Komoly tehetséghiánnyal küzd a nyugati IT-szektor, ami továbbra is arra kényszerítheti az iparágban tevékenykedő multinacionális cégeket, hogy régiónkba költöztessék magasabb hozzáadott értékű folyamataikat. Emellett Közép- és Kelet-Európa takarékosabb, tehetséges és versenyképes munkaerőpiaca jól áll a nemek közötti egyensúly kérdésében is.
A technológiai szerepkörök betöltése soha nem volt nehezebb, így a jól képzett technológiai szakemberek toborzásával kapcsolatos kihívások rövid távon valószínűleg nem fognak megoldódni, kezdik közös elemzésüket Boda József és Michał Mysiak, a már összeolvadt Codecool és Software Development Academy (SDA) programozási tanfolyamokat kínáló vállalatok vezérigazgatói.
– a 2022. januártól-májusig tartó időszakban körülbelül 870 000 betöltetlen munkahelyet hirdettek meg műszaki és digitális területen, hangsúlyozzák.
Az Egyesült Államokban a Chicago-i székhelyű CompTIA nonprofit szervezet által közzétett adatok is azt mutatják, hogy míg szeptemberben 84 000 új munkavállalóval bővült a technológiai szektor, a hónapban hozzávetőlegesen 302 400 technológiai álláshirdetés jelent meg. Az intézet felhívja a figyelmet az iparág szereplőire, hogy minden jel arra utal, hogy belátható időn belül elhúzódó munkaerő-felvételi nehézségekkel nézhetnek majd szembe a munkáltatók.
A helyzet hasonló Ausztráliában is, ahol a fokozódó digitális fejlődés és a kibertámadások megnövelték a magasan képzett technológiai dolgozók iránti keresletet, ezáltal
jelenti a The Australian – a szigetországban az éles hiányokkal küzdő foglalkozások egyharmada technológiai állás.
Nemrég pedig a Luxemburg for Finance (LFF) nevű intézet kutatása derített fény arra, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektorban a következő öt évben hiány várható a jól képzett technológiai munkavállalókból és adatelemzőkből, mégpedig a rohamosan növekvő kereslet eredményeképpen.
Boda és Mysiak szerint a munkavállalók tovább- vagy átképzése egy ésszerű megoldás lehet a cégek részéről, viszont rámutatnak, hogy gyakran lehet arra számítani, hogy nem lesz elég jelölt, aki képes vagy akár hajlandó lenne elvállalni számos rendelkezésre álló szerepet.
A ZDNet gazdaságtechnológiai portál elemzése ezért is hangsúlyozza, hogy a munkáltatóknak jobban kellene törekedniük, hogy csábító továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak a munkavállalóknak, ráadásul amikor már ismert tény, hogy a készséghiányok viszonylag nagy kockázatot jelentenek az iparágban tevékenykedő vállalatok számára.
Az elemzés továbbá kiemeli, hogy a vállalatoknak azért is lenne rendkívül fontos a továbbképzési lehetőségeket a középpontba helyezniük, mivel
Ha az alkalmazottak úgy érzik, hogy nem becsülik meg őket, és nem kínálnak nekik fejlődési lehetőségeket – amelyek bérben is előrelépést jelentenek – fontolóra veszik, hogy más, jobb lehetőségek után nézzenek, áll az elemzésben.
Mindez azt jelenti tehát, hogy az éles munkaerő- és készséghiány mellett a technológiai szektorban
– következtet a ZDNet elemzése.
Boda és Mysiak kiemelik, hogy amikor a tehetséges munkavállalók nem találhatók meg a helyi piacon – ami a nyugat- és észak-európai országokra, valamint az Egyesült Államokra is vonatkozik – és az átképzés sem hatékony, egy másik lehetőség, hogy távolabb kell tekinteni, és külföldről szükséges pótolni a növekvő hiányt.
Ausztráliában például sokan arra sürgetik a szövetségi kormányt, hogy állítsa vissza néhány technológiai állásokhoz kapcsolódó elsőbbségi vízum státuszát, miután nemrég hirtelen visszavonta azt nagy meglepetést okozva ezáltal az iparágban tevékenykedő vállalatok számára a folyamatos készséghiány közepette.
A The Australian is arról számol be, hogy az országnak jobban ki kellene használnia azt a lehetőséget, hogy a nemzetközi hallgatókat diplomájuk megszerzése után otthon tartsa – a portál szerint a hiány pótlásán kívül, ez tágabb értelemben a technológiai készségek fejlesztésében is segítheti Ausztráliát.
Európa esetében Ausztráliával szemben a vállalatoknak nem kell túl messze keresniük, hogy magas létszámú, képzett technológiai tehetséget találjanak, akik képesek legalább részben pótolni a nyugati IT- hiányt:
A két szakember szerint Közép- és Kelet-Európa egyes részein virágzik a technológiai szektor, és egyre több munkavállalót vonz magához – ezt onnan is érzékelik, hogy soha nem látott mértékben regisztrálnak technológiai képzéseikre, emelik ki.
Ezért is nem feltétlenül a munkaerő-kivándorlás az egyetlen lehetőség a nyugati multinacionális cégek számára, hanem a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek (pl. szoftverfejlesztés) kiszervezése is (nearshoring).
Boda és Mysiak kiemelik, hogy
sőt kezd egyre fontosabb szerepet betölteni e tekintetben. Ha a vállalatok pedig úgy döntenek, hogy megbíznak a régió tehetségében és potenciáljában, az kölcsönös előnyökkel járhat mindenki számára, írjak.
A két vállalkozó szerint három tényező magyarázza meg, hogy Közép- és Kelet-Európa miért egy kiváló célpont a nyugati multinacionális cégek számára:
Egyrészt az Egyesült Királysághoz, Észak- és Nyugat-Európához képest Közép- és Kelet-Európában alacsonyabbak a megélhetési költségek, ami a munkavállalók alacsonyabb fizetésével egyenlő – az
Ezen túlmenően Közép-Kelet- és Nyugat-Európa kulturálisan viszonylag közel van egymáshoz, így a magatartás és a munkához kapcsolódó módszerek általában szorosan összefüggenek. Az is nagy előnyt jelent, hogy a közép-európai dolgozók nyelvtudása is általában jó, ami a távmunka (home office) lehetőségét is biztosítja, hangsúlyozzák Boda és Mysiak.
Továbbá a két a vállalkozó szerint a közép-európai technológiai szakemberek hozzáértése és tudásának minősége egyenrangú nyugat- és észak-európai társaikéval. Az olyan sikeres technológiai startupok, mint a Bolt, a Wise, a Vinted, a GitLab és a Grammarly, mind Közép- és Kelet-Európából származnak – nem csoda tehát az sem, hogy
– emeli ki az elemzés.
Végül pedig érdekes pluszpont az is, hogy a közép- és kelet-európai technológiai piacon a nyugat- és észak-európai országokhoz képest a nemek közötti egyensúly is jobban áll, írja Boda és Mysiak. Romániában és Bulgáriában például sokkal magasabb az szektorban dolgozó nők aránya Európa többi részéhez képest, és a nők foglalkoztatásának növekedési üteme is magasabbnak tűnik a régión belül, hangsúlyozzák.
Az elemzés zárásul rámutat, hogy a Közép- és Kelet-Európából származó tehetséges technológiai szakemberek kínálata a közeljövőben valószínűleg növekedni fog, és ezt a kínálatot mind kormányzati, mind magánszektorbeli programok is támogatni fogják.
(Fotó: 123RF)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.
Az Országgyűlés elnöke Gyurcsány Ferenc „legjobb tanítványának” nevezte Magyar Pétert.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
Most azért, hogy mindenki megértse: Ukrajna gyalázatos orosz agresszió áldozata, hősies nép hazája – egyben utolsó, megbízhatatlan, ön- és közveszélyes latorállam. Kohán Mátyás írása.
„Náci Barbie”, „közpénzszopó” – csak pár durva jelző, amit női politikusok kapnak. A Hotel Lentulaiban Vitályos Eszter, Ibolya Csenge és Hal Melinda elemezték a Tisza-párt körüli online agressziót. Miért lett „szexi” a bántalmazás, és hol válik a kritika pszichózissá? Brutális kommentek és túlélési stratégiák a kampányban.
Az ukrán határ felől egyre nagyobb mennyiségű kábítószer érkezik Magyarországra, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert és a közbiztonság fenntartását – figyelmeztetett Forgács István, a Drogkutató Intézet társadalompolitikai igazgatója.
Panyi Szabolcs ezúttal is hozta a formáját.
Magyar Péter képviselői már a látszatra sem adnak.
