Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,6 százalékkal, augusztushoz képest 2,2 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene – tette közzé a KSH. Külön öröm, hogy bár az építőipar termelői árai továbbra is drasztikusan emelkedtek, a negyedéves alapú drágulás lassult.
Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Az építőipari termelés volumene 2022 szeptemberében a nyers adatok szerint 1,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építmény főcsoportok termelése közül az épületek építéséé 3,3 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent – írja a Központi Statisztikai Hivatal.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,2 százalékkal nagyobb volt az augusztusinál. A III. negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 26,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – foglalja össze a KSH.
Eközben az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 7,5, az egyéb építmények építésében 8,2 százalékkal csökkent a termelés. A speciális szaképítés termelése 13,1 százalékkal emelkedett. A megkötött új szerződések volumene 20,9 százalékkal visszaesett a 2021. szeptemberi bázishoz képest. Az épületek építésére kötött szerződéseké 5,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 34,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A KSH adatai szerint az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene 8,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 15,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Tény ugyanakkor, hogy 2022 első kilenc hónapjában
A III. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben hasonló mértékben (28,0 és 27,7 százalékkal), az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,1 százalékkal nőttek az árak a 2021. III. negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta. Az építőipar árai 5,2 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.
Az építőipar teljesítménye szeptemberben kedvezően alakult: az előző hónapban elszenvedett havi alapú visszaesés után mind havi, mind éves alapon növelni tudta az ágazat a teljesítményét, 2,2, illetve 1,6 százalékkal. Ez alapján a szegmens a harmadik negyedévben pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez – írja Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint az ágazat teljesítményének bővülése azt mutatja, hogy a kereslet a szegmensben továbbra is megvan, és a magas energia- és nyersanyagárak ellenére is tud az ágazat termelni. Az építőipar termelői árai továbbra is drasztikusan emelkedtek, a harmadik negyedévben 26,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Kedvező hír azonban, hogy
– húzza alá a szakmai vezető, aki úgy látja, ez mutathatja azt is, hogy az új rendelések mérséklődése miatt az ágazat már a korábbinál csak kisebb ütemben tudja emelni árait. Az új rendelések volumene bár mérséklődött, ami az állami új beruházások elhalasztásával magyarázható, de drasztikus bezuhanásról nem beszélhetünk, így a következő hónapokban még stabil maradhat a szegmens termelése, hiszen a rendelésállomány – annak 8,2 százalékos éves alapú visszaesése ellenére is – magas. A rendelésállomány mérséklődése hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat túlterheltsége csökkenjen, és ezáltal a lakossági megrendelések is könnyebben teljesítésre kerüljenek – bár kérdés, hogy ehhez elég nagy-e a csökkenés.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
