Taroltak az üzleti szolgáltatások, a szállítás és a turizmus. A legfontosabb partnerünk még mindig Németország.
A KSH adatai szerint idén a második negyedévben a hazai szolgáltatások külkereskedelmi exportja 6,9 milliárd euró (2,6 milliárd forint) volt, míg 4,7 milliárd euró (1,8 milliárd forint) értékben importáltunk. Az aktívum, a pozitív mérleg ennek tükrében 2116 millió eurót (816 milliárd forintot) tett ki.
Az említett aktívumhoz a szállítási szolgáltatások 868, a turizmus 757, a bérmunka-szolgáltatások pedig 329 millió eurós többlettel járultak hozzá.
Magyarország a többi tagországgal bonyolította le a szolgáltatásexport 64, valamint az import 72 százalékát – ebben a viszonylatban 979 millió eurós többlet keletkezett. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország (az összforgalom 19 százaléka), melyet az USA követ 8,7 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Ausztria áll, amely 8 százalékkal részesedett a kereskedelemből.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 39 százalék, ezt követte a szállítási szolgáltatások 33, majd a turizmus 19 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 52 százalékkal, miközben a szállítási szolgáltatások 30, a turizmus pedig 11 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
Az idei második negyedévben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 30 százalékkal (forintban 41), az importé 28 százalékkal (forintban 39) nőtt az egy évvel korábbihoz képest: a pozitív mérleg így 537 millió euróval (256 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki többletet. Az aktívum növekedése elsősorban a szállítási szolgáltatások és a turizmus egyenlegének 278 és 269 millió eurós javulásával magyarázható. Ha az európai uniós forgalmat nézzük, ott 24 százalékkal (187 millió euróval) nőtt a pozitív mutató, míg az EU-n kívüli országok esetében a többlet 350 millió euróval, 45 százalékkal emelkedett.
Az idei év első félévét tekintve a kivitel értéke 12,6 milliárd euró (4,7 ezer milliárd forint), a behozatalé 9,1 milliárd euró (3,4 ezer milliárd forint) volt. Ez az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékos (2,8 milliárd eurós), illetve 24 százalékos (1,7 milliárd eurós) bővülést jelent.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
A szabályozásoknak köszönhetően pár éven belül több mint 6 ezer bankautomatából juthatunk majd készpénzhez országszerte.
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
