Az energiaágazat költségeinek ilyen mértékű, meredek emelkedését megelőzően is jellemző volt már Európában, hogy sokaknak nem volt elég pénze a megfelelő fűtéshez: 2022-ben az orosz gázszállítások elmaradása miatt azonban ez a jelenség az energiaárak hatalmas mértékű emelkedése miatt tovább romlott. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal saját becslése szerint már 2021-ben is mintegy 2,6 millió németországi lakos nem tudta megfelelően melegen tartani a házát vagy lakását – természetesen anyagi okokból.
Ez az arányszám azt jelzi, hogy
az ilyen anyagi nehézségekkel küzdők a német lakosság 3,2 százalékát teszi ki, a német állam tehát jócskán elmarad a 6,9 százalékos uniós átlagtól.
A hivatal szerint különösen az egyedül élőket – akik az érintett háztartások 4,3 százalékát tették ki – és az egyedülálló szülőket (4,7 százalék) érintette a legsúlyosabban az áremelkedés.
A statisztikai eredményeket európai szinten az Eurostat is jegyzi. A jelentés szerint 2021-ben a bolgárok közel negyede (23,7 százalék) nem tudta megfelelően fűteni otthonát – ez a legmagasabb arány Európában. Mindez a görögök 17,5 százalékára és a spanyolok 14,2 százalékára is igaz. Finnországban ezzel szemben csak az emberek 1,3 százalékának kell otthon dideregnie.
Az EU-ban 2020 óta gyűjtenek közösségi statisztikákat a jövedelmekről és az életkörülményekről. A vizsgálat célja, hogy időben tudjanak megfelelően reagálni a szegénységi kockázatokra utaló jelzésekre az egyes érintettek. Németországban a reprezentatív mikrocenzus részét képezik a fűtésre, az ünnepekre vagy a teljes étkezésre vonatkozó kérdések.
Ársapkával fékezni a költségeket
A megnövekedett fűtési költségek a szövetségi kormányzat számára is problémát jelentenek. A gáz esetében a kormány által létrehozott bizottság azt javasolta, hogy a szövetségi kormány először a decemberi számlákat vegye át. Márciustól a szokásos fogyasztás 80 százalékának megfelelő alapkontingensre vonatkozó árplafon léphet életbe.
A Gázbizottság terve szerint a következő 20 hónapban 60 milliárd eurót költene az energiaszámlák kompenzálására. A német lakosság mintegy fele gázzal fűt, nekik és minden távhőfogyasztónak kétszer kellene segíteni: a javaslat szerint egyszer decemberben, amikor a számla kifizetése után automatikusan járna a segítség, majd 2023 márciusban, amikor az árcsökkentés a felhasznált gáz nagy részére vonatkozik majd.