Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Az építőipari termelés volumene augusztusban havi alapon 4,4 százalékkal csökkent, ami azonban tekinthető az előző havi 5,7 százalékos bővülés korrekciójának is. Az ágazaton tehát már látszanak az energiaválság első jelei.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Az építőipari termelés volumene augusztusban kedvezőtlenül alakult: éves alapon nem változott, de havi alapon 4,4 százalékkal csökkent, ami azonban tekinthető az előző havi 5,7 százalékos bővülés korrekciójának is – emeli ki a friss KSH adatokat értékelve Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint
Bár rövid távon az építőiparban leginkább a megnövekvő költségek (alapanyag, energia), illetve az ellátási láncok szakadozása jelent problémát, már középtávon is aggodalomra ad okot a keresleti oldal alakulása.
A kereslet csökkenését mutatja a rendelésállomány alakulása: míg a teljes rendelésállomány volumene 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, addig
az új rendelések volumene ennél nagyobb mértékben, 50,4 százalékkal esett vissza.
A mérséklődésben az egyéb építményekre vonatkozó új szerződések volumenének több mint kétharmadával való csökkenése játszott szerepet, az épületekre vonatkozó új szerződéseknél a visszaesés jóval kisebb volt, kevesebb mint 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy
A vállalkozások és a háztartások megrendeléseinél a bizonytalan gazdasági helyzet mellett az árak emelkedése okoz problémát, míg az energetikai beruházások szükségessége növeli a keresletet.
Ugyanakkor – a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint – augusztus volt az első hónap, amikor a teljes rendelésállomány volumene éves alapon csökkent, ami azt jelenti, hogy a rendelésállomány egyelőre magas, tehát
Az építőipar teljes, harmadik negyedéves növekedési hozzájárulásáról korai lenne ítéletet hirdetni: két havi adat alapján a hozzájárulás még kismértékben pozitív, de biztosat csak a szeptemberi adatok ismeretében lehet majd mondani – teszi hozzá Regős Gábor.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is azt a következtetést vonja le, hogy augusztusban az előző havi adatokhoz hasonlóan, nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy
Mindeközben - húzza alá Horváth András - a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt,
Bár a szerződésállományok alapján rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, az új szerződések volumene már érezhetően csökken és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding vezető elemzőjének a becslése szerint
Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van a jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is.
Keresleti oldalról a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont
továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10% körüli áremelések helyett nemritkán 25% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt -, még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez.
Kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje némileg képes lehet ellensúlyozni.