Míg Németországban a kormány az utolsó reaktorok lekapcsolásáról vitatkozik, addig Japánban, Fukusima ellenére, Kishida miniszterelnök új reaktorokról döntene - adta hírül hitetlenkedve a Spiegel. A németek számára azért is érdekes a hír, hiszen ők is a fukusimai baleset miatt döntöttek a német atomerőművek leállításáról
Jó tizenegy évvel a fukusimai reaktorkatasztrófa után Japán ismét az atomenergiára támaszkodik - számolt be a Spiegel. Ezzel az atomenergia részesedése az ország energiaellátásában több mint egyötödére nőhetne.
Eddig a baleset után leállított reaktorok újraindítása állt a középpontban, de most már új atomerőművek építése is szóba került.
Fumio Kishida miniszterelnök kormánya a következő generációs atomerőművek fejlesztését és építését fontolgatja. Kishida bejelentette, hogy a kormány az év végéig szeretne a kérdésben dűlőre jutni. Ez egyértelmű elmozdulás lenne Japán korábbi politikájától, miszerint nem építenek további atomerőműveket.
Ráadásul,
a földrengésveszélyes Japán a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítását is tervezi - több mint 60 évre.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely megelőzi Németországot, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030. április 1-jéig a villamos energia mintegy 22 százalékát atomenergiából állítsa majd elő. Fukusima előtt ez az arány 30 százalék körüli volt, 2020-ban pedig alig haladta meg az öt százalékot.
Az új japán nukleáris politika tehát nagyban eltér a németekétől. Németországban az energiaválság ellenére a kormány a még csak a hálózatra kapcsolt atomerőművek élettartamának rövid meghosszabbításáról vitatkozik. Különösen a Zöldek viselik nehezen ezt a lépést - vagy akár a már leállított atomerőművek újraindítását. Általában a technológia kockázataira mutatnak rá. Bár Fukusima után Németország úgy döntött, hogy 2022 végére teljesen kivonul az atomenergiából, de időközben a lakosság hozzáállása is változóban van a szűkösebb és drágább energia miatt.
A katasztrófa után, amelyhez 2011-ben egy súlyos földrengés és egy hatalmas szökőár vezetett, Japán szigorú biztonsági előírásokat vezetett be. A reaktorok üzemeltetését alapvetően 40 évre korlátozták. Folyamatos biztonsági fejlesztésekkel azonban további 20 évre kitolható az üzemeltetés.
Eddig 17 atomreaktor felelt meg a szigorúbb biztonsági követelményeknek, ezek közül tízet újraindítottak.
Kishida elmondta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fennmaradó hetet is újra üzembe helyezzék.
Japán nincs egyedül a fordulattal a nukleáris politikában. Európában is egyre több ország fordul újra az atomenergia felé. Nagy-Britanniában a Hinkley Point C az első atomerőmű, amelyet több mint 20 év után építenek, és a Sizewell erőmű is kap egy új blokkot. Franciaországban és más uniós országokban is épülnek új reaktorok. Svédországban a liberális politikusok a szeptember közepén esedékes parlamenti választások előtt a magas energiaárak miatt az atomenergia bővítése mellett kampányolnak.
Látógatószámban is mérhető óriási magyar siker Oszakában; a világkiállítás Magyar Pavilonja az egymilliomodik látogatót fogadta. Nemcsak a Dóm és a kulturális-kézműves programok nagyon népszerűek, de a gulyásleves és a hortobágyi palacsinta is.
Európa számára is irányadó lehet.
Hiába a nemzetközi nyomás, Magyarország felgyorsítja a paksi bővítést – mondta Bécsben Szijjártó Péter.
A három ország a Dzsedzsu sziget térségében tart többnapos hadgyakorlatot, amely a védelmi együttműködés eddigi legfejlettebb formáját mutatja be.
Kína nem egy lemaradó kommunista diktatúra, hanem egy elképesztően sikeres államkapitalista fejlesztő rendszer. Kohán Máyás útirajza.
Johann Wadephul még Japánt is bevonná.
Egyre erőszakosabb a baloldal Németországban is.
Na, ezért lenne nagyon boldog Brüsszel és a »piac«, ha a Tisza nyerne.
