Egymással is véres harcot vívnak a nagy ázsiai chipgyártók

Ha egy versenyben minden erődet bevetve állandóan lemaradsz, és továbbra is ellenállhatatlan vágyat érzel az iránt, hogy felállhass a dobogó tetejére, csak két lehetőséged marad. Új sportágat kell választani, amely neked jobban fekszik. Vagy elkezded tanulmányozni a versenytársad edzési módszereit, hátha rájössz arra, hogy te mire nem gondoltál. 

Valami ilyesmi játszódik le a dél-koreai félvezetőgyártásban is. 

Arról azonban szó sem lehet, hogy felhagyjanak a félvezetőgyártással, hiszen a Samsung Electronics olyan szupermodern chipeket gyárt, amelyek készítésére a világon csak egy-két cég képes. Marad hát az „edzésmunka” ellesése, a felkészítés elemzése.

Ne érezzék gúzsba kötve magukat

A Koreai Iparágak Szövetsége szeptember elején közzétette erről szóló jelentését, hogy szerintük miért kell állandóan a tajvani versenyzők hátát nézni, amikor Dél-Korea lakossága, az ipar teljesítőképessége majd kétszerese a tajvaninak. Szöul 2020-as nemzeti összterméke 1600 milliárd dollár, Tajpejé 789 milliárd dollár volt. A félvezetőgyártásban azonban a tajvaniak diktálják a tempót: 

Lehet, hogy a „sportág” azonos, de ez már más súlycsoport. 

Tajvani a világ első számú chip-öntödéje, a 454 milliárd dollárra értékelt TSMC, a Taiwan Semiconductor Manufacturing, a harmadik helyet az UMC birtokolja, míg a szintén tajvani MediaTek a negyedik helyen áll. Ezt a hármast kihívni egy párbajra igen bátor cselekedet – még az újabban képbe került szárazföldi Kína részéről is.

A Koreai Iparágak Szövetségének tanulmánya megállapította, hogy a különbségek nagyok, de azért a két ország iparágának összehasonlításából le lehet vonni tanulságokat. 

A dél-koreaiak a tajvani siker kulcsának azt a gyakorlatot tartják, amellyel a tajpeji kormány támogatja a csúcstechnológiát és jövőbeli iparágakat. Tajvan mindent megtesz azért, hogy az ilyen termékeket gyártó vállalatok ne érezzék gúzsba kötve magukat. 

Cégenként a fizetett adóteher mértéke a Samsung esetében elérte a 27 százalékot, az SK hynix 23,1, míg az LX Semicontól 20,1 százalékot vont el a kabinet. Ezek a mutatók a három tajvani nagynál: a TSMC 10,9, a MediaTek 13, az UMC 6,1 százalékot fizetett be bevételeiből a költségvetésbe.

A nagy testvér árnyéka

A szabályozások enyhítésére és új ösztönzők megteremtésére példaként hozta fel a jelentés, hogy a tajpeji kormány elősegíti a humánerőforrás biztosítását, a kutatás és fejlesztés támogatását, az adózás további mérséklését. Tajvan 2025-ig 47,1 millió dolláros (több, mint 19 milliárd forintos) programot valósít meg, amellyel 2000, a félvezetők terén jártas mérnököt képez ki. Gondoskodik arról is, hogy posztgraduálisan képezzék magukat az ilyen végzettséggel bírók.

A kutatás-fejlesztésben támogatják a mesterséges intelligencia terén megvalósuló kísérleteket, 

A jelentés szerint ezek olyan tanulságok, amelyek szabadon másolhatók, olyan irányok, amelyekre nagyobb hangsúlyt helyezve növelhetik a koreai cégek versenyképességüket. Hogy aztán mennyi idő alatt tudják ledolgozni a hátrányukat a chipgyártó óriással szemben, az még kérdéses.

A tanulmány követendő példaként említette azt a tajvani rendelkezést, hogy a vállalatoknak, amelyek az utóbbi két évben Kínában létrehozott leányvállalatokat telepítettek haza, ehhez biztosítanak kölcsönöket és hitelt. Ebből is látszik, hogy milyen gondot jelent Tajvannak a hatalmas testvér árnyékában élni. 

Mindent elkövet, hogy lazítsa az egymáshoz ezer szálon kapcsolódó gazdasági köteléket, de legalábbis megpróbálja ellenőrizni azokat. Ilyen a félvezetőgyártás védelme.

A tajvani biztonságot felügyelő tisztségviselők nemcsak azt követelik, hogy növeljék a Foxconn szerződéses elektronikagyártó büntetését, hanem el is tilthatják az üzlet megkötésétől. 

Háromezer jól képzett mérnök

Kínának természetesen a félvezetőgyártásban is az a szándéka, hogy kiépítse saját technológiai képességeit, és megszabaduljon a függéstől, amely e téren az Egyesült Államokhoz, illetve az „idegen kézen lévő” Tajvanhoz köti. A „lázadó tartománnyal” létrejövő, erősödő kapcsolatok erre mindenesetre jó lehetőséget adnának. A gazdasági együttműködés során el lehet lesni bizonyos gyártási fogásokat. Kína fokozatosan, de kitartóan halad a célja felé, bár az elhidegülő kínai-amerikai viszony Tajvan kapcsán bizonyára nem kedvez most e trendeknek.

Ugyanakkor egy korábbi tanulmány rámutatott arra a tényre, hogy 2015 óta mintegy 3000 jól képzett chipmérnököt sikerült átcsábítani kínai munkára, akik ma jelentős pozíciókat töltenek be az ágazatban. 

Érdemes megjegyezni, hogy 

A nyáron több tucat tajvani vállalatnál hajtottak végre razziákat a helyi hatóságok, amelyeknél gyanították, hogy törvénytelenül közvetítenek Kínába csúcstechnológiai szakembereket. A nyomozó iroda szerint ez már nemcsak Tajvan nemzetközi versenyképességét, hanem a nemzetbiztonságot is veszélyezteti. E megállapítás az elmúlt hónapok feszült tajvani viszonyai közt még nagyobb jelentőséggel bír.

Ha pedig a chipgyártás amerikai kontrollja meggyengül, az Európának és benne Magyarországnak csak egy újabb pofon lehet, hiszen a termelésben egy újabb chiphiány-hullámot indukálhat, ha rosszul sülnek el a dolgok Kelet-Ázsiában.

(Fotó: 123RF)