Augusztusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 16,6 százalékkal, míg a nettó keresetük 17,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az évközi béremelések tehát már nyáron is megjelenhettek az emelkedő infláció nyomán, reálértékben így a keresetek – egyelőre – megőrizték a vásárlóerejüket a KSH friss adatai szerint. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Normális esetben egy átlagos esztendőben egy augusztusi kereseti adat nem tartalmaz túl sok izgalmat: a béremelések az év elején megtörténnek, és havi alapon az infláció sem változik túlzottan nagy mértékben, így az előző havi adatokból már jó közelítéssel meg lehet becsülni az augusztusit.
Regős Gábor azonban kiemeli, hogy a mostani helyzet azonban ebben is némileg rendkívüli: egyrészt érdekes lehet, hogy
A fő adatok szerint augusztusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 16,6 százalékkal, míg a nettó keresetük 17,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A 16,6 százalékos növekedés több mint egy százalékponttal meghaladja az egy hónappal korábbit, azaz az évközi béremelések megjelenhettek az emelkedő infláció nyomán – húzza alá Regős Gábor.
Mivel azonban a rendszeres keresetek növekedése ennél kisebb mértékben gyorsult, valószínűsíthető, hogy
Ez különösen azért jó hír, folytatja a gondolatot Regős Gábor, mert az Európai Unió legtöbb tagállamában már a második negyedévben negatív volt a reálbérek éves alapú változása – hazánkon kívül még Bulgária volt kivétel.
A következő hónapokban a reálbérek változása a gyorsuló infláció miatt – remélhetőleg csak rövid ideig – várhatóan a negatív tartományba vált át.
A reálbérek legalább szinten tartása vagy minél kisebb értékvesztése szükséges ugyanis ahhoz, hogy
Ugyanebből a szempontból most a korábbinál is nagyobb jelentősége van a jövő évi bértárgyalásoknak: az infláció várhatóan csak fokozatosan tér vissza a jegybanki célsávba, így különösen nagy kérdés, hogy a bérek mennyire tudják megőrizni vásárlóerejüket.
A magasabb béremelés természetesen
Ugyanakkor a reálbérek kedvezőtlen irányú változása a gazdasági teljesítmény csökkenését eredményezheti. Így a béremelés mind az állami, mind a versenyszférában kiemelkedő fontosságú lesz, és fontos, hogy a lehetőségekhez képest minél jobban megközelítse vagy elérje az inflációt.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is kiemeli, hogy a várakozásokat felülmúlva nőtt a bruttó átlagbér augusztusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset tovább gyorsulva emelkedett. A szakértő megjegyzi, hogy
Majd megerősíti, hogy mivel a nettó reálbérek növekedése 0,9 százalék volt a hónapban, az inflációs folyamatok kezdik kiegyenlíteni a dinamikus bérnövekedést.
Horváth András szerint a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 15.6 százalék volt a hónapban az előző havi 14.8 százalékról tovább gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1.8 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, és így látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.
Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatása is szerepet játszik.
A januártól 200 ezer forintra emelkedetett minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és a Bankholding várakozásai szerint
A bérköltségek látványos növekedése, az évközi tovább béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezet, ami még közelebb viheti a gazdaságot az ár-bér spirálhoz.
Ennek látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be a nyáron, hivatkozva a munkavállalói bérek reálértékének megőrzésére. Az erős áremelési és béremelési szándékoknak köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők.
Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni. Viszont mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet egyelőre nem látszik csökkeni sem a hazai gazdaságban, sem világszerte, és továbbra is erőteljes a vállalatok kereslete, így vélhetően
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, a szakmai-műszaki tevekénység alágban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés az energiaszektorban, a kereskedelemben, a logisztikában, az ingatlanügyletek területén és a közigazgatásban.
– 2022 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 497 200 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forint volt.
– A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 330 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 342 900 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,6 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 17,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 472 200 forintra becsülhető, ez 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 402 200 forintot ért el, amely 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 200 forint volt, 17,5 százalékkal felülmúlta az előző év augusztusát.
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 400 forint volt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A jelentős mértékű növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (az úgynevezett fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák.
– A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (844 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (314 900 forint).
– A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 551 700, a nők esetében 456 400 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 459 100 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
– Ebben az időszakban a reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forint volt, ez 14,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 273 500 forintot tett ki, amely 16,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tisztje nemrég azt nyilatkozta, az oroszok „nagyon sikeresen nyomulnak előre Csasziv Jar irányába”.
Romániában még a legnagyobb városokban is alacsonyabb az átlagbér a magyarországinál.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
