Itt a nagy európai energiaalku – olyan még nem volt, hogy tanácsot ne tudtak volna adni - II. rész

A magas ár azt jelzi, hogy Európának a következő két-három télre nem lesz elegendő földgáza. Európa döntéshozói tévedtek, bíztak mindenféle jól megfizetett agytrösztök vágyvezérelt szakértéseiben, amelyek az orosz konfliktus kirobbanása óta hozták a különféle megoldásaikat, miként is lehetne leválni az orosz gázról egy esetleges spórolással.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pár hete jelentette be az örömhírt: 

Lehet, de nagy a bizonytalanság. Télen fokozottan igaz (mivel nem süt a nap), hogyha nincs elég gáz, nem lehet elegendő villamos energiát termelni.

A meglévő gáztározókban, ha 95 százalékig meg is töltenék őket, hozzávetőleg 110 milliárd köbméter földgázt tudnának tárolni. Jó soknak tűnik, de a téli fűtési szezonban, novembertől márciusig az uniós országok általában ennek kétszeresét fogyasztják el. Európa a folyamatos földgázimporttól függ. 

Például 

Ugyanakkor még a 95 százalékig való feltöltést is nehéz lesz teljesíteni.

Optimista forgatókönyv

Az Európai Unió közel 400 milliárd köbméter földgázt fogyasztott el 2021-ben, ebből 155 milliárd köbméter származott Oroszországból. A potenciális gázhiány szinte az egész kontinentális Európát érinti – kivételt csak Franciaország és az Ibériai-félsziget képez. Szinte minimális kapcsolattal rendelkezik keleti országokkal, magas a cseppfolyósított földgáz importkapacitásuk és arányaiban alacsonyabb a fogyasztásuk.

A viszonylag optimista forgatókönyv szerint

Európa még jövőre is 50 milliárd köbméteres hiánnyal számolhat,

hacsak nem csökken jelentősen a fogyasztás a tavalyihoz képest.

A forgatókönyv az alábbi – meglehetősen optimista – feltételezéseken alapul:

• az összes nem orosz földgázvezetéket 90 százalékban kihasználják (tavalyi kihasználtságuk 68 százalék volt)
• Spanyolországot nem számítva az LNG-terminálokat 90 százalékban használják ki (tavaly 73 százalékban használták ki)
• megépítik és üzembe helyezik a körülbelül 27 milliárd m3 térfogatúra tervezett új úszó LNG-terminálokat
• a földgázt termelő országok termelése változatlan marad.

Gázhiány – számolgassunk

Az Európai Unió 20 országának van veszélyben az energiamérlege.

Az oroszokkal kötött alku miatt hazánkban biztonságban érezhetjük magunkat.

Az említett 20 ország 2021-ben 320 milliárd köbméter földgázt fogyasztott. A 20 országba hét vezetéken keresztül áramlik a gáz. Az év végén egy nyolcadikkal bővül – a balti gázvezetékkel Norvégiából Dánián át Lengyelországba. E vezetékeken azonban csak négy ország szállít gázt: Norvégia, Algéria, Líbia és Azerbajdzsán. 

A vezetékek kapacitása 153 milliárd köbméter, amelyből a legtöbb, közel 100 milliárd köbméter Norvégiából érkezik. Az észak-afrikai készletek ingadozóak és problémásak. Reálisan nem lehet 138 milliárd köbméternél többel számolni. Összehasonlításképpen: az orosz gázvezetékek kapacitása ennek pontosan a duplája.

Az LNG-terminálok kapacitása is korlátozott: 20 országból kilencben van terminál. Jelenlegi kapacitásuk 58 milliárd köbméter, 2023-ban Görögországban és Lengyelországban fog elindulni egy-egy terminál. A technikai korlátok miatt 57 milliárd köbméternél nagyobb valós kapacitással nem lehet számolni.

Az alábbi ábra a földgázimport közül az LNG importját mutatja.

 

Ehhez jövőre több úszó LNG-terminált is beüzemeltetnek, amelyek majdnem 27 milliárd köbméter valós kapacitást tudnak biztosítani.

Ehhez adódik hozzá az otthoni földgáztermelés. A 20 országból ötben bányásznak, 2021-ben a termelés elérte a 46 milliárd köbmétert.

Tehát a húsz ország – az orosz gáz teljes leállításának esetén – még az optimista számítások esetén is számolhat a szükséglete 15-20 százaléknyi hiányával.

Regionális különbségek

A Bruegel természetesen felhívja a figyelmet, hogy

Szerintük a skandináv és balti államok csoportja (Észtország, Finnország, Lettország és Litvánia) jár majd a legrosszabbul. Fogyasztásukat több mint felére kellene csökkenteniük. Tragédiájuk az, hogy Litvánián kívül egyetlen ország sem épített gáztárolót.

A balkáni államoknak, így Bulgáriának, Görögországnak, Horvátországnak és Szerbiának is közel a felére kellene korlátozniuk a gázfogyasztásukat. Nem igazán számíthatnak a tőlük nyugatra fekvő LNG-terminálokra.

Németország, Lengyelország, Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia és Románia azon országok a Bruegel számítása szerint, amelyeknek csaknem 30 százalékkal kellene csökkenteniük a fogyasztásukat.

Sok múlik azonban az időjáráson.

ami miatt az európai tározók már márciusban szinte kiürülnének, ami viszont a következő télre való felkészülésben okozhat gondot.

Tehát egyetlen lehetőségként a fogyasztás visszafogását látják, de az uniós ajánlások ellenére eddig ez csak hét százalékkal csökkent. Az EU földgáz-fogyasztásának negyedét kitevő háztartások esetében csekély megtakarítás várható. A gáz egyharmadát villamosenergia-termelésre használják fel – itt van lehetőség radikális megtakarításra, ha más energiaforrással helyettesítenék, de erre is idő kell.

A legnagyobb megtakarítást az ipar jelentheti majd. A földgáz magas ára miatt sok vegyipari vállalat lesz kénytelen leállítani a termelést. Így valószínűleg a vegyipar lesz az orosz gáz leállásának legnagyobb áldozata és egyben a keresletcsökkenés legnagyobb képviselője. 

Siralmas jövő

Az európai kormányokra nehéz időszak vár. El kell szenvedniük a magasabb földgázárat, és el kell tűrniük a polgárok elégedetlenségét.

A Bruegelnél azonban úgy vélik: minél szélesebb lesz a lakossági árkompenzáció, annál magasabbak maradnak az árak a piacon, és annál több ipari cég szűnik meg.

nél azonban úgy vélik: minél szélesebb lesz a lakossági árkompenzáció, annál magasabbak maradnak az árak a piacon, és annál több ipari cég szűnik meg.

Európa attól retteg, hogy a lakosság követelni fogja a kormányoktól, hogy tiltsák be vagy korlátozzák a gáz harmadik országokba történő szállítását.

Ezért javasolja a Bruegel is, hogy a túléléshez a problémát központilag oldják meg, a jól gazdálkodó országok rovására,

is, hogy a túléléshez a problémát központilag oldják meg, a jól gazdálkodó országok rovására,

mivel az EU-n belüli gazdasági háború elképzelhetetlen katasztrófához vezetne.

Arról viszont nem olvashattunk, hogy ott, ahol liberalizált az energiapiac, sokan alábecsülik a gázszolgáltatók lehetséges csődjét. Már most a jövő szezonra piaci áron kell hatalmas mennyiségű gázt vásárolniuk a szolgáltatóknak, amihez rengeteg pénz kell, amivel a cégek nem biztos, hogy rendelkeznek. Persze megléphetik azt is, hogy a jelenlegi magas árak mellett nem vásárolnak gázt, bízva abban, hogy a későbbiekben csökkenni fog az ár. Ez a stratégia viszont könnyen végzetes lehet számukra.