Augusztusban igen alacsony, mindössze 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta és csupán 177 ezren voltak állás nélkül. A három havi adat is jól alakult: 3,4 százalékon állt.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Augusztusban igen alacsony, mindössze 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A június-augusztusi három hónapos időszakban számítva pedig a munkanélküliségi ráta átlagban 3,4 százalékos volt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Pedig nemzetközi, például amerikai szinten nem kis problémáról beszélünk.
A fentieken belül:
A fiatalabb korosztályban, a 15-24 éves munkanélküliek száma 30 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 6,0 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki.
A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 2,9 százalékosra csökkent, míg az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett a KSH friss jelentése szerint.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kiemelte, hogy a KSH mai adatai alapján a foglalkoztatás augusztusban havi alapon stagnált. A havi munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony: 3,6 százalékos, ez azonban a júniusi mélyponthoz képest már minimális növekedést jelent. Az adat éves alapon növekedni tudott, ami pozitív.
Az éves alapú bővülésben továbbra is az elsődleges munkaerőpiac játszik szerepet: míg a teljes foglalkoztatás 52 ezer fővel nőtt, addig az elsődleges munkaerőpiacon 62 ezer fővel dolgoznak többen.
Makronóm Intézet szakmai vezetője kiemelte, hogy a magyar munkanélküliségi ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, várhatóan a rangsor 5-6. helyét foglalja majd el.
A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta pedig két régiós országban, Csehországban és Lengyelországban látható.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője arra mutatott rá, hogy
Suppan Gergely szerint kifejezetten pozitív, hogy – ahogy szó volt róla fentebb – a hazai elsődleges munkaerőpiacon 62 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a külföldön dolgozók létszáma mindössze 4 ezerrel emelkedett.
Regős Gábor megjegyezte, hogy ez utóbbi
A munkanélküliek száma az előző háromhavi átlaghoz képest 5,6 ezer fővel nőtt, azonban 34,4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest, így 3,4 százalékra mérséklődött a három havi átlagos adat alapján számított munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőtti 4,1 százalékról. (A három havi átlag adatai jobban összehasonlíthatók, mert régebben nem mért havi adatokat a KSH – a szerk.)
Kiemelendő, hogy a nyári hónapokban, július és augusztus között a szezonális hatásoknak megfelelően 12,7 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az előző háromhavi átlaghoz képest.
Regős Gábor hozzátette, hogy folytatódott a közfoglalkoztatottak számának csökkenése, létszámuk 14 ezer fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Makronóm Intézet szakmai vezetője aláhúzza: a munkaerőpiacot összességében továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi, és sok területen jellemző a munkaerőhiány is. A kiindulási helyzet tehát kedvező, ugyanakkor
Mivel a munkahelyek egy része a megnövekedett költségek miatt megszűnhet, ezért a foglalkoztatás is csökken. Ezt a hatást az üres álláshelyek magas száma mellett némileg a kormányzat által bevezetni kívánt programok is mérsékelni tudják – jelentette ki Regős Gábor.
A háború mindeddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra, az év első felében pedig tovább fokozódott az akut munkaerőhiány szinte minden szektorban – teszi hozzá Suppan Gergely. Ám a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője is figyelmeztet arra, hogy
Mindez elbocsátásokat okozhat különösen a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, más szabadidős, kulturális, sportolással kapcsolatos szolgáltatások területén.
A kormány azonban
igyekszik támogatni.
Suppan Gergely szerint kérdés, hogy a tervezett támogatások, illetve a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni az előbb említett negatív hatásokat.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt
Idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre szintén 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
