Bár a mezőgazdasági terméshozamok évtizedek óta növekednek – nagyrészt a műtrágyák genetika terén elért eredményeinek köszönhetően – , a mezőgazdászok még tovább is növelhetik a terméshozamot, ha gondosan választják ki, mit hová ültessenek – állítja egy friss, a Nature-ben megjelent tanulmány.
A termőterületek meglepően nagy részét olyan növények termesztésére használják, amelyek sem a tápértéket, sem a gazdasági értéket nem használják ki teljesen. A Nature Geoscience egyik tanulmánya kimutatta, hogy a meglévő földeken ültetett növények megváltoztatásával
A jelenlegi kihasználatlanság problémáján a globális éghajlatváltozás sem segít: a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozás a 21. század végére 6-24 százalékkal csökkentheti a kukorica terméshozamát.
Az eredetileg a Proceedings of the Royal Society folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy az elemzett 12 növény közül a leggyakrabban a maniókát, a rizst, a cirkot és a burgonyát ültették nem megfelelő helyre.
Az első három a kisbirtokosok és a megélhetési gazdálkodók kedvence. Mivel ezeknek a termelőknek minden évben el kell látni a családjukat, gyakran a rossz időjárással szembeni ellenálló képességet helyezik előtérbe a termés maximalizálásával szemben.
A kistermelők nagy részét ugyanakkor valószínűleg nem lehet majd rávenni termesztésük megváltoztatására. A baj azonban igen nagy, hiszen még a gazdagabb országokban lévő mezőgazdasági vállalatokat is arra kényszerítheti, hogy változtassanak a termesztésük módján – emelik ki a tanulmány készítői.
– adta hírül a The Economist.
A szójabab – amelyet Brazília termőterületének közel felén termesztenek – várhatóan hasonló sorsra juthat, mint a kukorica. A kávéültetvényesek pedig ugyancsak a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal küzdenek, amelyek az éghajlatváltozás miatt még gyakoribbá válnak.
Ezzel szemben a kenyérfa – amely hónapokig képes eső nélkül élni –köszöni szépen, teljesen jól van. Azonban a bőséges kenyérgyümölcs-termés nem sokat segít majd a koffeinre éhes dolgozóknak. (A legtöbb kenyérfa faj termése sok keményítőt tartalmaz, ezért nyersen ritkán fogyasztják; de sütik, főzik vagy szárítva lisztté őrlik. Három nagy fa egy családot is elláthat egy évi élelemmel – a szerk.).
A felmelegedés lehetőségeket is teremt. Oroszország, Kanada, Kína és az Egyesült Államok északnyugati részei a hőségnek és a szárazságnak jobban ellenálló búza termőterületeivé válhatnak – bár az erdők kivágása ezekben a régiókban felgyorsítja az éghajlatváltozást. Néhány melegebb, szegényebb terület is profitálhat: a megnövekedett csapadékmennyiség javíthatja a rizstermelést Indiában és Nyugat-Afrikában.
Arról azért nem szabad megfeledkezni, hogy az ehhez hasonló előrejelzések csupán becslések, így gyakran bizonytalanok.
Az viszont biztos, hogy úgy lehet igazán felkészülni a változásokra, ha azokkal együtt mi is folyamatosan változunk. Tehát ahelyett, hogy a mezőgazdászok egyetlen forgatókönyvre készülnének, inkább minél több növényt és azok szükségleteit érdemes megismerniük ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználják egy terület adottságait – von konklúziót a tanulmány.
Kapcsolódó cikkünk:
Aszálykórkép: hogyan tovább, magyar mezőgazdaság?
A mai Péter Magyar azért hasonlít egykori önmagára, csak most az idegeli be, ha nem róla szólnak a hírek, nem vele van tele sajtó.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
A Mi Hazánk elnökhelyettese a Hotel Lentulaiban fejtette ki véleményét a Tisza Párt elnökéről, aki ismét helyretette a hozzá lojális ellenzéki portált.
Itt a jó hír a gazdálkodóknak.
Az áttekintés a Telex, a 444, a HVG, a Mandiner, a PestiSrácok és a Magyar Nemzet cikkeire támaszkodik.
Az agrárminiszter nem kímélte a tiszás politikust.
Pedig biztos nagyon éhes lehetett, ha már bevásárlásra adta a fejét.
A tömeg azt skandálta a toborzóknak: „Szégyen!”
