Párizsban, az OECD által szervezett rangos nemzetközi szakmai konferencián a magyar delegációt Dr. György László vezette. A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a hazai vállalkozásfejlesztési ökoszisztéma egyik fontos digitális pillérét, a vali.hu vállalkozói információs rendszert mutatta be jógyakorlatként előadásában.
A befolyásos globális gazdasági tömörülés is aktívan részt vesz a kkv-k, a kis- és középvállalkozások digitalizációjában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) kiemelt céljának tekinti a kis- és középvállalkozások digitalizációjának előmozdítását, ennek érdekében külön szakmai programot valósít meg a szervezet, D4SME (Digital for SMEs Global Initiative) néven.
A program részeként a héten Párizsban találkoztak a szervezet magas rangú képviselői, számos nemzetközi gazdaságpolitikai döntéshozó, illetve a kkv digitalizációs programot szakmai partnerként támogató nemzetközi nagyvállalat képviselői. A konferencián Magyarországot a Makronóm Intézet is képviselte.
A nemzetközi szakemberek szerint
A kkv-k szempontjából nemzetközi téren azonban még számos hiányosság tapasztalható: a foglalkoztatás gerincét adó kis- és középvállalkozásokat ezért különösen támogatni kell abban, hogy a digitalizáció révén növelni tudják hatékonyságukat és versenyképességüket.
„A jelenlegi nehezebb és változékony gazdasági környezetben a vállalkozások számára a digitalizáció az előremenekülés eszköze lehet. Hiszen az új technológiák számos területen képesek nagymértékben növelni a hatékonyságot, csökkenteni a működési költségeket, és növelni a bevételeket. A Makronóm Intézetnél fontosnak tartjuk, hogy a hazai cégek számára segítsük a tudásáramlást, a nemzetközi jógyakorlatok megismerését” – hívta fel a figyelmet az OECD-vel való együttműködés kapcsán Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A kkv-k digitalizációjának előmozdítása érdekében valósítja meg az OECD az említett D4SME programját, melynek aktuális mérföldköveként immár negyedik alkalommal szerveztek nemzetközi szakmai konferenciát, melynek ezúttal az OECD központja adott otthont Párizsban.
A rendezvényen felszólalt többek között Mathias Cormann, az OECD főtitkára, Hon Stuart Nash, Új-Zéland gazdasági- és vidékfejlesztési minisztere, Hanni Rosenbaum, a Business at OECD ügyvezető igazgatója, Javiera Petersen, Chile gazdaságért és kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára, illetve videóüzenetben bejelentkezett Cho Joohyun, Dél-Korea kkv-kért és startupokért felelős miniszterhelyettese.
A program mellé szakmai szervezetek (European Digital SME Alliance, SME UNITED) mellett olyan nemzetközi, technológiai szektorban működő nagyvállalatok álltak be szakmai partnerként, mint az Amazon, a Meta, a Microsoft, a Paypal vagy a Vodafone.
Magyarország szoros és többrétű együttműködést folytat az OECD-vel, így a szervezet vállalkozásfejlesztési és kkv digitalizációs programjában is fontos szerepet játszanak a hazai szereplők. Ennek megfelelően hazánk rendszeres résztvevője (időnként házigazdája) az OECD nemzetközi szakmai rendezvényeinek, és természetesen a párizsi D4SME konferencián is részt vett magyar delegáció.
A magyar kormányt Dr. György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára képviselte, aki előadásában
a hazai vállalkozásfejlesztési ökoszisztéma egyik fontos digitális pillérét, a vali.hu vállalkozói információs rendszert mutatta be jógyakorlatként,
emellett moderálta a kkv digitalizáció jövőjével foglalkozó kerekasztal-beszélgetést is. (A magyar gazdaságpolitika jövőjének 10 pilléréről szóló írás negyedik pillérében már korábban is írtunk a vali.hu-ról a Markonóm hasábjain.)
Szakmai oldalról hazánkat egyrészt a Makronóm Intézet képviselte, melynek
Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD KKV bizottságának elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke pedig szervezőként volt jelen a rendezvényen, és szintén felszólalt egy kerekasztal-beszélgetésen, mely az OECD D4SME kezdeményezés következő lépéseit mutatta be.
„A Makronóm Intézet számára kiemelten fontos, hogy részt vegyen a gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi szakmai vérkeringésben. Hiszen így tudjuk a legkönnyebben becsatornázni a hazai szereplők számára fontos jógyakorlatokat, előmozdítani a tudásmegosztást mind a vállalkozói, mind a döntéshozói oldal felé. Látni kell továbbá, hogy számos, Magyarországon megvalósított gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program elismert, jó példaként szolgál külföldön” – fogalmazott Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
