Míg Németországban a kormány az utolsó reaktorok lekapcsolásáról vitatkozik, addig Japánban, Fukusima ellenére, Kishida miniszterelnök új reaktorokról döntene - adta hírül hitetlenkedve a Spiegel. A németek számára azért is érdekes a hír, hiszen ők is a fukusimai baleset miatt döntöttek a német atomerőművek leállításáról
Jó tizenegy évvel a fukusimai reaktorkatasztrófa után Japán ismét az atomenergiára támaszkodik - számolt be a Spiegel. Ezzel az atomenergia részesedése az ország energiaellátásában több mint egyötödére nőhetne.
Eddig a baleset után leállított reaktorok újraindítása állt a középpontban, de most már új atomerőművek építése is szóba került.
Fumio Kishida miniszterelnök kormánya a következő generációs atomerőművek fejlesztését és építését fontolgatja. Kishida bejelentette, hogy a kormány az év végéig szeretne a kérdésben dűlőre jutni. Ez egyértelmű elmozdulás lenne Japán korábbi politikájától, miszerint nem építenek további atomerőműveket.
Ráadásul,
a földrengésveszélyes Japán a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítását is tervezi - több mint 60 évre.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely megelőzi Németországot, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030. április 1-jéig a villamos energia mintegy 22 százalékát atomenergiából állítsa majd elő. Fukusima előtt ez az arány 30 százalék körüli volt, 2020-ban pedig alig haladta meg az öt százalékot.
Az új japán nukleáris politika tehát nagyban eltér a németekétől. Németországban az energiaválság ellenére a kormány a még csak a hálózatra kapcsolt atomerőművek élettartamának rövid meghosszabbításáról vitatkozik. Különösen a Zöldek viselik nehezen ezt a lépést - vagy akár a már leállított atomerőművek újraindítását. Általában a technológia kockázataira mutatnak rá. Bár Fukusima után Németország úgy döntött, hogy 2022 végére teljesen kivonul az atomenergiából, de időközben a lakosság hozzáállása is változóban van a szűkösebb és drágább energia miatt.
A katasztrófa után, amelyhez 2011-ben egy súlyos földrengés és egy hatalmas szökőár vezetett, Japán szigorú biztonsági előírásokat vezetett be. A reaktorok üzemeltetését alapvetően 40 évre korlátozták. Folyamatos biztonsági fejlesztésekkel azonban további 20 évre kitolható az üzemeltetés.
Eddig 17 atomreaktor felelt meg a szigorúbb biztonsági követelményeknek, ezek közül tízet újraindítottak.
Kishida elmondta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fennmaradó hetet is újra üzembe helyezzék.
Japán nincs egyedül a fordulattal a nukleáris politikában. Európában is egyre több ország fordul újra az atomenergia felé. Nagy-Britanniában a Hinkley Point C az első atomerőmű, amelyet több mint 20 év után építenek, és a Sizewell erőmű is kap egy új blokkot. Franciaországban és más uniós országokban is épülnek új reaktorok. Svédországban a liberális politikusok a szeptember közepén esedékes parlamenti választások előtt a magas energiaárak miatt az atomenergia bővítése mellett kampányolnak.
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
Drámai a születések csökkenése a szigetországban.
A brüsszeli lap már tudja, mit fog lépni a magyar miniszterelnök.
A kísérleti telep teljes mértékben készen áll az esetleges nukleáris tesztek újraindítására.
Kiderült, hogy a paksi bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az egész Európai Unióban.
Régi sebeket téptek fel.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
