Nem a hagyományos értelemben vett inflációs nyomás okozza a napjainkban tapasztalt árszínvonalemelkedést, hanem a túlzott vállalati hatalomból származó „extraprofitok”, véli Robert Reich, a Clinton-kormányzat volt munkaügyi minisztere, aki még Obama gazdasági tanácsadó stábjában is helyet kapott. A közgazdász a problémás jelenséget egyfajta profitadóval és szükség esetén árstoppal oldaná meg.
Szeptember végén az amerikai jegybank a Fed, ismét folytatta az agresszív kamatemelési ciklust és Jerome Powell jegybankelnök beszédében megerősítette korábbi kijelentését, miszerint egészen addig emelik tovább a kamatot, amíg le nem törik az inflációt.
E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is. A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt.
Robert Reich, a Clinton adminisztráció egykori munkaügyi minisztere szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen
ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve. A közgazdász szerint ahelyett, hogy a bérnövekedés inflációt okozna, valójában inkább csökkenti az inflációs nyomást.
A valódi probléma abban rejlik, hogy a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emeljék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet – ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora.
ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen szinte semleges versennyel néznek szembe.
Az amerikai közgazdász pár példát is kínál a nagymértékben koncentrált amerikai piacról. Ezek szerint négy cég irányítja a hús- és baromfifeldolgozás 85 százalékát, csak egy vállalat határozza meg az ország vetőmag kukoricájának árát, a gyógyszercégek öt óriásba tömörültek (Big Pharma) az egekbe repítve a gyógyszerárakat, a légitársaságok ágazatában a 80-as évek 12 fuvarozójától mára négy óriásra nőtt ki és mindegyik gyorsan emeli a jegyárakat, a Wall Street pedig öt óriásbankba tömörült.
Ahogyan azt már korábban megírta a Makronóm, Reich szerint a valódi strukturális problémára, ami az inflációt okozza, az igazi válasz a trösztellenes törvények agresszívabb alkalmazása lenne. Az amerikai közgazdász most a nyereségadó és egy árstop mellett is érvel.
Pontosabban Reich egyfajta többletadó bevezetéséről számol be (windfall tax), amelyet jellemzően a piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett nyereségre szokták kivetni a kormányok (lásd többek között a hazai extraprofit adót is - a szerk.), emiatt pedig a váratlan nyereséget terhelő adónak is szokták nevezni.
Szerinte a jelenlegi, a világjárványból kitörő infláció hasonló a második világháború utáni inflációhoz, amikor a közgazdászok átmeneti árszabályozást szorgalmaztak, hogy időt nyerjenek a kínálati szűk keresztmetszetek leküzdésére és a vállalati haszonszerzés megakadályozására.
Ezért is véli úgy a Blum Gazdaságfejlesztő Központjának vezető munkatársa, hogy ugyanezen okok miatt
A hazánkban már korábban bevezetett intézkedés fontosságára a nagy „inflációválság” közepette a franciák is rájöttek, írta a Makronóm, és már az Egyesült Államokban is az acél és a vas esetében a kormány ellenőrzi az árakat, hogy szinten tudja tartani e stratégiailag fontos, gyakran a védelemiparban használt anyagok árait.
(Fotó: 123RF)
A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakult, mindössze 7,9 százalékra, közel kétéves mélypontra mérséklődött az infláció novemberben. Mi várható a következő hónapokban? Mennyi lesz az infláció? Mennyivel nőhetnek az átlagbérek? Az MBH Bank és a Makronóm Intézet gyorselemzései következnek a legfrissebb, mai adatok kapcsán.
Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan növekedjen a magyar gazdaság.
„A magyar gazdaságnak, a magyar nemzetnek alapvető érdeke, hogy eltakarítsuk az Orbán-kormányt, de erre a magyar nemzet nem képes” – állítja a közgazdász.
Idén január óta minden hónapban csökkentek az árak, így az infláció lassulása is borítékolható a következő hónapokban is.
A német diszkontáruház tájékoztatása szerint felveszik a harcot az inflációval.
Elkezdődtek a bértárgyalások a MÁV-Volán Csoportnál, ahol fejlesztések múlnak a jelentős béremelésen.
A telekommunikációs szektorban várható bővülés a gazdasági kapcsolatokban – mondta az elnök kabinetfőnöke a Mandiner Makronóm rovatának Novák Katalin köztársasági elnök Abdel Fattáh esz-Szíszí egyiptomi elnök találkozóját követően.
Az egyszámjegyű infláció elérése kapcsán György László kormánybiztos hét pontban, hét percnyi olvasnivalóban adott magyarázatot, miképp is sikerült ez a fegyvertény, és mi a kormány célja a továbbiakban. A rövid felelet minderre a növekedés, amelynek egyik előfeltétele a hitelezés beindítása, amihez gyorsan csökkenő kamatokra van szükség.
Kövesse a Facebookon!
