Taroltak az üzleti szolgáltatások, a szállítás és a turizmus. A legfontosabb partnerünk még mindig Németország.
A KSH adatai szerint idén a második negyedévben a hazai szolgáltatások külkereskedelmi exportja 6,9 milliárd euró (2,6 milliárd forint) volt, míg 4,7 milliárd euró (1,8 milliárd forint) értékben importáltunk. Az aktívum, a pozitív mérleg ennek tükrében 2116 millió eurót (816 milliárd forintot) tett ki.
Az említett aktívumhoz a szállítási szolgáltatások 868, a turizmus 757, a bérmunka-szolgáltatások pedig 329 millió eurós többlettel járultak hozzá.
Magyarország a többi tagországgal bonyolította le a szolgáltatásexport 64, valamint az import 72 százalékát – ebben a viszonylatban 979 millió eurós többlet keletkezett. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország (az összforgalom 19 százaléka), melyet az USA követ 8,7 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Ausztria áll, amely 8 százalékkal részesedett a kereskedelemből.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 39 százalék, ezt követte a szállítási szolgáltatások 33, majd a turizmus 19 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 52 százalékkal, miközben a szállítási szolgáltatások 30, a turizmus pedig 11 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
Az idei második negyedévben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 30 százalékkal (forintban 41), az importé 28 százalékkal (forintban 39) nőtt az egy évvel korábbihoz képest: a pozitív mérleg így 537 millió euróval (256 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki többletet. Az aktívum növekedése elsősorban a szállítási szolgáltatások és a turizmus egyenlegének 278 és 269 millió eurós javulásával magyarázható. Ha az európai uniós forgalmat nézzük, ott 24 százalékkal (187 millió euróval) nőtt a pozitív mutató, míg az EU-n kívüli országok esetében a többlet 350 millió euróval, 45 százalékkal emelkedett.
Az idei év első félévét tekintve a kivitel értéke 12,6 milliárd euró (4,7 ezer milliárd forint), a behozatalé 9,1 milliárd euró (3,4 ezer milliárd forint) volt. Ez az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékos (2,8 milliárd eurós), illetve 24 százalékos (1,7 milliárd eurós) bővülést jelent.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Szürreális jelenetek zajlottak le a fővárosi közgyűlésen, amikor a nyugdíj adóztatási tervükről kérdeztük a Tisza Párt képviselőit. Riportunk.
A 49 éves férfit akkor késelték halálra, amikor hősiesen megpróbált megvédeni egy férfit és egy gyereket.
