A Balatonfüreden immár nyolcadik alkalommal megszervezett Trust Summit konferencián kiderült, mi kell ahhoz, hogy a vállalatvezetők tartós versenyképességet érjenek el.
A gyorsan változó piaci környezetben a cégvezetők számára ma már nemcsak a növekedés, hanem a hosszú távú döntésképesség, a szervezeti alkalmazkodás és a vezetői terhelhetőség is kulcskérdéssé vált. Ezekre a kihívásokra fókuszált az idei Trust Summit cégvezetői csúcstalálkozó, amelyet június 11–12-én rendeztek meg Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban.
Az eseményt a Bizalmi Kör Vezetői Klub immár nyolcadik alkalommal szervezte meg. A rendezvény az elmúlt években a hazai üzleti élet egyik legfontosabb cégvezetői találkozási pontjává nőtte ki magát,
idén pedig rekordszámú, több mint 700 cégvezető, tulajdonos és első számú döntéshozó részvételével valósult meg.
A szervezők közleményükben hangsúlyozták, hogy a kétnapos esemény egyik fő üzenete az volt, hogy a mai vállalatvezetőnek már nem elég gyorsabban reagálnia. A tartós versenyképességhez
Ahogy Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapító-ügyvezetője megfogalmazta:
a cél az, hogy a magyar cégvezetőknek ne egyedül kelljen megküzdeniük a nyomással és a változással”.
Mint fogalmaztak, az idei Trust Summit programja nem egy klasszikus konferencia ritmusát hozta, hanem inkább döntéshozói műhelyként működött. A több mint 40 előadás, workshop és panelbeszélgetés a mesterséges intelligencia (MI) gyakorlati alkalmazásától a tőkepiaci lehetőségeken át a személyes vezetői jelenlétig több oldalról vizsgálta ugyanazt a kérdést:
hogyan lehet céget építeni úgy, hogy közben a vezető és a szervezet is hosszú távon működőképes maradjon?
Az esemény szakmai programjában a mesterséges intelligencia vállalati bevezetése és a technológiai alkalmazkodás is meghatározó volt. A résztvevők gyakorlati nézőpontokat kaptak arról, hogyan válhat az MI a mindennapi működés részévé:
nem öncélú innovációként, hanem hatékonyságot, gyorsabb döntéseket és jobb ügyfélkiszolgálást támogató eszközként.
A gazdasági alkalmazkodás kérdéseit több ismert üzleti szereplő is árnyalta. A programban Oszkó Péter, Szabó Balázs, Kalocsai Zsolt és más szakértők is hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők ne csak inspirációt, hanem piaci értelmezési keretet is kapjanak.
A záróbeszélgetésben Zolnay Judit külgazdaságért felelős államtitkár Gangel Péterrel beszélgetett a hazai vállalatok nemzetközi növekedési és exportépítési lehetőségeiről – ismertették.
A kommünikében a szervezők külön kitértek arra, hogy a 2026-os Trust Summit egyik legerősebb vonulata mégis az volt, hogy
a vezető személyes állapotát nem magánügyként, hanem üzleti tényezőként kezelte.
„A vezető belső állapota mint versenytényező” című blokkban Szurop István és Nánay Bence elmekutató, filozófus olyan kérdéseket hoztak közel a cégvezetőkhöz, amelyekről a gazdasági konferenciákon gyakran kevesebb szó esik:
A Trust Summit 2026 így nem egyszerűen üzleti konferenciaként, hanem vezetői fordulópontként működött. A balatonfüredi találkozó azt üzente: a következő üzleti ciklusban nem az a cégvezető lesz előnyben, aki mindenre egyedül és azonnal reagál, hanem az, aki képes bizalmat építeni, jó közegben gondolkodni, és a körülményeknél egy lépéssel előrébb járni – zárták a közleményt.
Nyitókép: Bizalmi Kör Facebook-oldala
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A kérdés az, hogy a fiatalok saját lakáshoz jutását segítené, vagy inkább a nagybefektetők ingatlanállományát növelné.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
Mohács olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét.
Magyar Péter kormányának felállása még várat magára. Mire minden referens a végleges helyére kerül, addigra valószínűleg a falevelek már lehullanak.
A rajongókat korábban a színész lábtörése aggasztotta. Erről a sérülésről vallott most Bodrogi Gyula.
A cserék (meg az ivószünet...) megtörték a bosnyák ellenállást.
A lap szerint „a szélsőjobb” hatalomra jutásával elérkezhet Franciaország és a kontinens „Trump-pillanata”.
Célországként, illetve tervezett helyszínként Romániát, Bulgáriát és Törökországot jelölték meg.
