Egészen máig érzékelhetők az Európai Unióban élők jövedelmein azok a borzasztó gazdasági hatások, amelyeket az egy évtizeddel ezelőtti Brüsszeli megszorításokváltottak ki – állítja egy friss kutatás. Az is kiderül, hogy a neoliberális megszorító gazdaságpolitika eredményeképpen a már 27 államból álló blokk válság-ellenálló képessége is drámaian csökkent.
Az Európai Unió (EU) 2008-as világgazdasági válságra reagáló megszorító politikái eredményeképpen az övezetben élő polgárok évente 3 000 euróval (1,22 millió forinttal) rosszabb helyzetbe kerülnek, derül ki a New Economics Foundation (NEF) brit kutatóközpont és a Finance Watch nevű gazdasági civil szervezet közös kutatásából.
A hírhedt 2008-as pénzügyi válság kitörése után ugyanis az EU intézményei szigorú fiskális szabályokat vezettek be, amelyek korlátozták az állami hitelfelvételt és kiadásokat, azzal a céllal, hogy csökkentsék az államadósság szintjét – ennek keretében az európai kormányok béreket és nyugdíjakat csökkentettek, adókat emeltek, néhány esetben pedig munkaerőt is elbocsátottak – emlékeztet a kutatás.
A két szervezet szerint e megközelítés egyértelműen kontraproduktívnak bizonyult
– a megszorító politikák a bevételek tartós visszaeséséhez, ezáltal pedig a bruttó hazai termék (GDP) alacsony növekedéséhez vezettek, ami szintén a kormányok adóbevételeinek csökkenését eredményezte, így nem kevés országban végül növekedett az államadósság.
A jelenségre legismertebb példák a dél-európai államok, amelyek szigorúbb megszorításokat és közkiadás-csökkentéseket hajtottak végre, így magasabb államadósság-szintet is értek el, jelenik meg a jelentésben.
Ezért sem okozhat nagy meglepetést, hogy a megszorításoknak a rendelkezésre álló jövedelmekre gyakorolt hatása nagyon eltérő az Európai Unióban: Németországban a jövedelmek csak egy százalékkal estek vissza a 2008 előtti trendhez képest, míg
Az elemzett országok közül Írország és Spanyolország jövedelmeit érintették leginkább a rendelkezések – ott az átlagjövedelem 29, illetve 25 százalékkal csökkent.
Az Unióban tapasztalt gazdaságpolitikai szigorítások azonban nemcsak a polgárok jövedelmeire voltak csökkentő hatással, hanem az infrastruktúrára és a létfontosságú közszolgáltatásokra irányuló kiadásokat is radikálisan korlátozták.
A New Economics Foundation (NEF) és a Finance Watch rámutatnak, hogy ennek eredményeképpen az európai kormányok ma fejenként 1 000 euróval (bő 400 ezer forinttal) költenek kevesebbet köz- és szociális szolgáltatásokra, mint amennyit akkor költöttek volna, ha nem vezetik be a hírhedt 2008 utáni megszorításokat.
Az EU tagállamai – az adóemeléseken és bércsökkentéséken túlmenően – hevesen csökkentették a közkiadásokat és az állami beruházásokat, ami a kutatás szerint Európát kevésbé ellenállóvá tette az olyan gazdasági sokkokkal szemben, mint a koronavírus világjárvány és az ukrajnai orosz invázió által létrejött válság.
Sebastian Mang – a New Economics Foundation (NEF) közgazdásza – arról számol be az EU Observer hasábjain, hogy az Unió sikertelen gazdaságpolitikája azon kívül, hogy károsította a közszolgáltatásokat és az életszínvonalat, a blokk éghajlati válság kezelésére tett erőfeszítéseit is aláásta.
A közgazdász rámutat, hogy becslések szerint az EU-nak akár 855 milliárd eurónyi beruházásra is lehet szüksége az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ezen túlmenően maga az Unió becslései szerint évente legalább 142 milliárd eurós beruházási hiány keletkezik a szociális kiadások, például az egészségügy és az oktatás terén, hangsúlyozza Mang.
A New Economic Foundation (NEF) pedig kiemeli, hogy a kormányok 533 milliárd euróval többet fektettek volna be az infrastruktúrába – beleértve a megújuló energiaforrásokat is – amelyek megvédték volna az európai családokat a drámai energiaár-emelkedéstől.
Frank Van Lerven – az intézet makrogazdasági programvezetője – kiemelte, hogy az adósság- és a költségvetési hiány csökkentéshez kapcsolódó mánia visszatartották az európai országokat a növekedési potenciáljuk kiaknázásától, és ennek eredményeképpen alulfinanszírozott a kontinens gazdasági, szociális és energiához kapcsolódó infrastruktúrája – emiatt pedig az európaiak sebezhetőbbé váltak a megélhetési költségek radikális növekedésével szemben, egészíti ki munkatársát Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch kutatója.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2013-ban is beismerte, hogy ez a válságkezelési módszer több kárt okozott, mint hasznot Görögország számára, ennek ellenére két évvel később újabb „megmentő csomag” és további megszorítások érkeztek a dél-európai államba.
Ennek fényében az emberek 70 százaléka aggodalmát fejezte ki a megszorítások újbóli bevezetésének következményei miatt, míg 70 százalékuk ugyanakkor aggasztónak találta, hogy folyamatosan növekednek az államadóságok, derül ki a New Economics Foundation és a Finance Watch, a Censuswide nevű brit tanácsadó együttműködésével még az év elején elvégzett közvélemény-kutatásból. Továbbá az is kiderült, hogy három megkérdezett európaiból kettő egyetért azzal, hogy a kiadásokra vonatkozó szabályokat meg kell változtatni annak érdekében, hogy a kormányok többet költhessenek oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra és munkahelyteremtésre.
Viszont nem csak a polgárok tiltakoznak a megszorító politikák ellen, hanem Paolo Gentiloni volt olasz miniszterelnök is – egyúttal az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa, aki beismerte, hogy
a Brüsszel által erőltetett megszorítósdi meghosszabbíthatta a 2008-as világválságot.
A közgazdász már régebben kiemelte, hogy fontos lenne elkerülni ennek a megközelítésnek a megismétlését, amelynek eredményeképpen az állami beruházások egy évtizeddel ezelőtt szinte nullára süllyedtek az Európai Unióban. Hozzátette, hogy a jövő kihívásainak, például a klímaváltozás leküzdése érdekében az állami beruházások ösztönzése rendkívül fontos lesz.
(Fotó: 123RF)
Kisebb politikai botrányhoz vezetett az egyik kereskedelmi bank előrejelzése, amely alapján a befektetők a Tisza Párt választási győzelmét várják, s e szerint árazza be Magyarországot a piac.
Gyorsan elfelejtették, hogy a Biden-érában még az EU vezetése és a nyugati sajtó is ezért könyörgött.
Az emberkép alapvető megváltozása nélkül az emberiség bármilyen jövőképéről beszélni „nem egyéb, mint szentimentális, tünékeny álmodozás.” Kocsi Lajos írása.
Az Európai Unió már a jövő évi hitelkereteit meríti ki Kijev kedvéért.
Az Európai Unió szerint nincs más választás.
A Digitális Polgári Körök első országos találkozója megmutatta, milyen erő rejlik közösségükben, erre építkeznek szombaton és a jövőben is – hangsúlyozták a szervezők.
Tömegével érkeztek a támogató kommentek a fősodratú orgánum oldalára és a közösségi médiában megosztott szemléjére is.
De ha hibást keresünk, ismerjük el az eredményeket is. Legyünk igazságosak.
