Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
A Tajvant körülvevő hat zónában tartott kínai hadgyakorlatok a tervek szerint vasárnap véget értek volna, de Peking hétfőn bejelentette, hogy meghosszabbítja a fenyegető gyakorlatozást.
A Makronóm már korábban megírta, hogy Nancy Pelosi, az Egyesült Államok kongresszusi képviselője Tajvanba készült utazni, ami a múlt héten meg is történt. Kína már akkor is figyelmeztette az USA-t, hogy következményekkel járhat a tajvani látogatás – ennek tudatában nem meglepő, hogy a Kína és Washington közötti feszültség fokozódott a látogatást követően. Ennek eredményeképpen a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot arra utasították, hogy a tervezettnél hosszabb ideig maradjon a Tajvanhoz közeli vizeken.
A Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Keleti Színházi Parancsnoksága hétfőn megerősítette, hogy „folytatják a közös kiképzést valós háborús körülmények között, a közös tengeralattjáró elleni hadviselés és a tengeri csapások megszervezésére összpontosítva”.
A hadgyakorlat során a kínai és a tajvani oldal egyenként tíz hadihajója szorosan árnyékolta egymást a Tajvani-szorosban. Összesen 66 PLA repülőgépet és 14 hadihajót figyeltek meg, amint vasárnap estig Tajvan ellen irányuló gyakorlatokat tartottak, a repülőgépek többször megsértették Tajvan légvédelmi azonosító zónáját (ADIZ).
A tajvani védelmi minisztérium megerősítette, hogy további hajókat küldött át a szoroson, és ismét kijelentette, hogy Kína „támadásokat szimulál Tajvan szigete és hajói ellen”.
Továbbá az AP hétfői jelentése szerint „A gyakorlatok tengeralattjáró összecsapásokat is tartalmaznának, felkészülve arra, ha az Egyesült Államok támogatni kívánja Tajvant.”
„A hadsereg szerint a harci repülőgépekért és a feleket elválasztó Tajvani-szoros középvonalát keresztező hajómozgásokért Nancy Pelosi tajvani látogatása okolható” – részletezi a jelentés.
Úgy tűnik, hogy Kína folyamatos katonai szorítása (legalábbis a belátható jövőben) „túszként” fogja tartani a demokratikusan irányított szigetet, ami a létfontosságú kereskedelmet is veszélyezteti. Ezzel együtt Washingtonra egyre nagyobb teher nehezedik, hiszen egyre szükségesebbé válik Tajvan határozott támogatása – állítja a ZeroHedge.
A tajvani védelmi minisztérium legutóbbi közleménye így szólt a gyakorlatokról: „Kína célja, hogy veszélyeztesse a regionális biztonságot.” A nyilatkozat riasztóan hangsúlyozta a régió nemzetközi légiforgalmára gyakorolt káros hatást is.
Tajvani tisztviselők és néhány regionális szövetséges álláspontját visszhangozva egy Duan Dang nevű vietnami székhelyű regionális biztonsági elemzőt idézett az Financial Times: „Ha az USA nem tesz katonai lépéseket arra, hogy visszaszorítsa Kínát a Tajvani-szorosban és újra hiteles vörös vonalat állítson fel, az nagyon rosszul fog elsülni!. Őszintén szólva, a térségben már senki sem fog hinni az amerikai kötelezettségvállalásokban”.
Borítókép: MTI/AP/Hszinhua