A negyedik helyen a szintén kínai tőkével rendelkező, a szmederevói acélműveket működtető HBIS Group áll, amely szintén 23,7 milliárd dináros jövedelemmel büszkélkedhet, szintén a fém világpiaci árának növekedése után. (Igaz az acélárak azóta drámaian csökkentek, így a következő év nyereségessége minden bizonnyal romolhat majd – a szerk.)
Az ötödik helyen áll a még mindig orosz többségi tulajdonban levő, országos résztulajdonnal rendelkező Szerbiai Kőolajipari Vállalat (Naftna Industrija Srbije - NIS). A kőolaj árának már a múlt évben érzékelhető növekedésével 23 milliárd dinárral (közel 80 milliárd forinttal)) zárta az évet.
A legértékesebb tulajdonnal még mindig az országos vállalatok rendelkeznek, mégpedig az EPS tekinthető a legértékesebb vállalatnak. Kövei őt a Szerbia Útjai közvállalat (Putevi Srbije), majd a NIS, a Telekom telekommunikációs állami vállalat, illetve a Infrastruktura železnice vasúti infrastruktúrával foglalkozó közvállalat.
Szerbia gazdasági tőkéjének 20,1 százalékát az EPS, a Putevi Srbije, az áramszolgáltatásért felelős Elektrodistribucija Srbije, a NIS és az Infrastruktura železnice képezi.
A múlt év legnagyobb veszteségét is az EPS könyvelhette el, hiszen majdnem 15 milliárd dinár (közel 52 milliárd forint) mínusszal zárta az évet. A Rio Sava Exploration, az ausztrál-brit Rio Tinto bányaipari vállalat szerbiai leányvállalata áll az egyáltalán nem népszerű dobogó második helyén, ugyanis 11,4 milliárd dinár (39,4 milliárd forint)() veszteséget könyveltek a múlt év végén.