Rendkívüli! Saját vadászgépét lőtte le Jemen partjainál az Egyesült Államok
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
Manapság az okostelefon hatalmas szerepet játszik Amerika elbutításában. Ahelyett, hogy hasznos információk forrásaként tekintenének rá, inkább csak céltalanul pörgetik a különböző közösségi-médiaplatformokat, amelyek beszippantják és függővé teszik az embereket.
Az 1933-ban keletkezett „dumbing down” (magyarul lebutítani) kifejezés filmipari szleng volt, amelyet forgatókönyvírók használtak. A pontos jelentése: „átdolgozni úgy, hogy a kevéssé iskolázott vagy intelligens embereknek tetsző legyen”. Valódi célok nélkül az emberek hajlamosak arra, hogy elrugaszkodjanak a realitástól, a kellemetlen valóságtól, és könnyebb utakat keressenek, ebben pedig nagy segítségükre vannak az okostelefonok által elérhető egyszerű szoftverek. Röviden:
„a butítás az intellektuális tartalom szándékos leegyszerűsítése az oktatásban, az irodalomban, a moziban, a hírekben, a videojátékokban és a kultúrában”
– állítja a Brucewilds blog.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a függőséget okozó okostelefonok mellett más, digitális közösségi terek – például a virtuális valóság – is fejlődnek, ezek pedig társadalmi diszfunkcióhoz vezethetnek. Ez azért is veszélyes, mivel a virtuális valóság tovább károsíthatja az emberek valós interakcióit. Emellett különösen aggasztó, hogy gyerekek milliói nőnek fel okoseszköz-központú világban, és félő, hogy később ők a virtuális világot nem tudják majd elválasztani a valóságtól.
A blog szerint az okostelefonokkal kapcsolatos problémák nagy része abból ered, hogy az embereknek nem szükségük, egyszerűen csak igényük van rá. Mindenki „megérdemli”, hogy okostelefonja legyen. A korábbi amerikai kormány pedig még rá is erősített erre: egy kormányzati program keretein belül ingyenes telefonokat biztosítottak az alacsony jövedelmű polgároknak – ezeket az eszközöket hívták „Obama telefonoknak”.
Minél többet használod, annál többször akarod majd használni – ebből lett elege azoknak az embereknek, akik úgy döntöttek, hogy végleg megválnak okostelefonjaiktól.
Dulcie Cowlinga a Covid-időszak alatt ismerte fel azt, hogy valójában nincs is szüksége okostelefonra. Cowling akkor határozta el igazán magát, amikor játszótérre vitte fiait egy napon, ahol azt látta, hogy minden anyuka – beleértve saját magát is – a telefonját nyomkodja.
„Az jutott eszembe: mikor jutottunk el idáig?” – tette fel a költői kérdést Cowling -– „Az emberek nem élik meg a valós, fontos pillanatokat.
Nem hiszem, hogy az ember a halálos ágyán fekve azon gondolkodik, hogy több időt kellett volna a Twitteren töltenie”.
A 36 éves nő – aki nem mellesleg kreatív igazgatóként dolgozik – nem is habozott, karácsonykor elmondta a családjának, hogy egy régi Nokiára váltott, így a telefonján már csak hívást és SMS-t tud fogadni.
A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint 2030-ra már nem is kell okostelefont birtokolnunk ahhoz, hogy használjuk. A 8 jóslat között azt is megemlítik, hogy
kevesebb, mint tíz éven belül csak „kölcsönözni” fogjuk eszközeinket és nem vásároljuk meg azokat.
Az Új Világtudat blog szerint ez annak köszönhető, hogy a kétezres években született fiatalok számára már nem az anyagi javak felhalmozása fontos, inkább élményeket gyűjtenek – ez pedig vásárlás nélkül is elérhető.
A WEF arra is rámutatott, hogy még csak ki sem kell mozdulnunk majd otthonról ahhoz, hogy kölcsönözzünk – egyszerűen csak meg kell rendelnünk azt, amire szükségünk van, egy drón pedig leteszi majd az ajtónk elé.
(Azért reméljük, hogy ételeket nem csak kölcsönözni lehet majd. – A Szerk.)