A Covid-gödörből kilábalva ugrásszerűen nőtt az ipari termelés; a tőkebeáramlás és a beruházási támogatások miatt arányaiban leköröztük a német ipari termelést. A következő hónapokban még növekedhetnek a mutatók, de az orosz-ukrán háború változatlanul kockázatot jelent a szektorra.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője rámutatott: az ipari termelés éves növekedése a második negyedévben kissé lassult az első negyedévi bővülés után, míg gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest.
így a járvány előtti szint közelében – azt kissé meghaladó mértékben – ingadozott az ipari termelés, ahonnan az idei év elején határozott lendületet vett, júniusban pedig új történelmi csúcsra ért, ugyanis a 2020 áprilisi mélyponthoz képest 71,1 százalékkal nőtt.
A 2015-ös évi átlaghoz viszonyítva 25,4 százalékkal növekedett az ipari termelés – míg tavaly ugyanehhez az évhez viszonyítva összesen 9,6 százalékkal.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője úgy látja, hogy a növekedésben a nagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatoknak volt szerepe, míg a kisebb ágazatok esetében inkább csökkent a termelés. A nagyobb ágazatok közül érdemes kiemelni a járműgyártást, ahol a növekedés azt is jelzi, hogy júniusban a termelést a korábbinál kevésbé hátráltatta az alkatrészek hiánya.
Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavaly év során átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét.
Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövidtávon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik, azonban a második félévtől már javulásra számítanak. Egyes beszámolók, konjunktúra-felmérések szerint (Ifo, beszerzési menedzser index) az év elején már érezhető volt az ellátási problémák enyhülése.
Az ukrajnai háború azonban jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröznek. A háború, valamint a Covid elleni szigorú kínai lezárások újra a beszállítói láncok szakadozásával fenyegetnek, azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben rontja a kilátásokat az ehhez kapcsolódó elszálló infláció, az energiaárak, a megélhetési költségek és az egyre szigorodó monetáris politikák, amelyek fokozzák a recessziós aggodalmakat. Suppan Gergely úgy fogalmazott:
A német ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, így a beszállítói problémák enyhülése azonnal éles felpattanást eredményezhetne.
Ezzel kapcsolatban Regős Gábor elemzésében kiemelte: a magyar ipar szempontjából fontos, bár a korábbinál kisebb együttmozgást mutató német ipar teljesítménye is kedvezően alakult, a szezonálisan kiigazított adatok szerint a forgalom bővülése éves alapon 3,0 százalék volt, ami kismértékben alacsonyabb a magyar termelés 4,8 százalékos növekedésénél.
A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól – köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitás növelésének, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak, és a kormány – beruházásokat kifejezetten támogató – gazdaságpolitikájának.
Suppan Gergely szerint a beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint az energia árainak elszállása, azonban
Az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül a külső keresletet ronthatja. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – májusban 29,7 százalékkal állt magasabban az egy évvel ezelőttihez képest, míg az új rendelések 25,5 százalékkal nőttek, ezen belül a járműgyártásban 42,4 százalékkal.
Az egyre inkább felerősödő recessziós félelmek a kereslet csökkenésén keresztül akadályozhatják a termelés bővülését – mutatott rá Regős Gábor, hozzátéve: ezt jelzi a német ipar új rendeléseinek 9,0 százalékos volumencsökkenése is az egy évvel korábbihoz képest, melyben az eurózónán kívüli rendelések visszaesésének van a legnagyobb szerepe vélhetően a háború miatt. Ugyanakkor a rendkívül magas beruházási ráta, illetve a járműipar gyenge bázisidőszaki teljesítménye segíthetik a bővülést. Az ágazat hosszú távú teljesítményét emelkedés jellemzi, a termelés volumene a 2015-ös szintet mintegy negyedével haladta meg júniusban.
Suppán Gergely elemzése szerint a készletek feltöltésének növekedésével az év során – az átmeneti megingások mellett – fokozatos élénkülésre számíthatunk az ipari termelésben, amit új kapacitások – főleg az akkumulátor gyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – várható üzembe helyezése is támogathat.
mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén a bázishatások és az új kapacitások üzembe helyezése miatt – jelentős bizonytalanságok mellett – 6 százalék körüli növekedésre számítunk, a tavalyi 9,6 százalék után.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Ezúttal is rengetegen jöttek el a rendezvényünkre. Ilyen volt a Mandiner Klubest Székesfehérváron.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Kvízest Csutival, közéleti beszélgetés Kocsis Mátéval, zene Pataky Attilával.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Jól látható, hogy Magyar Péter nem tűr meg senkit a Tisza soraiban, aki nem támogatja a háború folytatását.
Bevetésen a Mandiner. A Mi–24 lezárta csaknem ötvenéves magyarországi pályafutását, és végleg legendává vált a honvédség és a hazai katonai repülés történetében.
