Békecsúcs-vita, energiafront és rekordtömeg a Békemeneten: forró hét Budapesten és Európában

Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.

Július elején az Európai Parlament környezeti szempontból biztonságos és fenntartható energiává nyilvánította az atomot és a földgázt. Erre lilultak be a környezetvédők, akik úgy vélik, gáz nélkül nagyobb biztonságban lesz az energiaellátás Európában.

Jövő év elején lép életbe az a döntés, amelynek értelmében az Európai Parlament (az energiaválság közepén) környezeti szempontból „átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények között” biztonságos és fenntartható energiává nyilvánította az az atomot és a gázt.
Mint fogalmaztak: tudják, hogy a gáz- és az atomenergia nincs tökéletesen összhangban a környezetvédelmi célokkal, de fontos átmeneti szerepet tölthetnek be a szén-dioxid semlegesség kialakításáig fennmaradó időben.
Az már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a döntő érv az orosz energiaforrások szankciója miatt kialakult európai ellátási zavar, ami a jelenlegi helyzetben felülírja a klímacélok eléréséhez szükséges ütemtervet. Az Európai Parlament Strasbourgban tartott ülésén végül 328 igennel 278 nem ellenében megszavazta a javaslatot. A döntés meghozatalakor a környezetvédők valóban nem fogták vissza magukat. „Zöldmosást” emlegetve kijelentették: a gáz- és nukleáris projektek további támogatása ellentétes mindazokkal az európai erőfeszítésekkel, amelyek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, 2050-re pedig elérjék a teljes semlegességet.
A zöld szervezetek most komolyabbra fordították a szót. A WWF, a Greenpeace, a ClientEarth, a Transport&Environment, valamint a német környezet- és természetvédelmi szövetség indítványban kérik az Európai Bizottságtól, hogy helyezzék a döntést hatályon kívül. Érvelésük szerint
Érdekes, de nehezen értelmezhető módon az egyik indokuk a döntés eltörlésére éppen az energiaellátás biztosításának védelme. Beadványukban előre jelezték: amennyiben a brüsszeli testület nem tesz eleget a kérésnek, az Európai Unió Bírósága elé viszik az ügyet.
Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics