A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legutóbbi adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogy milyen körülmények vezetnek egyes gyengébb fintechek bukásához és mások felemelkedéséhez, és hogy mire számíthatnak a piac szereplői a következő időszakban.
A cégfelvásárlások és értékeltség-csökkenések hírei az utóbbi időszakban mindennaposak a fintech piacon. Az emelkedő kamatlábak és az infláció a szektor tisztulásának katalizátorai.
A Peak szakértője már a koronavírus válság idején prognosztizálta a fintech piac konszolidációját. Akkoriban azonban senki sem számíthatott arra, hogy ehelyett a károk mérséklésére – sokszor feltételek nélkül – juttatott állami támogatások részvénypiaci rallyt, kripto hype-ot vagy például az online brókerek előretörését okozzák. Az „ingyen ebéd végével” azonban a piac behúzta a kéziféket. A fintechek a kamatemelések miatt szigorúbb feltételekkel szerezhetnek kockázati tőkét, a kiugró infláció és a geopolitikai helyzet is mélyen érinti az ágazatot. A Fintech Világa adásából kiderül, hogy kik a helyzet vesztesei és nyertesei.
A Nubank, a latin-amerikai térség legnagyobb neobankjának piaci értéke tőzsdére lépést követően harmadára csökkent. Ennek ellenére a vállalat hiteltermékeivel és színvonalas szolgáltatásaival, folyamatosan növekvő ügyfélkörével ekkor is vonzotta az olyan befektetőket, mint Warren Buffett. Tavaly volt először profitábilis a cég működése Brazíliában, idén pedig az első negyedévben rekord bevételeket ért el, és folytatta nyereségességi szériáját. Így más fintechekkel szemben erősebb pozícióból figyeli a piaci fejleményeket a neobank.
A nyári piaci értesülések szerint a francia Qonto felvásárolja a német Pentát. A két neobank igencsak hasonló, mindkettő egyéni vállalkozókat, startupokat, valamint kis- és középvállalatokat szolgál ki. A Qonto az egyik legnagyobb francia neobank, az év elején 552 millió dollárt vont be 5 milliárd dolláros értékeltség mellett. A Penta viszont bármennyire is nagy név a német fintech szektorban, tőkebevonási képesség tekintetében jóval gyengébben muzsikált. Az első német KKV neobankként összesen 80 millió euró körüli külső befektetést tudott szerezni, így sorsa megpecsételődött.
A Chip, egy vagyonkezelő startup pedig csak nemrég érkezett az alternatív befektetések piacára, és már át is veszi versenytársa ügyfélbázisát. A Koia az alternatív eszközökbe való befektetés magas belépési küszöbének kiiktatására töredékes befektetéseket kínált ügyfeleinek, akiket most önként ad át a Chipnek.
Ezen felül szenved a BNPL szektor is, amelyet a profitábilissá válása küszöbén torpantott meg a válság. 2022-ben a BNPL-szolgáltatók a tőzsdén küzdöttek, piacokat hagytak el, a már jobban beágyazott pénzügyi szolgáltatók növekvő versenyével szembesültek, és egyre inkább a szigorodó szabályozói környezettel kellett szembenézniük világszerte.
„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni” – jelentette ki Lázár János miniszter a Mandiner teltházas Klubestjén. A miniszter egy Lázárinfóval is megörvendeztette a megjelenteket.
Ettől függetlenül mégis tett egy próbát Takács Péter.
A földkerekség egyetlen transzatlanti Wizz Air járatával.
Sikerült egyetlen mondattal az összes liberális toposzt a földbe döngölnie Kármán Andrásnak amellett, hogy nyilvánvalóvá tette: a magyar gazdaság húzná a rövidebbet, ha a Tisza nyer.
„Hogy miként került ez a lista hozzájuk, azt mindenkinek a fantáziájára bízom” – fogalmazott a Tisza Párttal szimpatizáló Ruff Bálint.
Én már ‘99-ben tudtam, hogy ez egy önimádó, nagyképű, buta és műveletlen hülye – jellemezte Magyart Kocsis Máté.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
