mivel nem sikerült más energiaforrásokkal helyettesítenie az atomenergiát. Az atomenergia adja még mindig Bajorország áramtermelésének mintegy 12 százalékát – szemben az országos 6 százalékkal –, a gáztüzelésű energia pedig 2020-ban 16 százalékát adta, míg az országos adat 12 százalék.
„Az elmúlt 10 évben szinte teljesen elveszítettük az atomerőművekkel az igényeinkhez igazított energiatermelést, és nem építettük ki annak megfelelő pótlását” – mondta Detlef Fischer, a bajor energia- és vízgazdálkodási szövetség (VBEW) igazgatója. „A 700 ezer napelemes erőműveink télen kevés hasznot hoznak, és tárolóink sincsenek” – tette hozzá.
Eközben Bajorország gázellátásának 90 százaléka Oroszországtól függ. Az állam jelentős mértékben támaszkodik egy Ausztriában található gáztárolóra is, és most Bécs ezt a létesítményt akarja megcsapolni saját szükségleteihez.
A tartomány sebezhetősége miatti aggodalom elérte a szövetségi kormányt is, amely részben a bajorországi áramhiánytól való félelem miatt vizsgálja felül, hogy elhalassza-e az atomerőművek kivonását. Berlin egyéb rövid távú intézkedései a gázhiány leküzdésére – cseppfolyósított földgáz importja és szén – csak korlátozottan segíthetnek a tengerparttól elzárt, szénben szegény Bajorország számára.
A napenergia-boomnak és a vízenergiának köszönhetően a bajor állam energiatermelésének fele megújuló energiaforrásból származik.