Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8 százaléka volt a kormányzati szektor 2022. I. féléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
2022 I. félévében a kormányzati szektor bevétele 13 324 milliárd, kiadása 14 217 milliárd forint volt a KSH adatai szerint, 2021 azonos időszakával összevetve pedig a bevételek 2 838 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal nőttek.
A jövedelemadó-bevételek 855 milliárd forinttal, 57,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés eredményszemléletű elszámolása következtében. A társadalombiztosítási hozzájárulások 338 milliárd forinttal, 12,1 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 772 milliárd forinttal, 46,0 százalékkal növekedtek.
A kiadások 2 211 milliárd forinttal, 18,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 535 milliárd forint (18,5 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 503 milliárd forint (17,5 százalék) volt. A folyó termelőfelhasználás 296 milliárd forinttal, 14,5 százalékkal, a kamatkiadások pedig 190 milliárd forinttal, 31,8 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 84 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 604 milliárd forinttal, 25,2 százalékkal lettek magasabbak – írja a KSH.
Az első félévben a bevételek jelentős mértékben, 27,1 százalékkal emelkedtek – értékel Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint fontos hozzátenni, hogy a ma közölt mutató egy eredményszemléletű mutató, így például a családok SZJA-visszatérítése a 2021-es évre vonatkozóan kerül elszámolásra, hiszen a tavalyi SZJA került visszautalásra. Ez azt jelenti, hogy ezen a bevételi soron a bázisidőszaki adat alacsony, míg a tárgyidőszaki a béremelések miatt magas. Kiemelkedő, 27,0 százalékos volt az áfabevételek növekedése, amelyet a fogyasztás bővülése mellett a magas infláció magyaráz.
Itt kiemelkedő mértékben, 31,8 százalékkal nőttek a kamatkiadások, de érdemben, 18,4 százalékkal növekedett a kifizetett munkavállalói jövedelem is.
Bár a második negyedévhez képest az energiaárak jelentősen magasabb szinten vannak, ami a költségvetés pozícióját érdemben rontja, az első féléves egyenleg segíthet a hiánycél tartásában.
A kormányzat ugyan a korábban kitűzött 4,9 százalékos ESA-hiánycélt egyes nyilatkozatok szerint 6,1 százalékra emelte, a jelen helyzetben különösen is fontos a takarékoskodás, az alacsony, de még racionálisan alacsony hiány elérése, hiszen amennyiben az energiaárak tartósan magas szinten maradnak, az a költségvetés számára jelentős terhet jelent, nemcsak a lakossági árak támogatása miatt, hanem mert a vállalkozások és az önkormányzatok érdemi megsegítése is elkerülhetetlenné válik. Ezt a hatást próbálják ellensúlyozni némileg az extraprofit-adók is, amelyek kisebb mértékben már a mostani adatban is megjelenhettek tekintettel azok eredményszemléletű voltára – mutat rá a Makronóm Intézet szakmai vezetője hozzátéve, a KSH a mai adatközlésben a tavalyi hiányt felfelé módosította, a korábban közölt 6,8 százalékról 7,1 százalékra. Ez nagyobb részben a kiadások felfelé, kisebb részben pedig a GDP minimális, 0,2 százalékos lefelé történő korrekciójából fakad. Az államadósság a friss adatok szerint a 2020-as 79,3 százalékról 76,8 százalékra csökkent a tavalyi év végére a GDP bővülésének eredményeként.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.
A tények makacs dolgok.
Akadnak aggasztó tételek a költségvetési tervezetben.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
