Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
A megnyitott tengeri folyosó ellenére túl kevés hajó érkezik Ukrajnába ahhoz, hogy gyorsan elszállítsák a hónapok óta tartó háború során felhalmozódott gabonahegyeket. Mindez azzal fenyeget, hogy világszerte még tovább emelkednek az élelmiszerárak, továbbá a pénzszűkében lévő ukrán gazdáknak nehézséget fog okozni a vetés, így jövőre is óriási gondok lehetnek az ukrán termeléssel.
Vlagyimir Putyin elnök a hónap elején jelentős félelmet keltett azzal, hogy Oroszország lezárhatja ezt a kulcsfontosságú a tengeri folyosót. Azzal vádolta Kijevet, hogy a lehetőséget az Európai Unióba és Törökországba irányuló exportra használja, nem pedig az élelmiszerre leginkább rászoruló szegény országokba, különösen Afrikába.
Még, ha a megállapodás meg is marad, a gabonaszállításnak meg kell küzdenie az erősen elaknásított Fekete-tenger veszélyeivel és a nagy hajók hiányával. Ezen kívül egy jelentős kikötő elzárása miatt a szállított mennyiség jóval elmarad Ukrajna céljától, hogy októberig legalább 6 millió tonnára duplázza meg a mezőgazdasági exportot.
A tengeri folyosót az ENSZ és Törökország segítségével júliusban nyitották meg. Az üzletet felügyelő isztambuli Közös Koordinációs Központ (JCC) legfrissebb adatai szerint
az első hajó augusztus 1-jei indulása óta mintegy 2 millió tonna gabonát - főként kukoricát - exportáltak.
A Reuters által megszólított belga központú CMB hajózási csoport vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem küldik hajóikat az ukrán kikötőkbe, mert nem tartják biztonságosnak. A helyzetet ingatagnak tartja, veszélyesnek a tengerészek életére, és az is reális veszély, hogy a hajóik a kikötőben rekednek.
A Reuters számításai szerint az export jelenlegi üteme mellett a tavalyi termésből megmaradt gabonát a paktumban szereplő három kikötőn keresztül (Ogyessza, Csornomorszk és Pivdennyi), és a vasúti export segítségével mintegy hat hónap alatt lehetne elszállítani.
Addigra viszont újabb gabonahegy halmozódik fel az idei termésből, beleértve 20 millió tonna búzát és az ukrán kukoricatermést, amelyből mintegy 30 millió tonnára számítanak.
Mivel a gazdák nem tudnak eladni, nincs pénzük az őszi munkák elvégzésére, így az ukrán agrárszakemberek azzal is számolnak, hogy
az őszi búza vetésterülete harmadával elmarad a tavalyitól.
Ez meghosszabbíthatja a globális élelmiszerválságot, amelyet az ENSZ kezdeményezése enyhíteni kívánt. Az élelmiszerárak – amelyek Oroszország február 24-i invázióját követően megugrottak – a megállapodást követően ugyan csökkentek, de az ukrán búza még mindig nem jutott el a hagyományos afrikai vásárlókhoz a szokásos mennyiségben.
Szomália, az ENSZ adatai szerint, a megállapodás keretében eddig mindössze egy 28 500 tonnás búzaszállítmányt kapott közvetlenül. Az ENSZ hétfői közlése alapján az ország az évek óta tartó szárazság miatt az éhínség felé tart, amelyet tovább nehezít a globális élelmiszerárak ugrásszerű növekedése.
A Reuters megszólított egy mezőgazdasági vállalat igazgatóját is, aki arról számot be, hogy a megnyílt tengeri folyosó „nem változtat a játékon”, részben azért, mert a gabonáért az ukrán gazdáknak fizetett árak nem elég magasak ahhoz, hogy a tömeges export azonnal életképessé váljon.
Ennek eredményeként a cége csökkenti a búza vetésterületét, és az idén nem vet sem árpát, sem rozst. Amennyiben a helyzet a jelenlegi marad, akkor a kukorica drámai csökkenésére is számíthatunk – mondta.
Ukrajna mezőgazdasági minisztere, Mikola Szolszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy a mezőgazdasági export októberben 6-6,5 millió tonnára emelkedhet, ami a júliusi mennyiség duplája.
Ukrajna, amely a világ 5 legnagyobb gabona-exportőre volt, a project44 logisztikai platform elemzése szerint a kikötőiből a háború előtt havonta 5-6 millió tonna gabonát szállított ki. Ezért Ukrajnának óriási szállítási kapacitásra lenne szüksége ahhoz, hogy behozza a lemaradást. A korábbi szállítási szintek eléréséhez
naponta négy 50 000 tonnás hajóra lenne szükség.
Az Ukrajnából induló hajók többsége sokkal kisebb. A Shipfix tengeri és áruforgalmi adatplatform adatai szerint a rakományok átlagos mérete körülbelül 20 000 tonna.
A Shipfix munkatársa szerint a megállapodás keretében eddig megtett sikeres utak lendületet adhatnak a szállítmányok felgyorsítására. A jelenlegi rakományméretek mellett azonban
körülbelül ezer útra lenne szükség a lemaradás felszámolásához.
A nagyobb, több mint 60 000 tonna gabonát szállító, úgynevezett panamax hajókat, amelyek a fekete-tengeri útvonalakon közlekedtek volna, átirányították más régiókba, többek között Észak- és Dél-Amerikába. A hajózási iparági források szerint hetekbe telne visszahozni őket, mivel a gabonaexport szezonja már javában tart, és a brazíliai nagy termés sok hajót leköt.
Az is akadályozza Ukrajnát az export visszaállításában az invázió előtti szintre , hogy a gabonaegyezmény
kizárja Mikolajevet, amely a 2021-es szállítási adatok szerint az ország második legnagyobb gabona kikötője volt.
A mikolajivi gabonasilókat augusztus 31-én orosz ágyútalálat érte, ami felerősíti a veszélyeket.
Egyes tengeri biztosítók nyújtanak fedezetet az ukrán gabonaszállítmányokra, de a hajózási társaságok még mindig nagyon aggódnak. Úgy vélik, hogy az csak az egyik része a biztonságnak, hogy biztosítva lennének egy katasztrófa ellen, de a másik oldalon a legénységük és a hajók kerülhetnek veszélybe.
De sok más logisztikai kérdés is felmerül a konvojok és a rakodási idők tekintetében. Még ha a tavalyi termést el is szállították, több hétig tart majd a kikötői silók megtisztítása az idei termés érkezésére való felkészüléshez.