A minapi üzbég csúcstalálkozón a Sanghaji Együttműködés tagállamai megállapodtak a helyi valutákkal való kereskedelem fokozásáról.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet legutóbb Üzbegisztánban tartott csúcstalálkozót. Ezen a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként merült fel
A tagállamok erről meghatároztak egy ütemtervet is, amely összhangban van az egyes országok preferált egyéni politikáival. Oroszország így akarja tompítani a nyugati szankciók hatását, Kína az Amerikai Egyesült Államokkal való romló kapcsolatait akarja így kompenzálni.
India számára azért volt ez az ütemterv elfogadható, mert alapvetően nem dollár alapú valutákat használ az ország az oroszokkal való kereskedelmében. A szintén tagállam Irán egy egészen más irányba indult volna el azzal, hogy a szervezet számára
Erre a kínai elnök is rákapcsolódott, habár kicsit más formában: szerinte a fejlesztési hiányokat regionális integrációval kell kezelni. Ennek keretében egyrészről bővíteni szükséges a helyi valutában való elszámolások arányát, másrészről erősíteni kell a határokon átnyúló, helyi pénznemben történő fizetési és elszámolási rendszerek fejlesztését, végül pedig
A kínai elnök, Hszi Csin-ping egyszerűen kihagyta a jüan és a dollár kérdést, valamint a dollártól való függőség geopolitikai kockázatát az értekezéséből, holott a legutóbbi csúcstalálkozó középpontjában ezek a kérdések álltak. Ugyanakkor a javaslat leplezetten tükrözte azt, hogy Kínában nagy az aggodalom, hiszen a kínai gazdaság a dollár hegemóniájával elég sebezhető, így nem kizárt, hogy
a jövőben egy alternatív rendszert fognak kidolgozni ennek a kockázatnak a tompítására.
Kínának egyelőre azonban nincs szándéka arra, hogy a jüant a dollárhoz hasonló nemzetköziesített valutává tegye. Ez azt jelenti, hogy jelen állás szerint nincs kínai szándék a dollár teljes trónfosztására, és nem akarják a rendszerbeli dominanciát megtörni a jüannal.
Sokkal inkább prioritás most Kína számára, hogy a jüan egy regionális értelemben vett erős fizetőeszközzé váljon. Mégpedig a kínai intézményeken, valamint a regionális kormányzati szervezeteken keresztül. ennek keretében Kína szeretné növelni a jüan használatát a határokon átnyúló kereskedelmi elszámolásaiban és befektetéseiben, ezzel is valamelyest csökkentve a dollártól való függőséget, minimalizálva az árfolyamkockázatot és a dollárlikviditási deficitet, valamit továbbra is
Az ehhez hasonló kezdeményezések helyi szinten is megfigyelhetők, nem csupán központi kormányzati szinten.
2015-ben például a kínai Harbin Bank és az orosz Sberbank kezdeményezte a Kínai-Orosz Pénzügyi Szövetség létrehozását, mint egy pénzügyi, határokon is átnyúló pénzügyi együttműködési szervezet. A szervezet elsődleges céljaként létre szeretnének hozni egy hatékony mechanizmust a kínai-orosz kereskedelem támogatására, de fontos cél az átfogó bilaterális pénzügyi együttműködés elősegítése és a helyi valuták használatának ösztönzése a bilaterális elszámolásokban.
Ennek a szövetségnek 35 tagja volt eredetileg, amelyek közül 18 kínai pénzintézet, 17 pedig orosz intézmény volt. Ez a szövetség ugyanakkor fontos lépés a Kína-Oroszország-Mongólia gazdasági folyó fejlesztése tekintetében is.
Mivel a kisebb kínai bankoknak jóval kisebb a kitettsége a dolláralapú pénzügyi rendszernek, így ők olyan természetes jogalanyok, akik alternatív fizetési és elszámolási mechanizmusokat alkalmaznak.
Így az orosz szervezetekkel való kooperáció révén több, mint valószínű, hogy hatékonyan lesznek képesek a dollárcsökkentési stratégiák végrehajtására, ezzel is segítve a szankciók elkerülését.
Az orosz pénzintézeteket sújtó szankciók ugyanakkor nem rendítették el a Harbin Bankot, amely még idén májusban adta ki az úgynevezett száz intézkedés csomagját, amely lényegében segítette – a hejlongcsiangi pártvezetők törekvéseinek megfelelően – az Oroszország felé való pénzügyi nyitást.
Az olyan kínai bankok pedig, mint például a Bank of China és az Industrial and Commercial Bank of China
A Kína-Orosz Pénzügyi Szövetség ugyanakkor ezek elkerülésében segíthet az orosz szervezeteknek a kis-és középbankjain keresztül olyan alternatív fizetési és elszámolási struktúrákkal, mint a CIPS.
Visszatérve a csúcstalálkozóra, a kínai elnök személyes megjelenése egyfajta jelzésként szolgál a Nyugat számára, hogy Kína az elszigetelődés elkerülése miatt meg kívánja erősíteni a kapcsolatait az általa vezetett regionális blokkokkal. A Sanghaji Együttműködési Szervezet egyfajta „geogazdasági” tömbbé fejlődött az évek során, amit Kína a Nyugattal szembeni elszigetelődés elkerülésében a javára tud fordítani.
A szervezet ezzel a fejlődéssel képes megerősíteni a kollektív önellátást, illetve elérni annak egy magasabb szintjét, valamint képes az önvédelem megerősítésére a globális pénzügyi és gazdasági zavarokkal szemben.
Borítókép: MTI/ EPA/ Szputnyik/ Kreml pool/ Szergej Bobjlev
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
Hszi Csin-ping nagyot akart, de a valóság arcul csapta: Kína képtelen letaszítani a trónról az amerikai valutát.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint csak egy szorosabb politikai egység akadályozhatja meg, hogy az öreg kontinens elveszítse a világpolitikai súlyát.
Az új világrend megalapítójának személyiségét mindennél jobban jellemzi, hogy minderről tiszta és világos mondatokban Kanada eddig alig ismert miniszterelnökétől kell értesülnie a művelt közönségnek.
A belső átrendeződés a kínai döntéshozatal működését is átformálja.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
