816 milliárd forinttal nőtt hazánk külkereskedelmi többlete a szolgáltatások területén
2022. augusztus 30. 10:09
Taroltak az üzleti szolgáltatások, a szállítás és a turizmus. A legfontosabb partnerünk még mindig Németország.
2022. augusztus 30. 10:09
p
14
0
7
Mentés
Az EU a legfontosabb piacunk
A KSH adatai szerint idén a második negyedévben a hazai szolgáltatások külkereskedelmi exportja 6,9 milliárd euró (2,6 milliárd forint) volt, míg 4,7 milliárd euró (1,8 milliárd forint) értékben importáltunk. Az aktívum, a pozitív mérleg ennek tükrében 2116 millió eurót (816 milliárd forintot) tett ki.
Az említett aktívumhoz a szállítási szolgáltatások 868, a turizmus 757, a bérmunka-szolgáltatások pedig 329 millió eurós többlettel járultak hozzá.
A legnagyobb piacnak az Európai Unió tekinthető,
Magyarország a többi tagországgal bonyolította le a szolgáltatásexport 64, valamint az import 72 százalékát – ebben a viszonylatban 979 millió eurós többlet keletkezett. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország (az összforgalom 19 százaléka), melyet az USA követ 8,7 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Ausztria áll, amely 8 százalékkal részesedett a kereskedelemből.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 39 százalék, ezt követte a szállítási szolgáltatások 33, majd a turizmus 19 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 52 százalékkal, miközben a szállítási szolgáltatások 30, a turizmus pedig 11 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
537 millió plusz tavalyhoz képest
Az idei második negyedévben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 30 százalékkal (forintban 41), az importé 28 százalékkal (forintban 39) nőtt az egy évvel korábbihoz képest: a pozitív mérleg így 537 millió euróval (256 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki többletet. Az aktívum növekedése elsősorban a szállítási szolgáltatások és a turizmus egyenlegének 278 és 269 millió eurós javulásával magyarázható. Ha az európai uniós forgalmat nézzük, ott 24 százalékkal (187 millió euróval) nőtt a pozitív mutató, míg az EU-n kívüli országok esetében a többlet 350 millió euróval, 45 százalékkal emelkedett.
Az idei év első félévét tekintve a kivitel értéke 12,6 milliárd euró (4,7 ezer milliárd forint), a behozatalé 9,1 milliárd euró (3,4 ezer milliárd forint) volt. Ez az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékos (2,8 milliárd eurós), illetve 24 százalékos (1,7 milliárd eurós) bővülést jelent.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A friss KSH-adatok alapján a hazai exportot továbbra is különösen a német gazdaság gyengélkedése befolyásolja, ám végre a német iparban nőttek az új rendelések, kérdés, hogy ez a trend tartós marad-e. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre, a külső kereslet várható élénkülésével, valamint a nagyberuházások termőre fordulásával az export ismét gyorsabb ütemben nőhet.