Az építőipari termelés volumene augusztusban havi alapon 4,4 százalékkal csökkent, ami azonban tekinthető az előző havi 5,7 százalékos bővülés korrekciójának is. Az ágazaton tehát már látszanak az energiaválság első jelei.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Az építőipari termelés volumene augusztusban kedvezőtlenül alakult: éves alapon nem változott, de havi alapon 4,4 százalékkal csökkent, ami azonban tekinthető az előző havi 5,7 százalékos bővülés korrekciójának is – emeli ki a friss KSH adatokat értékelve Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint
Bár rövid távon az építőiparban leginkább a megnövekvő költségek (alapanyag, energia), illetve az ellátási láncok szakadozása jelent problémát, már középtávon is aggodalomra ad okot a keresleti oldal alakulása.
A kereslet csökkenését mutatja a rendelésállomány alakulása: míg a teljes rendelésállomány volumene 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, addig
az új rendelések volumene ennél nagyobb mértékben, 50,4 százalékkal esett vissza.
A mérséklődésben az egyéb építményekre vonatkozó új szerződések volumenének több mint kétharmadával való csökkenése játszott szerepet, az épületekre vonatkozó új szerződéseknél a visszaesés jóval kisebb volt, kevesebb mint 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy
A vállalkozások és a háztartások megrendeléseinél a bizonytalan gazdasági helyzet mellett az árak emelkedése okoz problémát, míg az energetikai beruházások szükségessége növeli a keresletet.
Ugyanakkor – a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint – augusztus volt az első hónap, amikor a teljes rendelésállomány volumene éves alapon csökkent, ami azt jelenti, hogy a rendelésállomány egyelőre magas, tehát
Az építőipar teljes, harmadik negyedéves növekedési hozzájárulásáról korai lenne ítéletet hirdetni: két havi adat alapján a hozzájárulás még kismértékben pozitív, de biztosat csak a szeptemberi adatok ismeretében lehet majd mondani – teszi hozzá Regős Gábor.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is azt a következtetést vonja le, hogy augusztusban az előző havi adatokhoz hasonlóan, nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy
Mindeközben - húzza alá Horváth András - a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt,
Bár a szerződésállományok alapján rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, az új szerződések volumene már érezhetően csökken és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding vezető elemzőjének a becslése szerint
Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van a jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is.
Keresleti oldalról a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont
továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10% körüli áremelések helyett nemritkán 25% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt -, még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez.
Kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje némileg képes lehet ellensúlyozni.
Az Ansage cikke szerint kulcsszerepet kapott a folyamatban Donald Tusk miniszterelnök, külügyminisztere Radoslav Sikorski, valamint a varsói székhelyű VSquare nemzetközi oknyomozó portál hálózata is.
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
A német kabinet belső konfliktusai, a gazdasági nehézségek és az AfD erősödése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a berlini vezetésre.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
