Valóban a nyereségadó és az árstop lehet az infláció ellenszere?

2022. október 10. 12:40

Nem a hagyományos értelemben vett inflációs nyomás okozza a napjainkban tapasztalt árszínvonalemelkedést, hanem a túlzott vállalati hatalomból származó „extraprofitok”, véli Robert Reich, a Clinton-kormányzat volt munkaügyi minisztere, aki még Obama gazdasági tanácsadó stábjában is helyet kapott. A közgazdász a problémás jelenséget egyfajta profitadóval és szükség esetén árstoppal oldaná meg.

2022. október 10. 12:40
null

A vállalati kapzsiság, nem az infláció hajtja fel az árakat 

Szeptember végén az amerikai jegybank a Fed, ismét folytatta az agresszív kamatemelési ciklust és Jerome Powell jegybankelnök beszédében megerősítette korábbi kijelentését, miszerint egészen addig emelik tovább a kamatot, amíg le nem törik az inflációt.

E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is. A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. 

Robert Reich, a Clinton adminisztráció egykori munkaügyi minisztere szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen

a bérek növekedése eddig nem tartotta a lépést az inflációval,

ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve. A közgazdász szerint ahelyett, hogy a bérnövekedés inflációt okozna, valójában inkább csökkenti az inflációs nyomást.

A valódi probléma abban rejlik, hogy a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emeljék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet – ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora. 

Reich rámutat, hogy a 80-as évek óta az Egyesült Államokban az iparágak kétharmada koncentráltabbá vált,

ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen szinte semleges versennyel néznek szembe. 

Az amerikai közgazdász pár példát is kínál a nagymértékben koncentrált amerikai piacról. Ezek szerint négy cég irányítja a hús- és baromfifeldolgozás 85 százalékát, csak egy vállalat határozza meg az ország vetőmag kukoricájának árát, a gyógyszercégek öt óriásba tömörültek (Big Pharma) az egekbe repítve a gyógyszerárakat, a légitársaságok ágazatában a 80-as évek 12 fuvarozójától mára négy óriásra nőtt ki és mindegyik gyorsan emeli a jegyárakat, a Wall Street pedig öt óriásbankba tömörült. 

Akár árstop is szükséges lehet

Ahogyan azt már korábban megírta a Makronóm, Reich szerint a valódi strukturális problémára, ami az inflációt okozza, az igazi válasz a trösztellenes törvények agresszívabb alkalmazása lenne. Az amerikai közgazdász most a nyereségadó és egy árstop mellett is érvel. 

Pontosabban Reich egyfajta többletadó bevezetéséről számol be (windfall tax), amelyet jellemzően a piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett nyereségre szokták kivetni a kormányok (lásd többek között a hazai extraprofit adót is - a szerk.), emiatt pedig a váratlan nyereséget terhelő adónak is szokták nevezni

Ha pedig ez sem működne, jöhet az árstop, véli a közgazdász.

Szerinte a jelenlegi, a világjárványból kitörő infláció hasonló a második világháború utáni inflációhoz, amikor a közgazdászok átmeneti árszabályozást szorgalmaztak, hogy időt nyerjenek a kínálati szűk keresztmetszetek leküzdésére és a vállalati haszonszerzés megakadályozására.

Ezért is véli úgy a Blum Gazdaságfejlesztő Központjának vezető munkatársa, hogy ugyanezen okok miatt

most is fontolóra kell venni az ideiglenes árszabályozást.

A hazánkban már korábban bevezetett intézkedés fontosságára a nagy „inflációválság” közepette a franciák is rájöttek, írta a Makronóm, és már az Egyesült Államokban is az acél és a vas esetében a kormány ellenőrzi az árakat, hogy szinten tudja tartani e stratégiailag fontos, gyakran a védelemiparban használt anyagok árait.

(Fotó: 123RF)

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2022. október 11. 22:57
Nem vagyok pék, de szerintem a kemence energiával működik és annak is nagyon felment az ára. S persze, ha ekkora az infláció, akkor béreket is kell emelni. Kétlem, hogy a pékek nyerészkedésbe kezdtek volna. A kenyér árában az energia költsége viszonylag jelentős tétel lehet manapság. S persze a kenyeret szállítani is kell, ami szintén nem olcsó a duplájára nőtt üzemanyagárak mellett. A kenyér elégég árérzékeny termék és az üzletláncok sem a kenyér eladásából akarnak meggazdagodni, a pékáru csak vásárló csalogató. Ezért van a kenyér a legmesszebb a bejárattól.
Mócsing
2022. október 11. 12:22
nyereségadó és árstop is van magyarországon a KSH mai kiadott adatai szerint 20% feletti az infálció :) az élelmiszereknél 30% az enregiánál meg 60% . Ez most nem sikerült
Isten jobb keze
2022. október 11. 12:20
Tegyükfel, hogy megteszi? És hogyan tovább Magyarországnak? Az után?? Mivel sajátlábán az ország nem tud elleni, nem véletlenűl nyalnak Orbánék az EU-nak pénzért?? Felfogták amit írtál annak a súllyát? Nem ugye? De kemény fideszesek érzed magad! Buta..
szintetikus
2022. október 11. 11:55
A fogyasztás vissza lesz fogva és a gyártó cégek is nagyon szép spirálba fognak kerülni, aztán már nem lesz aki megvegye a szarjaikat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!