Az elmúlt hónapok eszkalációját követően ideje lett volna csökkenteni a feszültséget új alapokra helyezve a két szuperhatalom viszonyát.
Három órán át zajló tárgyalásra került sor Biden és Hszi között, de konkrétumok egyelőre nem ismertek, hogy mi hangozhatott el, illetve, hogy jutottak-e egyáltalán valamilyen eredményre. Az ilyen mértékű diszkréció a megbeszélés kapcsán annak az egyértelmű jele, hogy
a két szuperhatalom közti viszonyrendszer fordulóponthoz érkezett, komolyra kezdenek fordulni a dolgok a kínai-amerikai kapcsolatokban.
, komolyra kezdenek fordulni a dolgok a kínai-amerikai kapcsolatokban.A megoldás várat magára
A G20-csúcs zárásaként a vezetők nyilatkozatot tettek, amellyel megerősítették az alapvető megállapodásokat, mint például a Párizsi Klímaegyezmény melletti elkötelezettséget. A csúcstalálkozó persze nem változtatott azon, hogy folytatódik Oroszország Ukrajna elleni háborúja, továbbá, hogy az eszkaláció veszélye továbbra is rendkívül komoly, Kína és az USA közti fokozódó feszültség pedig rendkívül kézzelfogható. Az USA több mint valószínű, hogy folytatni fogja az eddigi szankciós politikáját.
Összességében az kétségtelen, hogy Oroszország és Ukrajna, valamint Kína és az USA közt húzódó konfliktus megosztotta a világot, de vannak ellensúlyozó erők is.
A csúcstalálkozón újra kikristályosodott az el nem kötelezett hatalmak csoportja, amelyekkel sokkal inkább egyénileg, mint csoportként kell számolni a jövőben. Ezek a hatalmak egyénileg is jelentős szereplők. Igaz, hogy ezek az országok óvatosan kezelik az USA-t, de Putyin ukrajnai háborújának veszélyeit a világgazdasági zavarokkal és az eszkaláció lehetőségével egyaránt felismerték. Nem véletlen tehát, hogy mind az USA, mind Kína jól tudja, hogy nem csupán egymással szükséges nyitva tartani a kommunikációs csatornákat, de ezekkel az országokkal is.
A csúcstalálkozó – habár konkrét, nyilvánosan látható eredményt érdemben nem hozott –, de bizonyította, hogy a G20 hasznos fórumot jelent a diplomáciának, mindenfajta feszültség levezetésére, mind pedig a geopolitikai követelések és a gazdasági fejlődés érdekei közti egyensúly megteremtésére.