A várakozásokat meghaladva 14,4 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban, míg munkanaphatással megtisztítva 9,3 százalékkal növekedett, mivel augusztusban kettő munkanappal több volt. A statisztikai hivatal közlése szerint az első nyolc hónapban 6,1 százalékkal nőtt az ipari termelés, és az elemzők az év végéig ezen ütem fennmaradását várják.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Miközben egymást követik a rossz hírek, a friss augusztusi ipari termelési adatok azért még optimizmusra adnak okot. A termelés bővüléséhez ráadásul a feldolgozóipari alágazatok többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágakban is emelkedett a termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Így a járműgyártás kiugróan nőtt az alacsony bázishoz képest, de a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is jelentősen bővült.
A termelés az év első nyolc hónapjában 6,1 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.
Ugyanis a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,1 százalékkal bővült. Tehát havi alapon – az egyre romló külső környezet ellenére is – csupán stagnált.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a fenti adatok azt jelentik, hogy az ágazatban működő vállalatok jelentős része eddig tudott alkalmazkodni az orosz-ukrán háború okozta kedvezőtlen gazdasági környezethez és az árak elszabadulásához, az ágazat termelése nem zuhant össze.
– húzza alá Regős Gábor.
Az első nyolc hónapban az ágazat kibocsátásának volumene 6,1 százalékkal nőtt, azaz várhatóan az év egészében is növekedhet. Ezt nagyban befolyásolja, hogy a vállalkozások mennyire sínylik meg az elszabaduló energiaárakat – különösen is amelyekkel az októberben induló új gázévben szembesülnek -, illetve hogy hogyan alakul a külső kereslet.
Az utóbbi kapcsán kedvezőtlen jel, hogy júliusban az Európai Unióban az ipari termelés éves alapon 0,8 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a hazai rendelésállomány egyelőre magas. A júliusi és augusztusi adatok alapján az ipari teljesítmény a GDP alakulását a harmadik negyedévben pozitívan befolyásolhatta.
A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője aláhúzza: az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból. Ugyanakkor Suppan Gergely hozzáteszi, hogy a további lendületes növekedést a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan az idei év elején határozott lendületet vett, augusztusban pedig új történelmi csúcsra ért. Konkrétan:
A 2015. évi átlaghoz viszonyítva 27 százalékkal bővült az ipari termelés, míg 55,3 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet. Tavaly pedig összesen 9,6 százalékkal bővült.
Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a múlt év sorána félvezető hiány miatt az alág termelése átlagosan 20 százalékkal maradt el, így ez mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét. Az – egyébként lassan enyhülő – chiphiány ellenére biztató, hogy
Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövid távon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik, azonban a második félévtől már javulásra számítanak, amit az alágazat érdemi javulása is alátámaszt.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője megjegyzi, hogy a jelentős, éves alapú bővülésben nagy szerepe volt a gyenge bázisidőszaki adatnak is, különösen is a járműgyártás esetében, ahol a chiphiány visszafogta a termelést. Ennek megfelelően itt a növekedés is kiugró volt.
Suppan Gergely kiemeli, hogy az ukrajnai háború azonban jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröznek, az utóbbi hónapokban pedig élesen lefordultak/ lefelé.
Az ukrajnai háború, valamint a Covid elleni, már idén nyári szigorú kínai lezárások hatására újra felvetette a beszállítói láncok szakadozását, azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben
rontja a kilátásokat az elszálló infláció, energiaárak és megélhetési költségek, az egyre szigorodó monetáris politikák, amelyek már fokozzák a recessziós aggodalmakat. Az orosz gázszállítások visszafogása mindemellett jelentős német ipari szektorokat kényszeríthet leállásra,
ami igen súlyos következményekkel járhat.
Jó hír viszont, hogy a hazai ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, így a beszállítói problémák enyhülése további élénkülést eredményezhetne.
A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működőtőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának.
Az idei harmadik negyedévben a még jelenlévő chiphiány miatt az egy évvel ezelőtti gyenge bázis, valamint az idén fokozatosan enyhülő félvezetőhiány miatt nagyobb mértékben növekedhet az ipari termelés, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet.
Noha a félvezetőhiány még sokáig fennmaradhat, fokozatos javulásra lehet számítani, mivel az utóbbi időben csökkent a műszaki cikkek iránti kereslet. A beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint az energia árainak elszállása, azonban
Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetnek. A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelt emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül.
Ugyanakkor
– mondja Suppan Gergely.
Középtávon, jövő nyártól újra jobb lehet a helyzet
Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően a jövő év közepétől a Magyar Bankholding
A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat – egyebek közt –
a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években.
Idén a bázishatások és az új kapacitások üzembe helyezése miatt, jelentős bizonytalanságok mellett továbbra is 6 százalék körüli ipari termelés növekedésre számít a Magyar Bankholding, a tavalyi 9,6 százalék után.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
