Valóban a nyereségadó és az árstop lehet az infláció ellenszere?

A vállalati kapzsiság, nem az infláció hajtja fel az árakat 

Szeptember végén az amerikai jegybank a Fed, ismét folytatta az agresszív kamatemelési ciklust és Jerome Powell jegybankelnök beszédében megerősítette korábbi kijelentését, miszerint egészen addig emelik tovább a kamatot, amíg le nem törik az inflációt.

E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is. A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. 

Robert Reich, a Clinton adminisztráció egykori munkaügyi minisztere szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen

ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve. A közgazdász szerint ahelyett, hogy a bérnövekedés inflációt okozna, valójában inkább csökkenti az inflációs nyomást.

A valódi probléma abban rejlik, hogy a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emeljék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet – ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora. 

ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen szinte semleges versennyel néznek szembe. 

Az amerikai közgazdász pár példát is kínál a nagymértékben koncentrált amerikai piacról. Ezek szerint négy cég irányítja a hús- és baromfifeldolgozás 85 százalékát, csak egy vállalat határozza meg az ország vetőmag kukoricájának árát, a gyógyszercégek öt óriásba tömörültek (Big Pharma) az egekbe repítve a gyógyszerárakat, a légitársaságok ágazatában a 80-as évek 12 fuvarozójától mára négy óriásra nőtt ki és mindegyik gyorsan emeli a jegyárakat, a Wall Street pedig öt óriásbankba tömörült. 

Akár árstop is szükséges lehet

Ahogyan azt már korábban megírta a Makronóm, Reich szerint a valódi strukturális problémára, ami az inflációt okozza, az igazi válasz a trösztellenes törvények agresszívabb alkalmazása lenne. Az amerikai közgazdász most a nyereségadó és egy árstop mellett is érvel. 

Pontosabban Reich egyfajta többletadó bevezetéséről számol be (windfall tax), amelyet jellemzően a piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett nyereségre szokták kivetni a kormányok (lásd többek között a hazai extraprofit adót is - a szerk.), emiatt pedig a váratlan nyereséget terhelő adónak is szokták nevezni. 

Szerinte a jelenlegi, a világjárványból kitörő infláció hasonló a második világháború utáni inflációhoz, amikor a közgazdászok átmeneti árszabályozást szorgalmaztak, hogy időt nyerjenek a kínálati szűk keresztmetszetek leküzdésére és a vállalati haszonszerzés megakadályozására.

Ezért is véli úgy a Blum Gazdaságfejlesztő Központjának vezető munkatársa, hogy ugyanezen okok miatt

A hazánkban már korábban bevezetett intézkedés fontosságára a nagy „inflációválság” közepette a franciák is rájöttek, írta a Makronóm, és már az Egyesült Államokban is az acél és a vas esetében a kormány ellenőrzi az árakat, hogy szinten tudja tartani e stratégiailag fontos, gyakran a védelemiparban használt anyagok árait.

(Fotó: 123RF)