Nem a hagyományos értelemben vett inflációs nyomás okozza a napjainkban tapasztalt árszínvonalemelkedést, hanem a túlzott vállalati hatalomból származó „extraprofitok”, véli Robert Reich, a Clinton-kormányzat volt munkaügyi minisztere, aki még Obama gazdasági tanácsadó stábjában is helyet kapott. A közgazdász a problémás jelenséget egyfajta profitadóval és szükség esetén árstoppal oldaná meg.
Szeptember végén az amerikai jegybank a Fed, ismét folytatta az agresszív kamatemelési ciklust és Jerome Powell jegybankelnök beszédében megerősítette korábbi kijelentését, miszerint egészen addig emelik tovább a kamatot, amíg le nem törik az inflációt.
E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is. A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt.
Robert Reich, a Clinton adminisztráció egykori munkaügyi minisztere szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen
ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve. A közgazdász szerint ahelyett, hogy a bérnövekedés inflációt okozna, valójában inkább csökkenti az inflációs nyomást.
A valódi probléma abban rejlik, hogy a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emeljék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet – ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora.
ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen szinte semleges versennyel néznek szembe.
Az amerikai közgazdász pár példát is kínál a nagymértékben koncentrált amerikai piacról. Ezek szerint négy cég irányítja a hús- és baromfifeldolgozás 85 százalékát, csak egy vállalat határozza meg az ország vetőmag kukoricájának árát, a gyógyszercégek öt óriásba tömörültek (Big Pharma) az egekbe repítve a gyógyszerárakat, a légitársaságok ágazatában a 80-as évek 12 fuvarozójától mára négy óriásra nőtt ki és mindegyik gyorsan emeli a jegyárakat, a Wall Street pedig öt óriásbankba tömörült.
Ahogyan azt már korábban megírta a Makronóm, Reich szerint a valódi strukturális problémára, ami az inflációt okozza, az igazi válasz a trösztellenes törvények agresszívabb alkalmazása lenne. Az amerikai közgazdász most a nyereségadó és egy árstop mellett is érvel.
Pontosabban Reich egyfajta többletadó bevezetéséről számol be (windfall tax), amelyet jellemzően a piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett nyereségre szokták kivetni a kormányok (lásd többek között a hazai extraprofit adót is - a szerk.), emiatt pedig a váratlan nyereséget terhelő adónak is szokták nevezni.
Szerinte a jelenlegi, a világjárványból kitörő infláció hasonló a második világháború utáni inflációhoz, amikor a közgazdászok átmeneti árszabályozást szorgalmaztak, hogy időt nyerjenek a kínálati szűk keresztmetszetek leküzdésére és a vállalati haszonszerzés megakadályozására.
Ezért is véli úgy a Blum Gazdaságfejlesztő Központjának vezető munkatársa, hogy ugyanezen okok miatt
A hazánkban már korábban bevezetett intézkedés fontosságára a nagy „inflációválság” közepette a franciák is rájöttek, írta a Makronóm, és már az Egyesült Államokban is az acél és a vas esetében a kormány ellenőrzi az árakat, hogy szinten tudja tartani e stratégiailag fontos, gyakran a védelemiparban használt anyagok árait.
(Fotó: 123RF)
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Nyugdíjaskommandóról beszélt a Tisza Párt első embere.
Új lehetőségek nyílnak a délvidéki magyar fiatalok előtt: a Mathias Corvinus Collegium szabadkai központja nemcsak oktatási programokat kínál, hanem a helyi közösségek számára is fontos rendezvényeknek ad majd otthont.
Fabrizio Romano is megerősítette az erről keringő híreket. De az is kiderült, hogy nem csak Szoboszlai együttese szeretné megszerezni.
