816 milliárd forinttal nőtt hazánk külkereskedelmi többlete a szolgáltatások területén
2022. augusztus 30. 10:09
Taroltak az üzleti szolgáltatások, a szállítás és a turizmus. A legfontosabb partnerünk még mindig Németország.
2022. augusztus 30. 10:09
p
14
0
7
Mentés
Az EU a legfontosabb piacunk
A KSH adatai szerint idén a második negyedévben a hazai szolgáltatások külkereskedelmi exportja 6,9 milliárd euró (2,6 milliárd forint) volt, míg 4,7 milliárd euró (1,8 milliárd forint) értékben importáltunk. Az aktívum, a pozitív mérleg ennek tükrében 2116 millió eurót (816 milliárd forintot) tett ki.
Az említett aktívumhoz a szállítási szolgáltatások 868, a turizmus 757, a bérmunka-szolgáltatások pedig 329 millió eurós többlettel járultak hozzá.
A legnagyobb piacnak az Európai Unió tekinthető,
Magyarország a többi tagországgal bonyolította le a szolgáltatásexport 64, valamint az import 72 százalékát – ebben a viszonylatban 979 millió eurós többlet keletkezett. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország (az összforgalom 19 százaléka), melyet az USA követ 8,7 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Ausztria áll, amely 8 százalékkal részesedett a kereskedelemből.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 39 százalék, ezt követte a szállítási szolgáltatások 33, majd a turizmus 19 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 52 százalékkal, miközben a szállítási szolgáltatások 30, a turizmus pedig 11 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
537 millió plusz tavalyhoz képest
Az idei második negyedévben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 30 százalékkal (forintban 41), az importé 28 százalékkal (forintban 39) nőtt az egy évvel korábbihoz képest: a pozitív mérleg így 537 millió euróval (256 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki többletet. Az aktívum növekedése elsősorban a szállítási szolgáltatások és a turizmus egyenlegének 278 és 269 millió eurós javulásával magyarázható. Ha az európai uniós forgalmat nézzük, ott 24 százalékkal (187 millió euróval) nőtt a pozitív mutató, míg az EU-n kívüli országok esetében a többlet 350 millió euróval, 45 százalékkal emelkedett.
Az idei év első félévét tekintve a kivitel értéke 12,6 milliárd euró (4,7 ezer milliárd forint), a behozatalé 9,1 milliárd euró (3,4 ezer milliárd forint) volt. Ez az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékos (2,8 milliárd eurós), illetve 24 százalékos (1,7 milliárd eurós) bővülést jelent.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
