Az utóbbi időben a magyar különös szájízzel poénkodik a németek hagyományos szögletességén. Tesszük ezt a magyarnak mindig igaza lesz jelszava alatt, kicsit rásózva az utóbbi idők energiaválságának és inflációjának számláját a német politikára. Persze a nagy testvért azért tiszteljük, de milyen jó egy kicsit beszólni, mint ahogy ezt az alábbi történettel is alátámasztjuk.
A környezetvédelmi szempontból eléggé abszurd történet röviden úgy hangzik, hogy nem csak Lützerath faluja esik majd áldozatul a garzweileri lignitkotróknak.
Az energiaválság miatt nemcsak a német hagyományokra utaló település, a keresztény múltra utaló falusi temploma, hanem a megújuló energiák jelképeként felfogható nyolc szélerőmű is lebontásra kerül.
Ne kívánjon senki se külszíni szénbányát a szomszédjába. Minden jóérzésű ember szomorú, amikor egy falut eltörölnek, minden keresztény embernek fáj, ha egy templomot lerombolnak. Így az iróniát cserélje le bennünk az együttérzés, amikor arra gondolunk, hogy az összes klímaaktivistának is szimbolikus az ő templomuknak tartott szélerőmű lebontása.
Márpedig nem csak egy, hanem mindjárt nyolc szélturbina is található az erkelenzi Garzweiler külszíni bánya leendő bányaterületén. Márpedig a nemzet érdeke megköveteli a nagy energiaínség idején a lignitet. Osztottak, szoroztak, és úgy jött ki, hogy a turbinák alatt lévő szén bizonnyal több energiát szolgáltat, mint az a szél, amely majd elviszi a kitermelt szén porát is. A 2001-ben épített szélturbinák nagy részét valószínűleg a következő év folyamán leszerelik, csatlakoznak az alig pár száz méterre fekvő Lützerath faluhoz.
Az RWE (a német energiacég) szóvivője azzal kommentálta a hírt, hogy már a szélturbina 2001-es üzembe helyezésekor világos volt, hogy egyszer elér ide a külszíni bányászat. Mintha ez a nagy széndioxid harcban annyira egyértelmű lett volna.
Persze a döntést nem hagyták szó nélkül. Még a Lützerath falujának eltörlésére alakult „Minden falu megmarad” helyi kezdeményezés is bírálta a projektet. „Azt a tényt az abszurditás szempontjából nem lehet felülmúlni, hogy a klíma- és energiaválság kellős közepén szélturbinákat bontanak le egy külszíni szénbánya bővítése érdekében” – állt a nyilatkozatukban.
A Zöldek által vezetett szövetségi és állami gazdasági minisztérium megállapodott az RWE energiavállalattal, hogy a rajnai bányászati területen a szén kivonását 2030-ra, azaz nyolc évvel előbbre hozzák, és öt falu azért megmenekül a külszíni bánya terjeszkedésétől. Ezzel a lépéssel 280 millió tonna szén maradna a földben, a CO₂-mérleg jelentősen javulna, de hát az a fránya energiaválság. Mindenesetre Lützerath, amelynek eredeti lakóit elköltöztették, a szénért eltörlésre kerül.
Az is izgalmas lehetett, amikor egy sajtótájékoztatón Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter és észak-rajna-vesztfáliai kollégája, Mona Neubaur (mindketten zöldek) megpróbálták optimizmust árasztva bejelenteni a falu megsemmisítését.
„A közelgő tervekhez szükség van a Lützerath alatti lignitre” – mondta Habeck, mielőtt gyorsan átadta a szót párttársának, Neubaurnak. A düsseldorfi államminiszternek jutott az a kellemetlen feladat, hogy részletesebben elmagyarázza a rossz hírt.
„Természetesen a kormányzati szerepben a zöldek számára az ilyennél nincsenek nehezebb időszakok”
– hebegte egyenes arccal, majd indoklásképp hozzátette: „Három független szakértői jelentés is erre a következtetésre jutott.” Még szerencse, hogy ott van az orosz ukrán háború, amivel minden megindokolható. Persze Habeck és Neubaur pártján belül is vannak kritikák.
A Mönchengladbachtól délre található Lützerathban már senki sem él az eredeti falusiak közül. Házaik, udvaraik üresek, most klímaaktivisták szállták meg a települést. Többször szerveztek demonstrációt, amelyen több ezer ember emelt szót a falu megőrzése mellett. Állítólag közel 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze a falu megmentéséért.
Jelenleg mintegy 150 aktivista él a településen. Önként nem mennek el, ezért a következő hetekben valószínűleg az RWE biztonsági erőinek és a rendőrségnek kell felszámolniuk a táborukat.
(Foto: Oliver Tjaden/Der Spiegel)
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
