Nem sok területen előzik meg az oroszok az USA-t, de a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében speciel sokkal, de sokkal jobban állnak. Nem véletlen, hogy Medvegyev, volt orosz elnök, jelenleg a Biztonsági Tanács elnökhelyettese éppen ezekkel riogat napok óta, hogy elhallgattassa azokat, akik szerinte csak károgni tudnak.
A Pentagon természetesen évek óta dolgozik saját hiperszonikus fegyverein, de a háború kitöréséig nem igazán gyorsítottak a programon, amelybe a kudarcok is bőven belefértek. A legutóbbi hír az volt, hogy csúcstechnológiás léggömböket vetnek be az orosz hiperszonikus fegyverek ellen.
Most változott a helyzet, mind a Biden-kormányzatnak, mind a fegyvergyártóknak fontossá vált a hiperszonikus fegyverek kérdése. Utóbbiak természetesen öldöklő harcot vívtak egymással, hogy kié legyen a zsíros falat, a harcból végül a Javelin és a Stinger-rendszerek gyártója került ki győztesen. A Pentagon néhány napja jelentette be, hogy
985 millió dolláros szerződést kínált a Raytheon vállalatnak egy hiperszonikus cirkálórakéta kifejlesztéséért:
a cég ezzel a Boeinget és a Lockheed Martint utasította maga mögé. (Utóbbi foglalkozott egyébként az AGM-183A típusú rakéta igen döcögősen haladó fejlesztésével.)