A Covid-gödörből kilábalva ugrásszerűen nőtt az ipari termelés; a tőkebeáramlás és a beruházási támogatások miatt arányaiban leköröztük a német ipari termelést. A következő hónapokban még növekedhetnek a mutatók, de az orosz-ukrán háború változatlanul kockázatot jelent a szektorra.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője rámutatott: az ipari termelés éves növekedése a második negyedévben kissé lassult az első negyedévi bővülés után, míg gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest.
így a járvány előtti szint közelében – azt kissé meghaladó mértékben – ingadozott az ipari termelés, ahonnan az idei év elején határozott lendületet vett, júniusban pedig új történelmi csúcsra ért, ugyanis a 2020 áprilisi mélyponthoz képest 71,1 százalékkal nőtt.
A 2015-ös évi átlaghoz viszonyítva 25,4 százalékkal növekedett az ipari termelés – míg tavaly ugyanehhez az évhez viszonyítva összesen 9,6 százalékkal.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője úgy látja, hogy a növekedésben a nagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatoknak volt szerepe, míg a kisebb ágazatok esetében inkább csökkent a termelés. A nagyobb ágazatok közül érdemes kiemelni a járműgyártást, ahol a növekedés azt is jelzi, hogy júniusban a termelést a korábbinál kevésbé hátráltatta az alkatrészek hiánya.
Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavaly év során átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét.
Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövidtávon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik, azonban a második félévtől már javulásra számítanak. Egyes beszámolók, konjunktúra-felmérések szerint (Ifo, beszerzési menedzser index) az év elején már érezhető volt az ellátási problémák enyhülése.
Az ukrajnai háború azonban jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröznek. A háború, valamint a Covid elleni szigorú kínai lezárások újra a beszállítói láncok szakadozásával fenyegetnek, azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben rontja a kilátásokat az ehhez kapcsolódó elszálló infláció, az energiaárak, a megélhetési költségek és az egyre szigorodó monetáris politikák, amelyek fokozzák a recessziós aggodalmakat. Suppan Gergely úgy fogalmazott:
A német ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, így a beszállítói problémák enyhülése azonnal éles felpattanást eredményezhetne.
Ezzel kapcsolatban Regős Gábor elemzésében kiemelte: a magyar ipar szempontjából fontos, bár a korábbinál kisebb együttmozgást mutató német ipar teljesítménye is kedvezően alakult, a szezonálisan kiigazított adatok szerint a forgalom bővülése éves alapon 3,0 százalék volt, ami kismértékben alacsonyabb a magyar termelés 4,8 százalékos növekedésénél.
A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól – köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitás növelésének, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak, és a kormány – beruházásokat kifejezetten támogató – gazdaságpolitikájának.
Suppan Gergely szerint a beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint az energia árainak elszállása, azonban
Az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül a külső keresletet ronthatja. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – májusban 29,7 százalékkal állt magasabban az egy évvel ezelőttihez képest, míg az új rendelések 25,5 százalékkal nőttek, ezen belül a járműgyártásban 42,4 százalékkal.
Az egyre inkább felerősödő recessziós félelmek a kereslet csökkenésén keresztül akadályozhatják a termelés bővülését – mutatott rá Regős Gábor, hozzátéve: ezt jelzi a német ipar új rendeléseinek 9,0 százalékos volumencsökkenése is az egy évvel korábbihoz képest, melyben az eurózónán kívüli rendelések visszaesésének van a legnagyobb szerepe vélhetően a háború miatt. Ugyanakkor a rendkívül magas beruházási ráta, illetve a járműipar gyenge bázisidőszaki teljesítménye segíthetik a bővülést. Az ágazat hosszú távú teljesítményét emelkedés jellemzi, a termelés volumene a 2015-ös szintet mintegy negyedével haladta meg júniusban.
Suppán Gergely elemzése szerint a készletek feltöltésének növekedésével az év során – az átmeneti megingások mellett – fokozatos élénkülésre számíthatunk az ipari termelésben, amit új kapacitások – főleg az akkumulátor gyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – várható üzembe helyezése is támogathat.
mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén a bázishatások és az új kapacitások üzembe helyezése miatt – jelentős bizonytalanságok mellett – 6 százalék körüli növekedésre számítunk, a tavalyi 9,6 százalék után.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Orbán Viktor világossá tette, megengedhetetlen a multiláncok árpolitikája, ha kell, újra jön az árstop.
Orbán Viktor megengedhetetlennek nevezte a multiláncok árpolitikáját.
Kacsoh Dániel vendégei a Mandiner stúdiójában Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szabó László producer.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
A párizsi olimpia óta megváltozott az élete a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia 21 éves versenyzőjének, aki előbb K4 500 méteren (Pupp Noémival, Csipes Tamarával és Gazsó Alida Dórával egy hajóban) lett bronzérmes remek hajrát követően, majd másnap Pupp mögött ülve K2 500-on is harmadik lett. Interjú Fojt Sárával.
„Sokan alig tudnak megélni abból a pénzből, amit az államtól kapnak” – kritizálta a jelenlegi helyzetet az egykori német szövetségi kapitány.
