Nagy az érdeklődés mostanában a vegyestüzelésű kályhák iránt, sokan életükben először akarnak fával fűteni, a vásárláskor pedig jön a dilemma: milyet vegyenek. Jó lesz a legolcsóbb is, vagy érdemes többet rászánni? Szakértő segítségével jártuk körbe, mi az, amibe valóban érdemes beruházni.
Nyakunkon a fűtésszezon, a háztartások egy részében már be is kellett langyítani éjszakára a hirtelen jött szeptemberi hideg miatt. A fa és vegyestüzelésű kályhák árusítói egy nagy rohamon már túl vannak. Miután a kormány bejelentette, augusztustól korlátokhoz köti a rezsicsökkentést, gyorsan elkapkodták a boltokból, barkácsáruházakból a vásárlók a készleteket, még a drágább, prémium termékek piacán is megindult a pörgés, a használtpiacról pedig a rozzant lemezkályhák, lelakott sparheltek is eltűntek egy időre. Most, ha szűkösebb is lett a kínálat, de lehet kályhát kapni, és szükség is van rá, hiszen alighanem most indul majd a következő vásárlási hullám, miután a gázfogyasztók ráébrednek, hogy kazánjuk egy enyhébb téli hónapban is át fogja ugrani az átlagfogyasztást. Kell tehát mellé egy kályha, ami besegít a fűtésben. A szerencsésebbeknek megvan még a régi kémény, így azt nem kell plusz 500 ezer forint körüli összegért kiépíttetni, marad tehát a nagy kérdés: milyen kályhát érdemes venni?
Avatatlan szemlélő számára kályha és kályha között nincs túl sok különbség. De akkor miért kerül az egyik 60, a másik pedig 600 ezer forintba? A rezsicsökkentés korlátozása óta sokan nézegetik az áruházakban kiállított kályhákat, melyikbe lenne érdemes beruházni. Utánajártunk, mi az, amitől menekülni kell, és hol kezdődik a luxus. Egyáltalán mi a különbség egy olcsó középkategóriás és egy prémium kályha között?
hiszen éppen azért tudják ilyen olcsón adni, mert a lehető legkevesebb anyagot használta fel hozzá a gyártó. Nincs benne munkaigényes kialakítás” – mondja a Makronómnak egy kályhákat, kandallókat és sparhelteket forgalmazó cég szakmai vezetője. Persze erre is igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve, a vékony acél egy komolyabb begyújtás után a hő hatására eldeformálódhat, utána az ajtót már nem lehet rendesen bezárni, 5-10 begyújtás után kijön a füst. Arról nem is beszélve, hogy az égéstér samott helyett műsamottal van kibélelve, mivel az olcsóbb és kisebb a súlya. Ez azért fontos, mert így egy szállítmányba lényegesen több kályhát lehet bezsúfolni, vagyis több a gyártó haszna. A műsamott viszont hamar tönkremegy, és akkor a kályha is használhatatlan lesz, megy a kukába. A vásárló meg futhat a garancia után, hiszen a gyártó azt fogja mondani, hogy nem rendeltetésszerűen használta a kályhát, mivel túlfűtötte.
Egyértelmű, hacsak valaki nem a nappali díszének szánja a fűtőeszközt, hanem napi szinten egy vagy több helyiséget ki akar fűteni vele, hogy nem érdemes a nagyáruházak olcsó termékei közül válogatnia.
A középkategóriás kályha vastagabb anyagból készül, munkaigényesebb megoldásokat alkalmaz a gyártó, az ajtó üvegezése vastagabb, a zsanérok erősebbek. A sarkok rendesen le vannak hegesztve, hogy ne tudjon a füst kijönni.
A gyártás során komoly minőségellenőrzés van beiktatva.A kályhaszaküzlet tulajdonosa úgy látja, némi keresgélés után 150 ezer forintért már lehet használható, középkategóriás kályhát találni, ha a vásárlónak nincsenek esztétikai igényei. De ha rászán 200 ezret, már kaphat olyat, ami jól is néz ki, és a mostani divatnak megfelel. Persze a divatozással sem árt vigyázni, például idén nagyon futnak a csempével díszített kályhák. Ennek kizárólag esztétikai funkciója van, a a hőtartásban nem segít, viszont rendkívül sérülékeny, gyakran már a szállítás során megtörik. Vannak ebben a kategóriában is időtállóbb megoldások, de arra is felhívja a figyelmet,
Egyébként itt húzódik a középkategória felső határa, efölött már a luxuskályhák vannak, amelyek között nem ritka a 3000 eurós példány sem, és a határ a csillagos ég. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy jobban tudnának fűteni, mint egy középkategóriás, inkább arról van szó, hogy a felhasznált anyagok kerülnek horribilis összegbe. Ilyen lehet egy homokkő díszítés, amely önmagában többszázezres tétel lehet a gyártás során, mivel meg kell munkálni, préselni, formálni. A levegő járatok kiépítése is rengeteg pénzbe kerül, mivel itt a gépi hegesztés nem jöhet szóba, nagy az élőmunkaigénye.
A kályhaszaküzlet tulajdonosa ellátott még pár hasznos tanáccsal, mire ügyeljünk leendő kályhánk kiválasztásakor. Először azt kell felmérni, mekkora helyiséget akarunk kifűteni. Egy kis szobába teljesen felesleges egy túl nagy kályha, míg értelemszerűen egy kicsi nem fog két szobát, konyhát rendesen felmelegíteni.
Erre kizárólag az átlagosan öt tonna tömegű cserépkályhák képesek. Ezek, ha rendesen fel lettek fűtve, akár húsz órán keresztül ontják a meleget. A fémből gyártott kályhák ezzel szemben csak addig képesek a hőt biztosítani, amíg ég bennük a tűz. Éppen ezért nem mindegy, hogy mekkora a tűzterük. Ha kicsi, abba csak kevés, vékonyra aprított fát lehet pakolni, ami hamar ellobban, és lehet újra rakni a tűzre, akár óránként. Ha ez elmarad, gyorsan kihűl a lakás, és lehet kezdeni a begyújtást. Ezzel szemben egy nagy tűzterűbe vastag rönköket is be lehet rakni, ezek négy-öt órán keresztül izzanak, és folyamatosan ontják a meleget.”
A kályhaszaküzlet tulajdonosa a Makronómnak azt is elárulja, a csomagoláson feltüntetett teljesítmény nem mindig fedi a valóságot, ugyanis ha a mérés során folyamatosan pakolják fával a kályhát, rövid ideig tudja hozni akár a 15 kilowattos teljesítményt is, és így már rá is írhatják, hogy ezt tudja, a vevő pedig vakarhatja a fejét, amikor otthon szembesül a kályha valódi értékével. Mondanunk sem kell, hogy
Bár ez mostanában minden kályhára igaz, a középkategóriás kályhák esetében egy korábban 350 ezer forintért kínált modellt ma már 400 ezerért, vagy ennél is drágábban lehet megvenni, az „alsópolcosok” körében még szembetűnőbb a drágulás, míg egy kis tűzterű, 5 kilowattos lemezkályhát idén májusban még 29990 forintért be lehetett szerezni, az augusztus eleji átlagára 54568 forinton mozgott az Árukereső.hu adatai szerint, és olyan modellt is találtunk, amely csaknem háromszorosára drágult egy év alatt.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szijjártó Péter lakossági fórumán jártunk. Riportunk.
A Kijev-Brüsszel tengely a lehető leghamarabb felvetetné Ukrajnát az Európai Unióba, ami az EU szétesését jelentené – szögezte le a Mandiner Klubesten, a Várkert Bazárban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Jaber, a Vekker legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, miért a kedvesség számára a legnagyobb erő. A kuvaiti apától és magyar anyától származó rapper mesél arról, hogy hiába járta be a világot, azt gondolja, hogy Magyarországon a legjobb az élet. Aki pedig mást mond, nem tudja miről beszél.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
