóbevételeinek csökkenését eredményezte, így nem kevés országban végül növekedett az államadósság.
A jelenségre legismertebb példák a dél-európai államok, amelyek szigorúbb megszorításokat és közkiadás-csökkentéseket hajtottak végre, így magasabb államadósság-szintet is értek el, jelenik meg a jelentésben.
Ezért sem okozhat nagy meglepetést, hogy a megszorításoknak a rendelkezésre álló jövedelmekre gyakorolt hatása nagyon eltérő az Európai Unióban: Németországban a jövedelmek csak egy százalékkal estek vissza a 2008 előtti trendhez képest, míg
Finnországban és Hollandiában a jövedelmek visszaesése elérte a 15-16 százalékot.
Az elemzett országok közül Írország és Spanyolország jövedelmeit érintették leginkább a rendelkezések – ott az átlagjövedelem 29, illetve 25 százalékkal csökkent.
Megsemmisült ellenállóképesség
Az Unióban tapasztalt gazdaságpolitikai szigorítások azonban nemcsak a polgárok jövedelmeire voltak csökkentő hatással, hanem az infrastruktúrára és a létfontosságú közszolgáltatásokra irányuló kiadásokat is radikálisan korlátozták.
A New Economics Foundation (NEF) és a Finance Watch rámutatnak, hogy ennek eredményeképpen az európai kormányok ma fejenként 1 000 euróval (bő 400 ezer forinttal) költenek kevesebbet köz- és szociális szolgáltatásokra, mint amennyit akkor költöttek volna, ha nem vezetik be a hírhedt 2008 utáni megszorításokat.
Az EU tagállamai – az adóemeléseken és bércsökkentéséken túlmenően – hevesen csökkentették a közkiadásokat és az állami beruházásokat, ami a kutatás szerint Európát kevésbé ellenállóvá tette az olyan gazdasági sokkokkal szemben, mint a koronavírus világjárvány és az ukrajnai orosz invázió által létrejött válság.
. Sebastian Mang – a New Economics Foundation (NEF) közgazdásza – arról számol be az EU Observer hasábjain, hogy az Unió sikertelen gazdaságpolitikája azon kívül, hogy károsította a közszolgáltatásokat és az életszínvonalat, a blokk éghajlati válság kezelésére tett erőfeszítéseit is aláásta.