Habeck elutasítja a bajorok érveit az atomenergiáról szóló vitában

A CSU regionális csoportjának vezetője, Alexander Dobrindt gyors döntéshozatalra szólította fel a szövetségi kormányt az atomerőművek működésének meghosszabbításáról. „Ahelyett, hogy továbbra is elpazarolnánk az értékes időt, a szövetségi kormánynak döntenie kell az atomerőművek további üzemeltetése mellett, meg kell rendelnie az üzemanyagot, és újra működőképessé kell tennie a legutóbb leállított erőműveket" – idézte Dobrindtot a Spiegel.

a folyamatban lévő stressztesztre hivatkozott, illetve a három megmaradt atomerőműről folyó vitára, amelynek eredményét meg szeretné várni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem lát jövőt az atomenergiában. Szerinte az, amit atomenergiáról, mint állítólagos jövőtechnológiáról mondanak, az mesebeszéd, utalva Franciaországra, ahol jelenleg karbantartás miatt több atomerőmű nem üzemel.

Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter vasárnap, minisztériumában tartott nyílt napon azt mondta, hogy

A zöldpárti politikus is egyértelművé tette, hogy Németország számára ő sem lát hosszú távú megoldást az atomenergiában.  Szerinte nem ez a legolcsóbb technológia, és nem is a legbiztonságosabb Európa és a világ jövőbeli ellátásához.

A bajor probléma

A CSU-val folytatott ütésváltásban Habeck aktívan vette  ki a maga részét. Értékelése szerint Bajorországban az esetleges téli áramellátási szűk keresztmetszetek politikai hibák következményei lennének. Azt kifogásolta, hogy a „délkelet-német régióban” nem bővítették kellőképpen a megújuló energiákat.

„Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök mindig a tartományában jól fejlett napenergiára hivatkozik” – mondta Habeck, majd hozzátette: „Csak az a baj, hogy Bajorországban sem süt a nap éjszaka, és Bajorországban is rövidebbek a nappalok januárban. Ez azt jelenti, hogy januárban éjszaka Bajorországban sem tudsz mit kezdeni a napenergiával, más formákra is szükséged van. "

Martin Huber, a CSU főtitkára ezután azt mondta:

A terv az volt, hogy a hiányt a bajoroknak az Észak-Németországból származó árammal lehetett volna kompenzálni, amennyiben az elektromos hálózatokat időben kibővítik. A vezeték valószínűleg csak az évtized végére készülne el. Így egyedüli megoldást a bajoroknak a gáz jelentené.

A zöldek most kihasználják, hogy egyetlen más német tartomány sem függ ennyire az orosz gáztól vagy az atomenergiától, miután évek óta harcolt a szélerőművek és a hálózatbővítési tervek ellen. Markus Söder bajor miniszterelnök és elődei attól tartottak, hogy azok elrontják a tartomány festői tájait. 

Miközben Söder szorgalmazza az atomenergiát, továbbra is ellenzi a radioaktív hulladékok tárolását a tartományában. Szintén nagyszerű ötletnek tartja a szélenergia növelését – északon, nem Bajorország dombjai között –, és nemrégiben azt javasolta, hogy Németország vizsgálja meg a gázkitermelés lehetőségét, hogy több gázt biztosítson, különösen Alsó-Szászországban, biztonságos távolságban Münchentől.

A bajor ötletek viszont nem tetszenek Németország északi részében.  

Az erő elvesztése

Ugyanebben az évben Németország úgy döntött, hogy 2022-ig bezárja reaktorait. A döntést a berlini kormány hozta meg, de nem Bajorország akarata ellenére. A csak Bajorországban működő, a tartományt évtizedek óta irányító jobbközép Keresztényszociális Unió (CSU) akkor a kivonulást is belengette Angela Merkel akkori kancellár kormányából. A CSU nyomásának egyik kulcsfigurája az akkoriban Münchenben környezetvédelmi miniszteri posztot betöltő Söder volt.

mivel nem sikerült más energiaforrásokkal helyettesítenie az atomenergiát.  Az atomenergia adja még mindig Bajorország áramtermelésének mintegy 12 százalékát – szemben az országos 6 százalékkal –, a gáztüzelésű energia pedig 2020-ban 16 százalékát adta, míg az országos adat 12 százalék.   

„Az elmúlt 10 évben szinte teljesen elveszítettük az atomerőművekkel az igényeinkhez igazított energiatermelést, és nem építettük ki annak megfelelő pótlását”  – mondta Detlef Fischer, a bajor energia- és vízgazdálkodási szövetség (VBEW) igazgatója. „A 700 ezer napelemes erőműveink télen kevés hasznot hoznak, és tárolóink sincsenek” – tette hozzá.

Eközben Bajorország gázellátásának 90 százaléka Oroszországtól függ. Az állam jelentős mértékben támaszkodik egy Ausztriában található gáztárolóra is, és most Bécs ezt a létesítményt akarja megcsapolni saját szükségleteihez.

A tartomány sebezhetősége miatti aggodalom elérte a szövetségi kormányt is, amely részben a bajorországi áramhiánytól való félelem miatt vizsgálja felül, hogy elhalassza-e az atomerőművek kivonását. Berlin egyéb rövid távú intézkedései a gázhiány leküzdésére – cseppfolyósított földgáz importja és szén – csak korlátozottan segíthetnek a tengerparttól elzárt, szénben szegény Bajorország számára.

A napenergia-boomnak és a vízenergiának köszönhetően a bajor állam energiatermelésének fele megújuló energiaforrásból származik.

2014-ben a párt egy 10H-nak nevezett korlátozó törvényt vezetett be, amely a szélerőműveket csak a turbina magasságának tízszeresének megfelelő távolságban engedélyezte a lakóépületektől, azzal az indokkal, hogy „nem áldozzák fel a jellegzetes bajor tájat”.

A párt a „monstre” nagyfeszültségű távvezetékek ellen is tiltakozott, amelyek a megújuló energiát szállíthatták volna Németország szélfútta északi-tengeri partvidékéről vagy a szénenergiát keletről. Bajorország végül a drágább földalatti vezetékek mellett döntött; amelyek még mindig nem üzemelnek. „A hálózat bővítése késik, a megújuló energiaforrások bővítését megtorpedózták, az Oroszországtól való függőség pedig nőtt” – mondta Katharina Schulze, a regionális Zöldek vezetője. „A CSU politikája miatt a mi gyönyörű Bajorországunk most különösen kiszolgáltatott.”

A konzervatív Szabad Választók, a CSU müncheni koalíciós partnerei hibának minősítették a 10H-t. A CSU elnökletével működő táj- és kultúra védő egyesület is több turbinát követelt. Még a madárvédők is a törvény eltörlését követelték. 

A növekvő nyomás hatására a CSU tavasszal megengedte a 10H felhígítását, amivel lehetővé tette 800 további turbina megépítését Bajorországban.

Más államok is le vannak maradva a szélerőművek terén. Baden-Württembergben egy évtizede zöld kormány áll a kormány élén, de a turbinák csak a terület 0,2 százalékát borítják, összehasonlítva Bajorország 0,68 százalékával, szemben a szövetségi célként kitűzött 2 százalékkal. Ám energiahiány esetén Baden-Württemberg támaszkodhat a szénre, és a tartomány Franciaországon, Belgiumon és Hollandián keresztül kaphat gázt is. Számos keleti és középső államban még mindig jelentős szénerőművi kapacitás áll rendelkezésre, míg az északi államokban szélerőművek vannak.

Bajorország Németország egyik leggazdagabb tartománya, multinacionális óriások és virágzó családi vállalkozások otthona. Az ipar azonban egyre inkább északabbra települ – a bőséges szélenergia-készletek közelébe. A Tesla gigagyára Brandenburgot választotta. Az Intel új félvezetőgyára Szász-Anhaltban lesz. A svéd Northvolt akkumulátorfejlesztő vállalat nemrégiben Schleswig-Holsteint választotta, és a régiót „Németország tiszta energia völgyeként" méltatta.

(Foto:europe-cities.com/DPA)