Az építőipari termelés volumene augusztusban havi alapon 4,4 százalékkal csökkent, ami azonban tekinthető az előző havi 5,7 százalékos bővülés korrekciójának is. Az ágazaton tehát már látszanak az energiaválság első jelei.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Az építőipari termelés volumene augusztusban kedvezőtlenül alakult: éves alapon nem változott, de havi alapon 4,4 százalékkal csökkent, ami azonban tekinthető az előző havi 5,7 százalékos bővülés korrekciójának is – emeli ki a friss KSH adatokat értékelve Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint
Bár rövid távon az építőiparban leginkább a megnövekvő költségek (alapanyag, energia), illetve az ellátási láncok szakadozása jelent problémát, már középtávon is aggodalomra ad okot a keresleti oldal alakulása.
A kereslet csökkenését mutatja a rendelésállomány alakulása: míg a teljes rendelésállomány volumene 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, addig
az új rendelések volumene ennél nagyobb mértékben, 50,4 százalékkal esett vissza.
A mérséklődésben az egyéb építményekre vonatkozó új szerződések volumenének több mint kétharmadával való csökkenése játszott szerepet, az épületekre vonatkozó új szerződéseknél a visszaesés jóval kisebb volt, kevesebb mint 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy
A vállalkozások és a háztartások megrendeléseinél a bizonytalan gazdasági helyzet mellett az árak emelkedése okoz problémát, míg az energetikai beruházások szükségessége növeli a keresletet.
Ugyanakkor – a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint – augusztus volt az első hónap, amikor a teljes rendelésállomány volumene éves alapon csökkent, ami azt jelenti, hogy a rendelésállomány egyelőre magas, tehát
Az építőipar teljes, harmadik negyedéves növekedési hozzájárulásáról korai lenne ítéletet hirdetni: két havi adat alapján a hozzájárulás még kismértékben pozitív, de biztosat csak a szeptemberi adatok ismeretében lehet majd mondani – teszi hozzá Regős Gábor.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is azt a következtetést vonja le, hogy augusztusban az előző havi adatokhoz hasonlóan, nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy
Mindeközben - húzza alá Horváth András - a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt,
Bár a szerződésállományok alapján rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, az új szerződések volumene már érezhetően csökken és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding vezető elemzőjének a becslése szerint
Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van a jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is.
Keresleti oldalról a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont
továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10% körüli áremelések helyett nemritkán 25% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt -, még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez.
Kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje némileg képes lehet ellensúlyozni.
Rácz András a Facebookon közzétett posztjában azt állította, hogy a magyar kormány az ukrán híroldalak betiltásával nem szimmetrikusan reagált Kijev döntésére, amivel eszkalálta a konfliktust.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Egy keleti ország 180 vállalata jelenleg több mint 30 ezer magyar embernek biztosít munkát.
A Tisza Párt szakpolitikusa a hajdúsámsoni fórumon a nyugdíjasokat „idősállománynak” nevezte.
A Ferencvárosnál is árgus szemekkel figyelnek.
