Hosszú vita és még hosszabb várakozás előzte meg Németország szakítását saját pacifista külpolitikájával. A Scholz-kabinetnek érezhetően kényelmetlen volt, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, és csak hosszabb unszolás után volt hajlandó a Panzerhaubitze (PzH) 2000 lövegeket postára adni. Igaz, első körben mindössze tízet, de az ukránok annyira „elégedettek voltak”, és annyira sürgették a további szállítmányokat, hogy szeptember végén Christine Lambrecht német védelmi miniszter újabb néggyel emelte az ajándékok számát.
Mindenki boldog volt, egészen addig, amíg be nem következett az, amire a Bundeswehr beszerzési főosztálya már nyár végén – sikertelenül – figyelmeztette a védelmi minisztériumot: sürgősen oldja meg a PzH-k alkatrész-utánpótlását, mert az esetlegesen felmerülő hibákat az ellátási láncok összeomlása, a kiterjedt alkatrészhiány és a szállítási idő megnövekedése miatt nem fogják tudni megoldani.