A magyar gazdaságpolitika jövőjének első pillére

Málta mellett Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam 2011 óta, ahol folyamatosan csökkent az államadósság a pandémia kirobbanásáig. A pandémia okozta válság és a kilábalás során megtört ez a trend, hiszen minden tagországnak nőtt az államadóssága. Magyarországon ez az EU és az euróövezet átlagánál kisebb mértékben emelkedett.

Kulcsfontosságú a devizakitettség mértéke, a tartozások devizaaránya, a külföldiekkel szemben fennálló rövid lejáratú tartozások és a velük szemben álló devizatartalékok aránya, ahogy a forint értékállósága is. Ezzel párhuzamosan a világgazdaságot ki kell használni a réspiacokon, amelyeken a magyar vállalkozások versenyképesek tudnak lenni, hogy legalább annyi pénzt tudjanak hazahozni külföldről, mint amennyit a külföldi cégek elvisznek.

A magyar kormányban azon dolgoznak – írja György László cikkében –, hogy amennyire csak lehetséges, mérsékeljék az orosz-ukrán háború és az európai válság Magyarországra gyakorolt hatásait. A válságos időkben mindig segítségükre volta magyar leleményesség, amely segít átvészelni a vészterhes időket is.

A 2010 óta folytatott sikeres pénzpolitika ugyanakkor a jelenlegi feszült világgazdasági környezetben felértékelődni látszik. Az kétségtelen, hogy az elmúlt 40 év legnehezebb tele elé kell néznünk, akár tetszik, akár nem. A magyar kormány folyamatosan hangot ad azon véleményének, hogy az Oroszország-elleni szankcióscsomagok – amelyekből már hét is született – nem érték el a céljaikat, sokkal inkább nevezhetők ezek az intézkedések kontraproduktívnak.

A feladat világos: továbbra is rendben kell tartani a pénzügyeket, ezzel biztosítva a gazdasági ütésállóságot és szuverenitást.

Borítókép: MTI/EPA/Gaetan Bally