Itt a jövő: nukleáris megoldás a techforradalom energiaéhségére
Európa elektromosenergia-igénye 2050-ig akár a négyszeresére is nőhet, amit pusztán a megújuló források segítségével különösen költséges és kockázatos lenne fedezni.
Eddig sem volt rózsás az energiahelyzet, az ukrajnai háború árnyékában keresi Európa az alternatív energiaforrásokat az orosz gáz helyett, és mindezt megfejeli az aszály is. A szárazság márpedig mindenre hatással van, az élelmiszerektől a szállításon át a környezetig. A Statiszta diagramja mutatja, hogy miként alakult az energiatermelés az elmúlt évhez viszonyítva.
Olaszországban a Pó folyó vízszintje két méterrel süllyedt a normális szint alá, ami miatt kiszáradtak a rizsföldek. Eközben Németországban a Rajna folyó olyan sekély lett, hogy a teherhajók nem tudnak rajta teljes teherrel áthaladni, ami megnöveli a szállítási költségeket, Franciaországban Burgundia régiójában kiszáradt a Tille folyó, több ezer haltetem borítja a medrét.
De Európa energiatermelése is megsínylette a helyzetet. Ahogy a Statista alábbi ábrája mutatja,
a vízenergia 2021 óta mintegy 20 százalékkal csökkent.
Ez részben annak köszönhető, hogy olyan országokban, mint Olaszország, Szerbia, Montenegró és Norvégia, csökkent a a víztározók vízszintje.
A Bloomberg szerint Norvégia, a vízenergia jelentős termelője, az export csökkentésére készül. Hogy megakadályozza a téli hiányt, inkább a víztározók alacsony vízszintjének újratöltését helyezi előtérbe.
A Norvégiában megtermelt vízenergia ötöde kerül exportra, és az Egyesült Királyság tartozik azon országok közé, amelyek leginkább függnek a norvég exporttól. Norvégia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de része Európa egységes energiapiacának, amelynek szabályai kimondják, hogy az országok huzamosabb ideig nem korlátozhatják a szomszédok felé irányuló áramlásokat. A csökkentés csak rendkívüli helyzet kihirdetése esetén lenne megengedett.
A grafikon látszik, hogy az atomenergia is csökkent 2021 óta.
Ennek egyik oka, hogy Franciaországban több atomerőművet le kellett állítania, mert a Rhone és a Garonne folyók túl melegek voltak ahhoz, hogy vizükkel hűteni tudják a reaktorokat. Franciaország 70 százalékban függ az atomenergiától, és kulcsfontosságú villamosenergia-exportőr, általában Olaszországot, Németországot és az Egyesült Királyságot látja el.
Fontos megjegyezni, hogy más problémák is nyugtalanítják a francia atomerőműparkot. Az ország erőműveinek jelentős részét le kellett kapcsolni az utóbbi időben meghibásodások és karbantartási problémák miatt, amelyeket a világjárvány miatt halasztottak el. Ezek az okok együttesen azt jelentik a Wired szerint, hogy az ország atomenergia teljesítménye közel 50 százalékkal csökkent.
(Fotó: Pó folyó kiszáradva Castel San Giovanniban Piacenza közelében 2022 június forrás Pierpaolo Ferreri / EPA)