Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Van olyan terület, tőlünk nem is messze, ahol a kínai vállalatok óriási nyereségeket érnek el. Nem csak a kínai tulajdonú szerbiai aranybánya volt nyereséges, de egy kínai tulajdonú rézbánya is “aranybányának” bizonyult…
A Szerb Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS) foglalta el több kategóriában is az első helyet a szerbiai Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) legek listáján. Mindenekelőtt ez a közvállalat rendelkezik a legértékesebb ingatlannal, működika legtöbb alkalmazottal, miközben a legnagyobb veszteségeket is ebben a vállalatban jegyezték a 2021-es évben (várhatóan az idén sem sokat javult a helyzetük).
és a napokban tette közzé a múlt évre vonatkozó rangsort, amelyen a hét kategóriából hatban éppen a Szerbiai Villanygazdaság állt az élen. Egyedüli kategória, ahol mélyen a vonal alatt maradt, az a nyereségességi mutatók területe..
Ezen a téren a múlt évben a bóri arany és rézbányát működtető kínai ZiJin Mining teljesített a legjobban, ugyanis 34,4 milliárd dináros (közel 119 milliárd forint) nyereséggel zárta az évet, miután több éves beruházást követően új mezőn kezdhette el a rézérc kitermelését és értékesítését.
A második helyen az MK Group áll. A mezőgazdasági termeléssel és értékesítéssel foglalkozó szerbiai vállalat 2021-ben 26 milliárd dinár (közel 90 milliárd forintos) ) nyereséget számolt el év végén, amit nem az üzleti tevékenységével valósított meg, - magát a vállalatot 644 millió dináros (2,2 milliárd forintos)veszteség terhelte - hanem a leányvállalatai részesedésének eladásából, illetve az osztalékukból származó nyereségből., A harmadik helyen szintén egy kínai vállalat, a Zijin Copper áll, amelyik 23,7 milliárdi dináros (82 milliárd forintos)nyereséget könyvelhetett el a rézkitermelés növelésének és a fém világpiaci ára növekedésének köszönhetően.
A negyedik helyen a szintén kínai tőkével rendelkező, a szmederevói acélműveket működtető HBIS Group áll, amely szintén 23,7 milliárd dináros jövedelemmel büszkélkedhet, szintén a fém világpiaci árának növekedése után. (Igaz az acélárak azóta drámaian csökkentek, így a következő év nyereségessége minden bizonnyal romolhat majd – a szerk.)
Az ötödik helyen áll a még mindig orosz többségi tulajdonban levő, országos résztulajdonnal rendelkező Szerbiai Kőolajipari Vállalat (Naftna Industrija Srbije - NIS). A kőolaj árának már a múlt évben érzékelhető növekedésével 23 milliárd dinárral (közel 80 milliárd forinttal)) zárta az évet.
A legértékesebb tulajdonnal még mindig az országos vállalatok rendelkeznek, mégpedig az EPS tekinthető a legértékesebb vállalatnak. Kövei őt a Szerbia Útjai közvállalat (Putevi Srbije), majd a NIS, a Telekom telekommunikációs állami vállalat, illetve a Infrastruktura železnice vasúti infrastruktúrával foglalkozó közvállalat.
A múlt év legnagyobb veszteségét is az EPS könyvelhette el, hiszen majdnem 15 milliárd dinár (közel 52 milliárd forint) mínusszal zárta az évet. A Rio Sava Exploration, az ausztrál-brit Rio Tinto bányaipari vállalat szerbiai leányvállalata áll az egyáltalán nem népszerű dobogó második helyén, ugyanis 11,4 milliárd dinár (39,4 milliárd forint)() veszteséget könyveltek a múlt év végén.
Mindkét vállalat esetében sejteni lehetett, hogy a vesztesek között lesznek, ugyanis a Szerbiai Villanygazdaságot éppen a Nikola Tesla Hőerőműben, emberi mulasztásnak köszönhetően jelentős kár keletkezett, többször is, így több napra leállt az áramtermelés. Az akkori meghibásodásokat a vállalat még mindig nyögi. A Rio Sava Exploration esetében pedig először a környezetvédő polgárok tüntetése akadályozta a vállalat munkáját, majd a szerb kormány, engedve a polgárok követelésének, leállított a lítiumbányák létrehozásának előmunkálatait.