Egyelőre nem esett vissza a beruházási kedv Magyarországon

Fejlesztések az energiaválság miatt

A KSH friss statisztikái szerint az idei második negyedévben tavalyhoz viszonyítva 7,8, az előző negyedévhez képest pedig 2,5 százalékkal nőtt a hazai fejlesztések volumene.

– mondta Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője arra is rámutatott, hogy a beruházások bővülésében különösen nagy szerepe volt a háztartások növekvő aktivitásának, ez a tendencia pedig a következő negyedévekben is fennmaradhat, köszönhetően az átlagfogyasztás felett fogyasztók esetében jelentősen dráguló energiaáraknak, amely energiahatékonysági fejlesztésekre ösztönzi a háztartásokat. 

A tavalyi év adott időszakához képest az építési beruházások volumene 4,8, a gép- és berendezésberuházásoké 13 százalékkal nőtt. Visszafogottabb volt a bővülés a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési szervek esetében – a KSH mindkettőnél 3-3 százalékot mért. 

Regős Gábor az egyes ágazatok eltérő beruházási volumenére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a legnagyobb mértékű növekedés a feldolgozóiparban (25 százalék) volt tapasztalható, „az itt végrehajtott fejlesztések pedig igen nagy arányban produktívak, azaz a későbbiekben hozzájárulnak az export és a gazdasági teljesítmény növekedéséhez”. A második helyen a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye áll 19 százalékos bővüléssel, amely elsősorban a lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások kiemelt növekedésének tudható be. 

itt 25 százalékos emelkedést mértek, amihez hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak növelése is.

Csökkenő kereskedelmi beruházások

A szállítás és raktározás területén ugyanakkor – az előző negyedévekben tapasztalt növekedéshez képest – 12 százalékkal csökkent a beruházási volumen. A kereskedelemben regisztrált 1,4 százalékos volumencsökkenés oka elsősorban az, hogy a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások visszafogták beruházásaikat. A legnagyobb csökkenés (30 százalék) a művészet, szórakoztatás és szabadidő területén tapasztalható – az adatok alapján ez elsősorban a versenysporttal kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai miatt következett be. 

Regős Gábor szerint a következő negyedévek beruházási aktivitása vegyes képet mutathat. „Az állami beruházások visszafogása fokozatosan megjelenik majd az adatokban, és mérsékelni fogja a beruházási aktivitást. A vállalkozások beruházási volumenének alakulása ellenben kérdéses: az uniós források és a kedvezményes hitelkonstrukciók rendelkezésre állása növelheti a beruházási volument, míg a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet és a növekvő energiaárak visszafoghatják azt. A háztartások esetében az energiahatékonysági beruházások volumene bővülhet jelentősen” – mondta prognózisában a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

2022 második negyedévében továbbra is kifejezetten

A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A beruházásokon belül a teljesítményérték közel 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,8 százalékkal nőtt, a 40 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 13,1 százalékkal emelkedett. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3 százalékkal gyarapodott. A növekedésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések szintén 3 százalékkal növekedtek, a központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest. A 2015. évi átlaghoz képest 64,8 százalékkal bővültek, 2010-hez képest 103,4 százalékkal nőttek – azaz megduplázódtak – a beruházások. Mivel a beruházások növekedése kissé meghaladta a GDP növekedését, a beruházási ráta kissé tovább emelkedhetett. A váratlanul erős második negyedévi GDP növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta.

Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagy volumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.   

A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működő tőke beáramlás is támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítik átmenetileg. Az állami beruházások bejelentett csökkentése a következő években jelentkezhet, azonban a már korábban eldöntött az állami infrastrukturális – döntően vasúti – beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások idén még megvalósulhatnak. Jelentősek a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna – az utóbbi késlekedését a költségvetés egyelőre megelőlegezi, azonban ez a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz. A kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására idén 5,5-6 százalékra gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékos növekedést követően, azonban a számos negatív hatás miatt jövőre már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működő tőke beáramlás ellensúlyozhat.

A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 24,9 százalékkal bővültek az egy évvel ezelőtti mérsékelt bázishoz képest, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek. A gép, gépi berendezés, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén is bővültek a beruházások, ugyanakkor a járműgyártás és a gyógyszergyártás fejlesztései csökkentek. A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt. Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro  (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után. Kedvező, hogy az év közepén indul a BMW 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be.

a tavalyi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a tavalyelőtt bejelentett 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházással együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházást jelentettek be japán és indiai vállalatok is.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 18,7 százalékkal bővült, elsősorban a lakásépítések és ingatlanfelújítások kiemelkedő növekedése miatt. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítményekbe (például kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) szintén növelhették az ágazat beruházási teljesítményét.

mivel további több százezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt, ugyanakkor az üresedési ráta az irodaházaknál a történelmi mélypontról, 6 százalék közeléből 9 százalék fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2 százalék alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet, amit alátámasztanak számos újabb raktárépítési bejelentések.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 11,8 százalékkal csökkent a tavalyi magas bázishoz képest, a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások beruházásai elmaradtak a bázisidőszakitól. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 1,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti kiemelkedő bázishoz képest.

A kiskereskedelem fejlesztéseit ugyanakkor visszavetheti az extraprofit adó, az árkorlátozások által érintett termékeken elszenvedett veszteség, a költségek, főleg az energiaköltségek meredek elszállása; ez utóbbi azonban igen jelentős keresletet is támaszthat az energetikai korszerűsítési fejlesztések iránt.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 25,2 százalékkal nőttek, amihez hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak növelése is. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat, míg az egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás miatt érdemben növelni kellene az öntözési fejlesztéseket.

Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 6,1 százalékkal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magasa bázisa miatt 29,7 százalékkal csökkentek a beruházások. A járványhelyzet miatt egy évvel ezelőtti magas bázis hatására a humán egészségügyi, szociális ellátásban 17,8 százalékkal, az oktatásban 47 százalékkal nőtt a beruházások volumene.

A víz- és hulladékgazdálkodás területén 7,2 százalékkal nőttek a beruházások. Az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest Program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete érdemben járulhat hozzá a beruházásokhoz.

Az információ, kommunikáció beruházási teljesítmény értékének volumene 3 százalékkal nőtt, a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt további növekedés várható.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szálláshely felújítások és az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázis miatt 14 százalékkal növekedtek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus lefékezte a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés volt folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használták ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehettek. A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint az akut a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosít a panziók felújítására a Kisfaludy-program.

7,2 százalékkal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest.

A bányászat, kőfejtés beruházásai 14,1 százalékkal csökkentek, azonban a hazai földgáz kitermelés fokozása érdemben növelheti az ágazat fejlesztéseit. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései a kiugróan magas bázis miatt 33,2 százalékkal csökkentek. Az építőipari ágazat beruházásai 0,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi kiugróan magas bázis ellenére, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt némileg lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)