A német szövetségi kormány adatai azt mutatják, hogy jelentős bérkülönbségek vannak a bevándorlók és a németek között.
A baloldali-liberális német kormány bevándorlási politikája nyomja le a szakképzett német munkavállalók bérét – véli René Springer, az Alternatíva Németországért (AfD) szociális ügyekért felelős szakértője. Hozzáteszi, hogy
bár a kormány baloldali bajnoknak adja ki magát, tényleges gazdaságpolitikájára inkább az agresszív neoliberalizmus a jellemző.
„Az állam ma már csak a neoliberális politika helyi ügynöke, amely a munkavállalók kárára csökkenti a bérköltségeket" – mondta a Bundestag tagja a Junge Freiheit német hírportálnak.
Springer a szövetségi kormányhoz intézett kérdést a németek és a külföldiek közötti bérkülönbségekről.
A kormány válasza szerint a német munkavállalók 2021-ben átlagosan 3643 eurót kerestek, több mint 900 euróval többet, mint a külföldiek, akiknek átlagosan 2728 eurós fizetésük volt. A 2012-ben mért havi 400 eurónyi különbség, azóta több, mint kétszeresére nőtt.
Az AfD politikusa úgy tűnik átvette a baloldal szerepét, és most a „munkavállalók kárára” folytatott politikáktól óv. Persze nem csoda, hogy még így is sokan vállalják a vendégmunkás sorsot, hiszen különösen nagyok a bérkülönbségek a menedékkérők fő kibocsátási országainak munkavállalóihoz képest. A bérkülönbség ebben az esetben átlagosan eléri a csaknem 1400 eurót. A bolgárok körében a bérkülönbség még magasabb, havi 1479 euró volt.
A német kormány szerint a teljes munkaidős szakmunkások 70 százaléka a német szakmunkásokénál alacsonyabb bért kap. Sőt, kevesebbet keresett a külföldi szakmunkások 43 százaléka is, mint a szakképzetlen német munkavállalók.
Ez a jövedelemkülönbség később a nyugdíjkifizetésekben is megmutatkozik. A külföldi munkavállalók mintegy 28 százaléka kapott 2021-ben olyan bért, amely nem elegendő ahhoz, hogy 45 év munkaviszony után az alapjövedelem-támogatási szint feletti nyugdíjat kapjon. A fő menekültügyi származási országokból érkezők esetében ez az arány 44 százalék. Összehasonlításképpen: a német munkavállalók bére csak 11 százalékkal marad el attól, ami a minimálbér feletti nyugdíjhoz szükséges lenne.
Springer számára a számok egyértelmű üzenetet hordoznak:
„Az állam ma már csak egy neoliberális politika helyi ügynöke, amely a munkavállalók kárára csökkenti a bérköltségeket".
Az AfD elutasítja „a külföldi tartalékos hadsereg bércsökkentő importját éppúgy, mint a bizonytalan és képzetlen munkavállalók tömeges bevándorlását" – mondta Springer.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
A politikus-sportvezető elmondta, a magyar labdarúgás számára még az FTC-nél is fontosabb.
